5. fejezet: Barátség és Apollonir döntése

- Nos, mit tegyünk? -kérdezte Bálint.

- Őszintén nem tudom. -mondta Dávid.

- Innen nem mehetünk ki, mert a császárság katonái keresnek. -mondta Emily.

- Na igen, az a tippem, hogy Apollonirék mindenről tudnak. -mondta Sam.

- Akkor menjünk talán oda? -kérdezte Monarus.

- Igen, az lenne a legjobb ötlet. -mondta Phoenixnoid és Leo'.

- Talán... elvezetnek ahhoz a fickóhoz, akit a portálban láttam. -mondta Dávid.

- Akkor menjünk. -mondta Bálint.

Eközben Dextra ebédelt:

- Hm, mi az? -kérdezte, amikor megjelent egy kivetítőn Johns.

- Császárom, valaki Vestroiába ment egy dimenzió kártyával.

- Értem... Szóval a régi házunkból hm? Amint visszajönnek, tiltsd le a dimenzió kártyákat.

- Igenis császárom.

- Biztos majd mennek sírni Apolloniréknak. -ekkor megnyomott egy gombot.

- Dávid? -kérdezte Bálint.

- Menj, és felügyeld a Maxus BG átalakítását.

- Rendben, ami azt illeti, mi van Annieval?

- Hm... lényegtelen, elment vásárolni.

Dávidék elértek eközben a katonák birtokára. Miközben azonban Vestroiát figyelték, a negyed része még mindig ki volt pusztulva.

- Nos, ide értünk, de hol vannak Apollonirék? -kérdezte Dávid.

- Nem tudom. -mondta Sam.

Ekkor megjelent Apollonir.

- Mit keresel itt, császár úr? -kérdezte, ám ekkor észre vette, hogy Ő nem Dextra. -Neem... Te nem Ő vagy. Hogy kerültél ide a múltból? Jövő robbanás, igen... Látom, Tegyűlölöd Dextrát.

- Igen. -mondta Dávid. -Honnan tu...

- Olvasok a gondolataidban, a Perfect core segítségével. Tudod Én vagyok Perfect Apollonir.

- Tied a mag? -kérdezte Sam.

- Jaja... Dávid. Tovább mehet Thot-hoz, de Ti nem!

- Miért? -kérdezte Bálint.

- Mert Ti nektek tetszik ez idei énetek gondolkodása.

- Hogy mi? -kérdezte Dávid.

- Sajnáljuk, de...

- Erre nincs magyarázat! -mondta Apollonir.

- De van, mindenre van! -mondta Dávid.

- Akkor hát, halljuk! -mondta Apollonir kissé mérgesen, fontolgatta mostmár Dávid átengedését is.

- Tudod Apollonir, a barátság egy fontos dolog. És ebben az időben lévő énünk is emiatt tart Dáviddal.

- Tehát, ez az oka annak, hogy nem vetjük meg Őket.

- Valóban? -kérdezte Apollonir, majd a szemükbe nézett.

- Apollonir, kérlek. -mondta Sam.

- Hát jó, menjetek tovább, itt az átjáró Thothoz.

- Köszönjük. -mondták, majd bementek a kapun.

- Ki lehet ez a Thot? -kérdezte Dávid.

- Thot? Furcsa név... -mondta Bálint.

- Talán tudsz valamit? -kérdezte Emily.

- Nem... csak mintha tudnék... -mondta Bálint.

Ekkor megérkeztek, s eléjük tárult, egy óriási, íbiszfejű bakugan.

- Üdv, Én vagyok Thot!