Shinigami Krónikák 17. rész: Kataku⁰

- Kodoku! -ordították barátai, így már őt is be kellett cipelni. Unohana nagyon mérges volt a fiúkra, hogy megint bajba kerültek, a sérülésekhez szükséges volt már a Minazuki¹ is.
- Aktiválódj, Minazuki! -mondta, a fiúk csak bámulták, kíváncsiak voltak mit csinál. -Gyógyítsd meg őket! -mondta Unohana, majd a sérülteken hasított vele.
- Mi? -kérdezte Hagesii és Teru. -Miért akarja őket megölni? -kérdezte Teru. -Nem meggógyítanikéne őket?
- Fiúk, a Minazukinak nincsen éle, csak gyógyításra alkalmas. Nézzétek meg, már be is gyógyúlt a sebük. -ekkor ébredezett Kodoku.
- Ébredezik. -mondta Hagesii vigyorogva, Unohana eközben őket is meggyógyította. -Köszönjük! -mondták, e pillanatban felkelt Kodoku, majd felült.
- Mi történt? -kérdezte, ám ekkor Unohana meglendítette a kezét, majd pofon vágta. -M-miért? -kérdezte Kodoku döbbenten.
- Meg mondtam, hogy ne sérülj meg többet ilyen súlyosan. És még a limitet sem tartottad be! Miért kell magadat megöletned?
- De csak véletlenül sérült meg így, nem volt más, aki kiállhatott volna ellenük. Ezért nem lehet hibáztatni. -védte Kodokut Teru.
- Köszönöm. -mondta Kodoku, lehorgasztott fejjel, eközben gondolkodott: -Ez nem igaz... Shunpoval kivédhettem volna azokat a támadásokat, mindez a bankaiért. -dühös volt magára.
Byakuya megkapta Yuusuke levelét, és éppen a 4. osztag felé tartott. Felment Kodokuhoz, majd megszólalt:
- Szeretnék Kodokuval beszélni négyszemközt, ha lehetne. -mondta Byakuya, amint belépett.
- Rendben Kuchiki kapitány, akkor kimegyek, míg beszélgetnek. -Unohana ekkor kiment, azonban Teru és Hagesii nem.
- Menjetek ki ti is! -mondta Byakuya nekik, de ekkor Kodoku megrázta a fejét, majd azt mutatta barátainak, hogy maradjanak. -Ez családi ügy.
- Nem érdekel, tudhatnak róla. -mondta Kodoku. -Úgysem szólnak senkinek sem róla. És ha meg nem bízol meg bennük, akkor ne tedd, s menj innen.
- Hát jó, elmondom akkor előttük. Tessék, itt ez a levél, apád küldte, Yuusuke. Nem örülök neki.
- Mi ez? -kérdezte Kodoku, amikor megpillantotta a levelet, valóban az apja írása volt rajta. Majd elkezdte olvasni:
            ˝Gyere haza fiam, amióta a Seireteibe kerültél, egyre több sérülésed van. Számodra a Seietei veszélyes, belátom, ostobadolog volt tőlem, hogy odaküldtelek Többet nem mehetsz vissza, hidd el ez lesz a legjobb. A gazdagság megront. Ha nem jössz haza, kitagadlak.˝
- Hogy mi? -kérdezte remegő szemekkel Kodoku. Ezt nem teheti! -mondta, majd összegyűrte a papírt. -Byakuya, sajnálom, de meg kell tennem amit kér.
- Mi történt? -kérdezték barátai. -Talán valami otthoni probléma. Meghalt valamelyik családtagod? -ezt viszont csak Teru kérdezte.
- Nem, nem halt meg... -...remélem. -Haza kell mennem. -mondta idegesen, majd a földhöz vágta a papírt. -És so... -belevágott Byakuya a szavába.
- Majd elkísérlek. -ezt mondta Byakuya. -Meg kell beszélnem valamit Yuusukéval.
- Valamit megbeszélni? -kérdezte Kodoku. -Mégis mit? Tudod hogy nálunk nem látnak szívesen. Probléma is lehet a látogatásodból.
- Meg tudom magam védeni. -mondta Byakuya. -Na meg te is végülis a gazdag család része vagy már. Úgy veszem észre Rukia megkedvelt téged.
- Mi? -kérdezte döbbenten Kodoku. -Erről szó sincs. Egyszerűen csak segített. Amúgy is a múltkor Teuról áradozott. -visszaemlékszik:
- Jajj az a Teru olyan helyes. -mondta Rukia. -És olyan jól néz ki, és olyan erős, karizmatikus. -ekkor elájult.
- Hát igen... -mondta Kodoku. -Nem hinném, hogy ez nem arra uta, hogy Terut szereti.
- Mi van? -kérdezte Teru. -Méghogy engem? Nekem azt mondta, hogy ő csak a kardját szereti, a Sode no Shirayukit.
- MI?! -kérdezte Byakuya szörnyülködve. -Nekem minap azt mondta, hogy Terut szereti, és még jó, hogy csak örökbe fogadott testvérem.
- Hagyjuk jó? -kérdezte Hagesii. -Nem hinném, hogy a jelenlétében kéne ilyeneket mondanotok. -későn szólt, Rukia fejbevágta Kodokut, lerúgta Byakuyát és rátaposott Teru fejére.
- Legközelebb ne beszéljetek a szerelmi életemről, legalábbis ne előttem. -mondta gonosz arckifejezéssel, majd elaludt.
Byakuya és Kodoku másnap reggel már készen volt, hogy induljanak a Kuchiki régióba, ám ekkor megjelent Teru és Hagesii.
- Mit kerestek itt? -kérdezte gőgős hangnemmel Byakuya, majd feléjük fordult, látszott a szemében, azonban hogy máshol jár. -Mit tervez Yuusuke?
- Hát kíváncsiak vagyunk Kodokuék házára. -mondta Teru, nagyon boldog volt, hogy végre megismerheti Kodoku szüleit és rokonait, meg láthatja a házát.
- Vagyis te voltál kíváncsi. -mondta Hagesii, őt nem anynira érdekelte, tudta, minél hamarab fel kell vetnie a világának a megmentését.
- Akkor hát menjünk. -mondta Byakuya, majd elindult.
- Nagyon messze van a házatok? -kérdezte Teru Kodokut. Kodoku is kcisit máshol járt, azon gondolkodott, hogy győzze meg az apját, hogy visszajöhessen a Seireteibe. -Hahó Kodoku, hallod?
- Hmm mi az? -kérdezte Kodoku, miközben "felébredt" a gondolkozásból.
- Hát, éppen azt kérdeztem, hogy milyen messze van a házatok. -mondta Teru, aggódott, hogy mi van a barátjával, hisz az máskor figyelmesebb.
- Bocsi, de ne aggódj, csak gondolkodtam. Amúgy északra van, most pedig a Seiretei keleti oldalánál vagyunk, még körülbelül 2 óra gyaloglás.
- Hogy mi? -kérdezte Teru és Hagesii. -Olyan sokat kell még gyalogolni?
2 óra múlva tényleg odaértek, ekkorra már lejárták a lábukat, Kodoku mikor megjelent, a gyerekek körbevették:
- Itt van Kodoku! -ordította egy kislány boldogan, majd felugrott, s átkarolta Kodoku nyakát.
- Jajj vigyázz Muzai, még a végén meg fogsz fojtani. -ekkor megfogta s letette. -És ti többiek, jól vagytok? -kérdezte mosolyogva.
- Igen! -ordították a gyerekek. -Hol voltál? -kérdezte valamelyik. -És most itt maradsz?
Eközben Byakuya azt várta, mikor lép már ki Yuusuke a házból, de végül nem tisztelte meg őket. Teru csodálkozott a házon, Hagesii pedig gondolkodott.
- Milyen szép. -gondolta Teru mosolyogva. -Tök máshogy viselkedik a rokonaival Kodoku.
Bementek a házba, Teru bement Kodoku anyjának a szobájába, a virágai már hervadoztak, volt amelyik rothadni kezdett.
- Szegény virágok, senki sem törődik velük. -mondta, majd elkezdte őket bogarászni, Hagesii is bement hozzá:
- Mit csinálsz? -kérdezte Terut.
- Hát... ezek a szegény virágok. Senki sem gondozza őket ezért én kicsit gondozom őket. Nem adnál egy kis vizet a kardoddal?
- Felőlem.
Byakuya és Kodoku bementek Yuusukéhoz, majd leültek. Yuusuke teával várta őket, gondolta hogy Byakuya is eljön.
- Mit akarsz apám? -kérdezte Kodoku, kissé idegesvolt ettől a nagy csendtől.
Yuusuke nagy darab férf volt. Rajta volt az ismerős fekete shinigami ruha. de volt rajta még egy Kuchiki családi ruha, amely nem a gazdagságot, hanem a szegénységet képviselte jelen esetben. Fekete volt a haja, középhosszú, a szeme pedig kék. Ismos volt, s ha közel álltál hozzá, láttad, hogy hozzád képest egy óriás. Hajában már volt pár ősz hajszál is, ez mutatta, hogy elég idős. Mindenbizonnyal tapasztalt harcos lehet.
- Tölts magadnak teát. -mondta Yuusuke. -Te is Byakuya. Utána majd megbeszéljük.
- Jó! -mondták, eközben Byakuya visszaemlékezett a legutóbbi látogatására:
- Gyere be. -mondta Yuusuke. -Legutóbb megjelent rengeteg hollow itt, és alig tudtuk legyőzni őket. Mindenbizonnyal Adjuchasok voltak.
Byakuya meg sem hallgatta, hanem kicsit elkóborolt, ekkor bement véletlenül abba a szobába, ahol a család férfi tagjai szoktak iszogatni.
- Hohóh! -megszólalt egy részeg. -Te vayg Kuchikoi Byaöhm. -ekkor lehányta Byakuyat.
Byakuya csak pislogott, ekkor végignézett magán, majd felskoltott. -Fujj. -ekkor töltött magának teát.
- Nos... -kezdte Yuusuke miközben töltött magának is teát, ezután pedig elkezdte szürcsölni. -... a fiam nem megy vissza többet a Seireteibe.
- Valóban? -kérdezte Byakuya hűvösen, majd ő is beleszücsölt a teába, Kodoku már kiitta a csészét, megszólalt utána:
- Nem maradok, vissza fogok menni a Seireteibe.
- Tévedsz! Nem fogsz visszamenni soha. Megront az ottan élet, a családunk örök esküjét megszeged, s kitagadlak. Akkor pedig a család elpusztít téged.
- Hogy mi? -fakadt ki Byakuyából. -Szükség van rá a 6. osztagban. Nem zsarolhatod, ő a legerősebb a családotokból. Nem hinném, hogy meg tudnátok ölni.
- Ebben tévedsz. Én képes lennék rá. -mondta Yuusuke majd felállt, ám ekkor egy kardot érzett a nyakánál. -Kodoku?
- Kihívlak, ha győzök, elmehetek, vissza a Seireteibe, s békénhagytok. Hidd el, a célom az erősödés ott, és az, hogy megtaláljam anyámat.
- Hm. Nem győzhetsz le, de legyen. -mondta mosolyogva, ekkor kimentek a házból.
- Kodoku... -mondta ijedten Muzai. -...vigyázz magadra. -szinte sírt. -ezután bement minden rokon. S az ablakokból nézték őket.
- Ne aggódj Muzai. -gondolta Kodoku, ám ekkor elkezdett remegni.
Teru és Hagesii észrevették, hogy történt valami, ekkor kinéztek, s meglátták, hogy egymással szemben áll Kodoku és Yuusuke.
- Mi történik? -kérdezték mindketten.
Byakuya állt, s figyelni akarta a harcot, mindenképpen győznie kell Kodokunak, ezt gondolta.
- Anyám sírna, hogyha ezt látná. -mondta halkan Kodoku.
- Igen, sírna, miért teszed ezt akkor? Ha tudod, hogy sírna.
- Mert ezzel, megmenthetem őt talán! És ha a 6. osztagban vagyok, a Seireteiben, biztos sikerül megmenteni, hisz ott vannak barátaim, erőt adnak nekem,. Ezér tis foglak legyőzni. Azonban, ha itt maradnék, talán, talán sose sikerülne ez.
- Szerinted én nem akarom megmenteni?
- Nem erről van szó apám, de itt én nem lennék képes fejlődni.
- Segítek a gyakorlásban, nos maradsz? Mi az utolsó szavad?
- Nem! Nem maradok. Te nem lennél képes engem úgy fejleszteni. És amúgy is, mostanában szükség van rám. Ha a Seiretei elpustulna, akkor a Rukongai is, szóval ti is. Lényegtelen hol vagyok, a család része vagyok, nem maradok, de ettől még ide tartozom.
- Ha igaz a célod legyőzöl, támadj hát!
- Ha igaz a célja? -ismételte meg magában Byakuya. -Miért ne lenne? -kérdezte Yuusukétól.
- A családunk szabályának ellent mond!
- És a szabálynak nem ellent mondó dolgok csak igaz célúak?
- Igen! -ordította Yuusuke, majd újra Kodokuhoz szólt: -Támadj!
- Rendben van apám, sajnálom. -ekkor megindult Yuusuke felé, előhúzta a Teno Kamit, majd megpróbálta megvágni Yuusukét, azonban akkor az hírtelen előhúzta a zanpakutouját, s vér fröccsent a földre.

Idegen szavak és kifejezések:

⁰Kataku jelentése: Otthon
¹Minazuki jelentése: Hús Tisztítása