Bálint bement az erdőbe, mivel látott valami árnyékot.
- Csak nem visszatért az a rohadék? -kérdezte magában.
Azonban nem talált semmit, de végül jól eltévedt az erdőben.
- Nagyszerű! -mondta Bálint. Leszállt az est is, szóval az erdőben kellett aludnia.
Eközben Aster is bosszankodott:
- Hol van már? -kérdezte idegesen, miközben megkordult a gyomra újra-újra-újra s újra.
Úgy döntött, hogy keres valami kaját.
- Áááh! Áfonyabokor! -mondta Aster, amikor meglátott egy bokrocskát, szegény bokor tele volt gyümölccsel, ezért gondolta, könnyít rajta kicsit.
Miután felzabálta az egészet, úgy gondolta megkeresi az akadémiát, ha már Jadenre nem számíthat, ahhogy a hajójára sem.
- Ááh egy tüskés bokor! -mondta Aster idegesen.
Közben Jaden találkozot egy "barátjával", azzal a majommal akivel a múltkori eltévedése során is.
- Szia pajti! -mondta neki.
Ránézett a majom, először nem ismerte fel, majd elfordította a fejét, és elkezdett örülni.
- Szóval felismertél. -mondta Jaden mosolyogva.
Ám ekkor csak úgy aktiválódott a Yubel-féle szeme, és a majom megijedt, és elfutott.
- Ezt most miért? -kérdezte Jaden.
- Mert úgy láttam szereted...
- Egy majmot? -kérdezte Jaden felháborodva.
- Igen, most miért tán nem? Megakalak védeni apró érzésektől.
- Neeem ez nem igaz! Féltékeny és zsarnoki vagy, ez a baj, igen!
- Igen! Talán igazad van. De nem tudom, ha nem egyesülök a lelkeddel, akkor ki ment meg...
- Mindig ezzel jössz. -ekkor elgondolkodott, majd megkordult a gyomra. -Szegény Aster... nem is tudja hogy eltévedtünk...
- Nem is, csak egy majmot üldöztem el.
- És az a majom tudta az utat!!!
- Valóban? -kérdezte Yubel lepődötten.
Ezután megpróbálta megkeresni az utat, míg Dávid:
- Hol lehet? Csak nem eltévedt? -kérdezte magában, ám ekkor meglátott egy szürke, szakadt ruhás idegent. -Ki a fene?
Majd kifutott, hogy megkérdezze ki ő, a ruhája tiszta szakadt volt, a szája pedig, nem is tudom... áfonyás?
- Ki vagy te? -kérdezte Dávid.
- Aster Phoenix vagyok! -mondta mosolyogva.
- MIIII? -kérdezte Dávid, meglepődött ezen a válaszon.
Jaden még mindig bolyongott az erdőben.
- Yubel, te kis korodban jó voltál földrajzból?
- Nem igazán... MIVEL NEM IS JÁRTAM ISKOLÁBA! Gondolkozz már mikor éltem!
- De fiú voltál, szóval kellett volna nem?
- Tudod, hogy utálom, amikor arról az időről beszélsz!
Ekkor megjelent Bálint is:
- Ki vagy te, ott az árnyékban? -kérdezte egy hang a sötétben, Bálint volt az.
- Hogy én? -kérdezte Jaden. -Én Jaden Yuki vagyok. -mondta nevetve.
- Jaden Yuki? -kérdezte Bálint. -Az a Jaden Yuki?
- Hmm, mindenbizonnyal!
- Hééé, túl kedves vagy vele! -mondta Yubel.
- Fogd be! -mondta Jaden neki idegesen.
Bálint ekkor elővette a párbaj korongját, s kihívta Jadent.
- Hát jó, akkor hát jöhet egy jó párbaj! -mondta Jaden, majd úgy tett mint Bálint.
Dávid viszont nem nagyon tudta elhinni, hogy ez a fickó Aster.
- Várjunk csak! -mondta, majd kihíva Astert.
- Hm. Hát jó. A Sors-Hősök ellen úgysem lesz esélyed! -mondta Aster, majd aktiválta a párbaj korongját ő is.
Mind a 4-en felhúzták az első 4 kártyájukat, de már éppen hajnalodott.
- Párbaj! -mondták mind a 4-en, majd aki kezdett, húzott egy lapot.
AJÁNLOM AZ OLDALT
