48. fejezet: Egy régi ellenség újra felbukkan

- Vestal!

- Dáááviiid! -vigyázz.

Ám Darkfire képteéen volt ledöfni Dávidot.

- Miértnem tudlak megölni? -kérdezte dühösen.

- Mert Én magam is Vestali vagyok.

- Igen, de miért? Miért?

- Mert Te, Vestal teremtője vagy.

Ekkor újra neki dőlt.

- Ventus? Ventus Vestal ugye?

- He? Mi ez? Áááh.

Ekkor ellökte magától Dávidot s a fejét fogta. Ekkor Dávidhoz futott Tina és Johns.

- Jól vagy? -kérdezte Tina aggodalmasan.

- Köszi igen.

- Hogy gondoltad ezt?-kérdezte Johns. -Meg is halhattál volna.

- Szerintem nem.

Ekkor Darkfire testének a sötétsége kezdett eltűnni belőle.

- Most mi legyen? -kérdezte Sam.

- Megölni! -mondta Apollonir.

- Nem! -mondta Dávid sühösen.

- Hogyan? -kérdezte Exedra.

- Ellent mersz mondani? -kérdezte Clayf.

- Még szép!

S ekkor Vestal testét elhagyta a sötétség.

- Köszönöm. -mondta, s mosolygott egyet.

Ekkor golyó formába alakult, s Dávid kezébe esett.

- Üdv,a  csapatban. -mondta Dávid mosolyogva.

Ám a sötétség mögötte kavargott.

- Mi ez? -kérdezte Phoenixnoid.

- Menjetek onnan! -ordította Emily.

- Gyorsan! -mondta Kiméra.

Ám ekkor a sötétség kezdett megtestesülni.

- Mi ez? -kérdezte Bálint.

- Ez az én hibám. -mondta Vestal szomorúan.

- Miért? -kérdezte Monarus és Helia.

- Ő itt Naga, és Én hoztam ide...

- Naga? -kérdezte mindenki furcsán.

- A lelke... -mondta Apollonir.

S ekkor megtestesült a sötétség.

- Reaper? -kérdezte mindenki lepetten.

- Nem egészen... Csak ezt az alakot volt a legkönyebb felvennem. Háháháhá.