77. fejezet: Mercur veresége
- Vééégeeed! -orĐította Mercur, lecsapni készült a kardjával.
- Phoenixnooooid!
S Phoenixnoid kivédte az újabb csapást.
- Hogyan? Hogyan állíthattad meg azzal a csöpnyi karddal az Én kardomat?
- Ebben a csöppnyi kardban, több rejtőzik mint gondolnád. -mondta Phoenixnoid.
- Áááh! -s eltűnt Mercur. Majd a portállap másik végén jelent meg.
Ekkor Phoenixnoid elindult felé, s sorozatos csapásokat adott le Mercur kardjára.
- Míg el bnem töröm, nem nyugszok! -mondta Phoenixnoid.
- Nem bírok veled. -mondta Mercur erőlködve.
Majd elrántotta a következő csapás elől a kardját.
- Félsz? -kérdzte Dávid.
- Ugyan, mitől félnék? -kérdezte Mercur.
- Ettől! -mondta Phoenixnoid, s félig belehasított Mercur kardjába.
- Áááh, mit tettél?
- Ez most egy bosszú. -mondta Dávid.
- Bosszú?
- Vestalt megbosszúlom, revansot veszek rajtad.
- Te? Te csak egy ostoba vestali vagy, nem harcolhatsz...
Ekkor Phoenixnoid hátbavágta, s Mercur előre esett.
- Valóban? -kérdezte Dávid, s egy ördögi mosolyt ejtett mellé.
- T-te, Te... Úgy nézel rám mint régen Vestal.
- Ezt most hogy értsem?
- Ugyanaz a gyűlölettel teli üres tekintet.
- Te féltél Vestaltól?
- Még szép hogy félt! -mondta Phoenixnoid.
- Igen, ez így volt, Én rettegtem tőle. De végül siekrült megkaparintanom az erejét.
- Te szemét! Meghalsz. -mondta Dávid.
- Óh valóban?
- Vigyázz Dávid! -mondta Phoenixnoid
S Phoenixnoid épp hogy megtudta menteni Dávidot.
- Phoenixnoid, köszönöm.
Phoenixnoid és Mercur kardja között a levegő szikrázott.
- Phoenixnoid, elintézzük együtt.
- Rendben!
Ekkor Phoenixnoid hátra lökte Mercurt.
- Mit tervezel? -kérdezte Mercur.
S ekkor Dávid elővett egy furcsa képességlapot:
- Gauntlet képességlap aktiválás: lézer penge.
- Hogy mi? -kérdezte Mercur. -Mi ez?
Ekkor eltűnt Dávid.
- Hova lett?
- Itt vagyok előtted!
S ekkor Dávid kettévágta a lézer pengével a kardját.
- Neee! -ordította Mercur.
Ekkor elindult a kapu felé.
- Nem úgy van az! -mondta Dávid.
- Phoenixnoid kard...
- ...ninja...
- ...kombó!
S Mercur épp hogy kikerülhette az esernyőjével a csapást. S átment a kapun, Dávidék is átmentek, de nem oda érkeztek ahova kellett vona, Vestroiára érkeztek. A többiek épp feléjük futottak, ezt látta Dávid.
- Fenébe! A többiek veszélyeztetik a tervet. |