Shinigami Krónikák: 5. rész: Ichi Aratana No Shutsugen?⁰

A tegnapi banzáj után, a Kuchiki ház költségei nőttek, így a kasszájukban alig maradt pénz. Kuchiki Ginrei, Byakuya nagyapja nagyon ideges volt, hiszen ha minden évben ez fog történni, -Yachiru megígérte, minden évben süt majd különféle Yachirakat neki- akkoravégén szegények lesznek. Mert 10évenként még elment, de hogy minden évben?
- Franc a pofád! -mondta Ginrei, majd odament Byakuyához, s felpofozta. -Hányszor mondtam, hogy ne egyél abból az undorító "tortából"? Ha? Mondd csak, erre neeem, neked muszáj enned.
- De...
- Semmi de! Te is részt fogsz venni az építkezésen, és serényen ám, vagy legközelebb ételt sem fogsz kapni. -Byakuya nem vitatkozhatott, érezte, hogy nagyapja ellenkezés tnem tűrő hangnemmel jelentette ki ezt.
Byakuya tehát besegített az építkezésen. El is kezdődött másnap. Byakuya vágta a Senbonzakurával a fákat, majd parancsolgatott, hogy ide-oda vigyék a fákat, de tulajdonképpen ő semmit nem csinált, ám ekkor:
- Azt mondtam hogy, TE segíts, s nem Senbonzakura! -ordította Ginrei. -Amúgy, szépen haladnak. -a munkásokat dícsérte ezzel. -Fiacskám, ha leszegényedünk miattad,mit kezdenél a szántóföldön? Gyerünk dolgozz!
Eközben Kodoku mosolyogva nézte a dolgozó Byakuyát, mondjuk öntelt vigyor volt az inkább...
- A nagy nemes patkány végre csinál is valamit. -mondta Kodoku, ám ekkor valamit hallott:
- Nem hallottad még? -kérdezte egy shinigami a másiktól, suttogva, de úgy tűnt valami érdekesről akar beszélni.
- Nem, mégis mit? Ugye nem valami újabb ostobaságod. Az a múltkori, hogy léteznek espadak, meg arrancarok, olyan bugyuta dolog volt.
- Ostoba! -vágta hozzá a mesélő shinigami. -Azonban, most nem erről van szó. Hanem, hogy pár shinigami a múltkor megfulladt.
- Vízbefúltak? Az ostobák. -mondta nevetve. -Miértnem tanultak meg úszni?
- Várj, nem épp erről van szó. Ugyanis sehol sem volt körülöttük víz. Amikor Mayuri-kapitány megvizsgálta őket... -...jaj szegények... -gondolta. -Vízet talált a tüdejükben.
- Hogyan? -kérdezte Kodoku, meglepte ez az információ. -Tegnap este, mintha láttam volna, valami víztámadás-féleséget. Azonban azthittem, hogy csak a szemem káprázik, de akkor igazi volt. -ezután visszafeküdt. -Miért is érdekeljen ez engem? -kérdezte magától, megszólalt ekkor Tenno Kami:
- Nem vagy még elég erős a második szinthez. Nem gondolod, hogy ki kéne állni valami erősebb shinigamival? Hátha elsajátítod a bankai³t.
- Hm. Nekem nem célom elsajátítani a bankait. Inkább erősítem a shikai alakod. -fejtette ki a céljait Kodoku. -Azonban... vajon mi van Kodokuval.
- Na de kapitány! Egy újonc nem kaphat ilyen küldetést! -mondta Sentarou.
- Éppen ezért kéne nekem mennem! -mondta Kiyone. -Végülis én vagyok a második tiszt.
- Nem mert nekem kell mennem! Hisz én vagyok az igazi második tiszt! -mondta hangosan, s kihúzta magát.
- Úúúgyan, te ostoba! Miért is lennél te igazibb nálam ha? -ekkor összevesztek csúnyán, Teru meg csak hallgatott.
- Eeeeelég! -ordította Ukitake, majd köhögni kezdett. -Fejezzétek be! Kiyone és Sentarou, ha ennyire akarjátok, akkor menjetek megkeresni az az ismeretlen shinigamit! Teru, te lazíts akkor.
- Igenis! -mondták, tisztelegtek, majd újra egymásnak ugrottak: -Hé, te minek jössz? Magam is elintézném! -ezt Kiyone mondta. -Ugyaan! Te kis törpe mit tehetnél? -kérdezte lenézően Sentarou, Ukitake ekkor már a fejét fogta, annyira unta az egészet, mikor észrevették, elindultak együtt.
Kicsit később miközben Teru sétálgatott, meghallott valamit:
- Hát itt vagy! -mondta Kiyone és Sentarou együtt, mindenbizonnyal megtalálták a shinigamit.
- Hehehehe! Eddigi áldozataim közül ti vagytok a leggyengébbek. -mondta egy ismeretlen, ám cinikusan csengő hang, ekkor vágások zaja hallatszott, majd Kiyone és Sentarou ordítása, mely másodpercek alatt elült, már csak a csönd volt, s a gonosz shinigami kacagása. Úgy döntött Teru, hogy odamegy megnézni mi történt.
- Mit tettél te szörnyeteg? -kérdezte az ismeretlen shinigamit, aki eközben háttal volt neki.
- Ostoba vagy. -mondta, miközben Teru inkább Kiyonéékkel foglalkozott. -Hátba támadhattál volna, de most meghalsz.
- Nem, nem fogok! Soha nem halok meg! -ordította Teru, eközben az ellenfele egy "Te azt csak hiszed!" nézést vetett felé. -Mi a neved? Szeretem tudni, kit győzök, vagy esetleg ölök meg!
- Háháháhá! -megfordult, majd kinyílt a szája: -Kourihahen Hagesii vagyok. -mondta, ekkor látszott, hogy középmagas, fekete, rövid, felálló haja van, átlagos arca, kék szeme és elég sovány. Ezek voltak Hagesii külső tulajdonságai. Teru nagyon sajnálta, hogy a belső tulajdonságokat nem ismerte. -Talán ezt vegyem kihívásnak? -alig, hogy megkérdezte, Teru a hátamögé került.
- Igen! -mondta hangosan Teru, eközben azon az úton senki sem jött ahol voltak, majd miközben kihúzta a kardját a hüvelyből, máris egyet vágott.
- Lehetetlen! -mondta Hagesii, de valójában csak játszotta, meg sem sérült. -Ugyan, azt hitted ennyi elég lesz? -kérdezte, majd elugrott, s Teru felé fordította a zanpakutouját.
- Szikrázz! Raimaru. Dankou Kire! -adta ki a parancsot Teru, ekkor elkezdett szikrázni a Raimaru, megtámadta vele Hagesiit.
- Értelmetlen. -mondta Hagesii. -Ellenem az. -kivédett minden karddal való támadást. -Én kardhasználatban elsőszámú vagyok. -ekkor kilökte elenfele kezéből a zanpaktout.
- Fenébe! -mondta Teru, majd fájdalmat érzett. Hagesii volt az. Egy nagyot hasított a mellkasába. Shunpoval elérte a kardját, majd varázslattal próbálkozott. -Harmincharmadik támadási varázslat, Soukatsui!
- Nee! -ez most igazi aggódás volt, hisz nem értett Hagesii a kidoukhoz. -Umidomo no Ousama¹! Shikai szint aktiválás: Áraszd el Tengerek Királya! -ősi írás jelent meg a kardján, ez nagyon zavaró volt az elelnfelek számára, hisz mind úgy gondolta, van valami értelmük. -Ezzel kivédjük! -mondta a zanpakutoujával együt Hagesii.
- Raimaru... Ne hagyj cserben kérlek. -mondta Teru, ekkor megszólalt Raimaru:
- Nem foglak gazdám, csak higyj bennem! -mondta Raimaru a nyugtató hangján, ekkor felébredt Teru. Raimaru csak úgy szikrázott!
- Ezaz Raimaru! Inazumaaa Zesshou! -ekkor az egész pengét a jellegzetes villámburok vette körbe, s elindította Teru a villámívet.
- Milyen szánalom támadás ez? -kérdezte gúnyolódva Hagesii.
Kodoku észrevette ekkor Teru lélekenergáját, és még valaki másét...
- Mi az? -kérdezte magában. -Harcol valakivel? Menjek segíteni? Nem... majd lerendezi maga. Maximum akkor szólok bele, ha eltűnik a lélekergiája.
Byakuya is ezen az állásponton volt, mivel ő is észrevette Teru lélekenergiáját, azonban egy pillanatig nem figyelt, s rossz helyre tett egy darab fát, így az amit eddig építettek összeomlott.
- Nem lehet! -mondta Byakuya tágra nyílt szemekkel. -Nem leheeeeet! -Na de uram, nem kellett volna másfelé figyelned, akkor talán nem teszed rossz helyre. -csengett a fülében Senbonzakura szavai. -Mi lenne ha befognád? -kérdezte Byakuya hűvösen, bár nem nagyon tudta leplezni idegességét.
- Az Inazuma Zesshouval legyőzlek! -mondta Teru Hagesiinek, amikor azt eltalálta a támadás, de ez csak egy érzéki csalódás volt, valójában az kivédte a kardjával.
- Most befejezünk mindent. -mondta Hagesii.
- Hogy érted? -kérdezte Teru mostmár kissé ijedten.
- Shikai technika: Chimeitekina Cunami²! -szinte suttogta a végét, míg az elejét ordítva mondta.
A kardján lévő ősi írásból víz áramlott ki, amely megindult Teru felé, majd körbevette, és gyorsan elkezdett forogni körülötte.
- Mi a fene ez? -kérdezte Teru. -Ez a víz... várjunk csak, ha használom akármelyik technikát...
- Akkor magadat fogod megrázni. -mondta Hagesii. -Mindenképpen véged. Vagy villámcsapásba, vagy fulladásba halsz bele, de mindenképp véged!
- Áááh! -ordított Teru. -Dankor Kire! -ekkor belevágott az ellenfele támadásába, s jókora villámcsapást szenvedett.
- Háháháhá! Robbanj fel! -suttogta Hagesii.
Felrobbant a shikai képessége, Teruval együtt, majd eltűnt a lélekenergiája:
- Nem lehet! -mondta Kodoku, majd felpattant. -Mennem kell oda!
- Hogyan? -kérdezte Byakuya. -Mennem kell oda!
- Háháháháhá! -nevetett örömittasan Hagesii. -Megint győztem. -mondta.
- Te rohadék! -mondta dühösen Teru, majd felállt. -Dankou Kire! -újra támadt.
- Óóóh ugyan! -mondta lenézően Hagesii, majd a vállánál egy nagyot vágott Teruba, s Teru elvesztette az eszméletét. -Vége!
Byakuya halkan sietett a shunpoval, majd mikor odaért, meglepetten látta, hogy Teru a földön.
- Lehetetlen, hogy legyőzték! -mondta. -Te voltál? -kérdezte mérgesen Hagesiitől, aknek a kardja most alakult vissza, s csöpögött a víz a kardról.
- Kuchiki Byakuya... A 6. osztag kapitánya. Örvendek. -mondta. -Igen! Én voltam. Háháháhá!
- Akkor meghalsz! -mondta mogorván Byakuya, bár inkább ezt csinálta, mint hogy az építkezést vezesse
Ginrei úgy döntött pont ekkor, hogy kimegy megnézni hogy halad a drága unokája, de mit ad isten? Nincsen ott Byakuya!
- Byakuyaaaaa! -ordította. -Ezért büntit kapsz! -az orkán erejű ordításának hála, az eddig, újbül felépített "ház", összedőlt. -Hoppá... Majd ráfogom ezt is Byakuyára. -mondta, majd kacsintott egyet az öreg.

Idegen szavak és kifejezések:

⁰Ichi Aratana No Shutsugen? jelentése: Egy Újabb Ellenség Feltűnése?
¹Umidomo no Ousama jelentése: Tengerek Királya
²Chimeitekina Cunami jelentése: Végzetes Cunami
³Bankai: A zanpakutou második szintje, legerősebb formája