Shinigami Krónikák: 10. rész: Hanetachi No Moe

- Ezért még megfizetsz! -mondta idegesen Jouy, amikor Kodoku keresztüldöfte a zanpakutouját a testén, majd egy sonidoval eltűnt egy időre, mindenbizonnyal fájt neki ez a sérülés.
- Kodokuu! -ordította Teru, de már késő volt. Megjelent Jouy alatta, majd a karján lévő kardokkal függőlegesen végighasította Kodoku testét.
- Te rohadéék! -ordította Hagesii, majd megjelent Jouy előtt.
- Mit akarsz? -ennyit kérdezett Jouy, ám késő volt neki, nem vette észre időben ellenfele támadását.
- Dankou Kire! -ordította Teru, majd egy újabb parancsot tett hozzá: -Ovarino mód! -Jouy nem tudta kikerülni a csapást, elkezdett szikrázni a teste, súlyos sérüléseket szerzett, vagy mégsem?
- Ennyi? -kérdezte Jouy. -Ez édeskevés. -eközben Kodoku nagy hanggal földetért. -Véged neked is! -s Hagesii testén is végighasított, majd Terut telibe kapta egy ceroval.
- Vége lenne? -kérdzte magában Kodoku, egyre inkább fájtak a sebei, egyre jobban csak vérzett. -Nem igaz, hogy egy ilyen arrancart nem tudunk legyőzni! -mondta dühösen.
- Mi az hogy "ilyen"? -kérdezte Jouy dühösen. -Mondd csak ki! Milyen az az "ilyen"? Ha? Mooond ki! -mikor Kodoku némán nézett rá dühös lett, s belerúgott. -Mondd csak ki!
- Ostoba. -suttogta Kodoku. -Hatsu Sike, Kaze Kizami! -mondta, majd egy nagy szél vágással az akadályhoz vágta Jouyt.
- Remek! -mondta Hagesii, ekor meghallotta a kardja hangját, s elvesztette az eszméletét: -Hol vagyok? -kérdezte döbbenten, amikor egy tengerpartra került.
- Itt vagyok én is! -szólt hozzá egy ismerős hang. Ő volt a Tengerek Királya, mintha egy szellem lett volna.
- Te vagy az? -kérdezte Hagesii mosolyogva. -Mit szeretnél? Talán van valami probléma, vagy tanítanál valamit.
- Az utóbbi! Figyelj, most mutatok egy eddig nem használt technikát. Mondjuk az a hegy lesz az ellenség. -ekkor egy óriási hegyre mutatott.
- Rendben, erre kíváncsi leszek. Dee várjunk. Ez itt a lelkem ugye? -kérdezte boldogan, tetszett neki a hely. A kardja csak bólintott, majd elkezdett valamilyen ábrákat rajzolni az épp nemrég megjelenő karddal a levegőben. Majd előre mutatta a kardot, a hegy felé.
- Remélem figyeltél! Fukouna Oomizu¹! -mondta, ekkor vízgömbök jelentek meg a hegy körül, majd azok álltal határolt területen hatalmas savhullám jelent meg, elporlasztva a hegyet.
- De kemény! -mondta Hagesii. -Király, ezzel tuti elpusztítom azt a rohadékot. -ekkor felébredt.
- Hé, jól vagy? -kérdezte Teru, Kodoku éppen felállni készült, az előbb vágta földhöz újra Jouy.
- Igen, köszi jól vagyok. Nagyonis! -mondta Hagesii, ekkor ugyanazokat az ábrákat rajzolgatva elkezdte az új technikát.
- Ez mi? -kérdezték társai, mivel nem ismerték még ezt a támadást.
- Erre én is kíváncsi vagyok. -gondolta Jouy, eközben egyre jobban csökkent a kapitányok ideje, ugyanis így resurreción alakban hamarabb elpusztíthatta őket.
Mire befejezte az ábrák rajzolását, eltelt egy kis idő Hagesiinek, de ekkor előre mutatta a pengét, s megjelentek a gömbök Jouy körül, ekkor már kezdtesejten, valami bénítási célból.
- Mi ez? -kérdezte hirtelen és idegesen. -Miért nem működik a sonidom? -még csak meg sem tudott moccanni, úgy körbevette az az akadály, amely a savat visszatartja a további pusztítástól.
- Véged! -mondta Hagesii magabiztosan, majd kimondta a technika nevét: -Fukouna Oomizu! -a sav elkezdett nőni, Jouy ordított, hiszen kezdett felbomlani.
- Miért kell ilyen mocskos trükkel elpusztítanod? Az én csodálatos testem! -Jouy nem nagyon örült ennek a helyzetnek, ám ez nem volt minden, még volt valami trükk a tarsolyában.
- Vége van? -kérdezte Kodoku, majd nagy nehezen felállt, a sebei nagyon véreztek, hálistennek a többiek kevésbé sérültek meg, ám ekkor, egy ismerős hang csapta meg a fülüket:
- Ostobák háháháhá! -Jouy volt az. -Nem tanultatok a hadnagyok példájából? Megintcsak egy illúziót támadtatok meg. -mondta, majd újra támadásba lendült.
- Azt már nem! -mondta idegesen Kodoku, megpróbálta ledöfni, ám ekkor ellökte hátra Jouy.
- Neked még ígértem valamit. -mondta, majd Teru és Hagesii felé fordult, akik éppen támadni készültek, sonidoval eléjük került, majd egy újabb támadással ajándékozta meg őket: -Kardfűűűrész!
- Neee! -ordította Unohana, amikor elkezdtek forogni Jouy karjain lévő pengék, és azok ellenfelei teste felé közeledtek, ám ekkor eltalálta 2-3 Byakurai.
- Miért akarsz annyira meghalni? -kérdezte Kodokutól Jouy, majd kiverte Hagesii és Teru kezéből a kardjaikat, s eltűnt azokkal együtt.
- Hova tűnt? -kérdezte Teru, Hagesii és Unohana is. -Kodoku! -ordította Teru, megpróbált shunpoval odajutni, de nem volt semmi ereje hozzá, így nem akadályozhatta meg ellenfelüket.
- Tessék, itt a bosszúm, itt a halálod! -mondta Kodokunak Jouy, majd valamit érzett Kodoku, majd fájdalomteljesen felordított. -Fáj igaz?
Mikor ránéztek Kodokura, vértócsak vette körbe, a két karddal hasba szúrta Jouy. Ezeket a súlyos sebeket nem 1-2 perc alatt lehet meggyógyítani, ám Kodoku még rontott is a helyzeten, csak úgy, barbár módon kihúzta magából a két kardot, próbálta magát erősnek mutatni, de már nem sikerült ordítás nélkül kihúzni a második kardot a testéből.
- Kapjáok el! -mondta, majd a hasát fogva térpedelt tovább fájdalmas arckifejezéssel.
- Egy kilőve, még van kettő. -mondta Jouy, majd ekkor 1-1 ceroval kiverte maradék ellenfeleinek a zanpakutoit a kezükből.
Eközben Mayuri még elemezgette az erőszinteket, végül rájött, hogy egyikük kardja sem lehet elég erős.
- Még talán, ha a Katen Kyoukotsu és a Sogyou no Kotowari próbálná, de kétlem hogy menne. -mondta.
- És az én zanpakutoum bankaia? -kérdezte SoiFon. -Az nem lehet elég erős ehhez a feladathoz?
- Tudom hogy beképzelt vagy édesem, de hogy ennyire? -vagdalkozott Mayuri. -Ugyanmár, miből gondolod, hogy erősebb vagy Ukitakenal vagy Kyourakunál?
- Ch... Levágjam a fejed múmia? -kérdezte SoiFon idegesen. -Örülnék ha nem szólnál le te, akinek egy lepkebaba a kardszelleme.
- Mintha egy kicsi izé, ami zud gyilkolni és méh színű, sokkal jobb lenne az én édes kis Ashisogi Jizoumnál!
- Eléééég! -ordította Yamamoto. -Majd én és Ryuujin Jakka² kitörünk. -mondta, majd levette a kapitányi ruháját, majd elővette a Ryuujin Jakkat.
- Ajánlom, hogy mindenki álljon el a főkapitány útjából. -mondta Ukitake, majd Yamamoto mögé álltak, kivétel Mayuri és Kyouraku.
- Ugyanmár! Az én likvid formámat úgysem psuztítja el egy kis tűz, úgyhogy lényegtelen. -mondta Mayuri. -Na meg, ha kell megvéd majd Ashisogi Jizou. -Kyouraku eközben meg aludt.
- Ryuujin Jakka, Mindent Olvassz Hamuvá, Ryuujin Jakkaaa! Joukaku Enjou³! -ordította majd elindult a tűz.
- Áááh! -ordított fel Mayuri, amikor elkezdett olvadni. -Látszik milyen jól esik neki. -mondta SoiFon, majd kacsintott.
- Nanaooo-drága, hozd ide azt a saket. -mondta álmában Kyouraku, eközben a "szesz aurája"megvédte a Joukaku Enjoutól.
Jouy pedig úgy döntött előbb lebénítja Terut és Hagesiit, majd végez Kodokuval utánuk.
- Háháháhá! -ekkor kilőtte a kardokat a akrjáról, mind átdöfte Terut és Hagesiit, majd odament hozzájuk, s darabonként húzta ki belőlük. - Fáj? -kérdezte, miközben ordítottak.
- T-te rohadék! -mondta Kodoku, ideges volt, és emiatt egyre jobban vérezni kezdett.
- Óóóh, tényleg. Még meg kell ölnöm téged, azelőtt, hogy elvérzel. -ekkor "odasonidozott" hozzá, majd a pengéket a karjához visszahelyezte, azután egyesültek egy vastagabb pengévé, s elkezdte támadi Kodokut, Kodokuna még volt elég ereje kikerülnia  csapásokat, ám egyre nagyobbak lettek a sebei, s egyre jobban vérzett.
- Végeeed! -ordította Jouy, ez már tényleg a vége volt, ám ekkor, megrepedt az akadály.
- Mi ez? -kérdezte Unohana. -Yamamoto főkapitány. -mondta reménnyel teli hangjával.
Az akadály egyre obban megrepedt, végül felrobbant, ám a robbanás kintre hatott, így elkapta Jouyt, Jouy ezzel elvétette Kodoku szívét, így csak a tüdejét döfte át majdnem.
- Neee! Nem akarok elégni. -mondta rettegve, és egyben dühösen Jouy, ám túlélte a Ryuujin Jakka tüzét. -Te mocskos vénember! -mondta, majdelindult felé, ám ekkor feloszlott.
- Hogyan? -kérdezte mérgesen Yamamoto. -A tűz nem égette el? És ez volt a 99. nuumeros? Na nee!
Kodoku öszeesett, odafutott hozzá Unohana, Matsumoto és Hisagi meg Kira már rendben voltak, Terut és Hagesiit is elszállították a 4. osztag épületéhez.
- Jól vagytok? -kérdezte Kodoku tőlük, tudta, hogy ő van a legroszabb állapotban.
- Hozzád képest nagyon is jól vagyunk. -mondták neki, ők már fel tudtak ülni, de Kodoku még képtelen volt.
- Unohana kapitány azt mondta, még egy hétig nem harcolhatunk. -mondta Kodoku.
Byakuya ekkor megérkezett, majd odament Kodokuhoz, s elkezdett beszélni hozzá:
- Ostoba! -ez volt az első szava. -Megszegted Unohana kapitány parancsát, majd rátámadtál, aztán pedig majdnem meg is haltál? Mit gondolsz, apád mi fog szólni?
- Nem érdekel, mit szól az apám! -mondta Kodoku. -Most nem, jó napom van, ugyanis túléltem egy arrancar támadását, ne rontsd el rokon. -mondta neki, majd becsukta a szemét.
- Hm, most rendkívüli alkalom volt igaz? Kedves voltálhozzám, fura... -mondta Byakuya, majd "elshunpozott".
Eközben Nemu, Mayuri lánya elkezdtekeresni Mayurit, bement az 1. osztag épületébe:
- Hé, nem szabad oda bemeni kislány! -mondta egy újon őr a kapuknál, ám ekkor Nemu a kezét fúrónak használva bement.
Mivel Mayuri jó kislánynak tanította, amikor meglátta a zöld trutymót, ami egyébként Mayuri volt, úgy döntött feltakarítja:
- Héééé Nemu, te ostoba lány, nee neeeee neee! Ne a vödörbe csak oda neee!
Nemu füle éppen bevolt dugulva, ezért nem hallhatta, hogy a kapitánya ordibál, aki épp nem tud visszalakulni a likvid formájából.
- Hmm, hova öntsem ezt a trutyit? -kérdezte magában Nemu, kiderült meg is némult.XD
Úgy döntött végül, hogy kiönti a folyóba, a 10. Rukongai kerületnél.
- Nemu, neee, nee ne teeeedd! Te ostoba lány. -mondta Mayuri. És különben is, mi az hog trutyi? Nem ismersz meeeg? Áááh sodor a víz, nem tudok úszniii! -ordibálta Mayuri, ám senki nem hallotta, csak sodorta a víz sodorta, míg egyszercsak egy macska ki nem lefetyelte... -Fúj, ez itt egy macska gyomra?

Idegen szavak és kifejezések:

⁰Hanetachi No Moe jelentése: Tollak Égése
¹Fukouna Oomizu jelentés: Szerencsétlen Áradás
²Ryuujin Jakka jelentése: Folyó Penge-szerű Tűz
³Joukaku Enjou jelentése: Tiltott Ragyogás