46. fejezet: Ra vs. Horus, avagy harc a titán alakért!

- Add ide! -ordította Ra.

- Nem adom, hisz ez engem illet!

Ekkor egyesült Horussal a golyócska, s Horus erei látszódtak.

- Háháháhá. Meghaltok, elpsuztultok.

S fényketrecbe zárta Dávidékat.

- Hé! -ordította Dávid.

- Majd Ti is sorrakerültök, de előbb, Ra-vel kell leszámolnom.

- Mi van? -kérdezte Ra.

- Bizony,a titán alakot akarom elérni.

- Mindvégig ez volt a célod?

- Bizony, kis naív. Azt hitted Én tényleg belédolvadnék?

- Reméltem, hogy igazat mondassz.

- Óh, szegénykém, most csalódtál...

- Te szeméééét!

- Na de hogy beszélsz Ra?

- Áááááh, Óriás Napsárkány alak!

- Hm, felvetted a legerősebb alakod.

- Te neked nem kell?

- Jahh, de. Horus sárkány alak!

- Wow, de jók. -szólalt meg Sam.

- Igen, elég erősek lehetnek. -mondta Phoenixnoid.

- Napkoronaaa!

Ekkor egy óriási napsugár csapott le Horusra.

- Háháháhá! Mi lesz, ha én, sötét áradást, küldök a napba?

- Nem mered! -mondta Ra.

- Nem? Dehoygnem!

A nap elsötétült, az emberek sikítoztak.

- Háháhá, nincs erőd Ra!

- Fenébe, elbukok. -mondta Ra.

- Már elbuktál! -ekkor visszaváltozott az emberi alakjára.

- Te szégyentelen, így akarsz elpusztítani.

- Bizony, most, megfizetsz, mindenért, amit elkövettél ellenem!

- Ellened? Miről beszélsz?

- Nem emlékszel? Régen egy árnyék volt nem messze az idő urainak palotájánál.

- Te voltál az? -kérdezte Ra.

- Igen, s miután elpusztítottatok, közétek álltam, mrgvolt a képességem ugyanis a feltámadáshoz akkor, s idő uraként tértem vissza.

- Sajnálom, hoyg elpusztítottunk akkor...

- Sajnáld is! Jó sövetségesek lehettünk volna, de... Most véged! Teremtés sötétsége, zúzd össze!

- Neee! -ordította Ra.

Ekkor elnyelte Ra-t is Horus.

- Francba, nem lehet! -mondta Emily.

- Így már szinte legyőzhetetlen lesz. -mondta Keppakuu.

- És most, csodáljátok, a titán alakom! -ordította Horus.