22. fejezet: Kihívások:
- Ki vagy te egyáltalán? -kérdezték Black urát.
- Az én nevem D-Archlord, és ne féljetek, én leszek az elpusztítótok.
- Ettől nem is féltünk. -gondolta Bálint.
- Várjunk! Ez az a bakugan amelyikről Keith Clay irodájában találtam adatot! -gondolta Dávid.
- Most pedig, Sayonara! -mondta D-Archlord, majd elteleportálta Blacket magával.
- Szóval D-Archlord... ez a gonosz neve. -mondta Dávid.
- Igen, de aggódom Blackért, vajon mit tesz vele? -kérdezte Bálint.
Majd Dextra Dragon felé néztek.
- Tényleg, te hogy is lettél gonosz? -kérdezte Dávid.
- Hát tudod... elmesélem! -mondta Dextra Dragon.
Visszaemlékezett ekkor:
"- Miután te és Dextra úr "meghaltatok", úgy döntöttem elindulok megkeresni titeket.
Sokáig barangolt szegény, ám egy idő után feladta a reményt.
- Reménytelen! -mondta szomorúan.
Ám ekkor egy nagy árnyék jelent meg felette, felnézett:
- Nocsak, mi a baj te bakugan? -kérdezte D-Archlord.
- Semmi... nem találom a mesterem!
- Akarsz egy... mestert? -kérdezte D-Archlord.
Ha másban nem is, de a meggyőzésben nagyon jó volt.
- Rendben, csatlakozom hozád. -el volt hipnotizálva, s ekkor körbevette D-Archlord aurája."
- Szóval ez történt... -mondta Sam.
- Sajnálom mesterem! -mondta Dextra Dragon Dávidnak.
Dávidnak ekkor újra képek villantak be, s elkezdett fájni a feje.
- Áááh! -ordított.
- Mi a baj mester? -kérdezte Dextra Dragon ijedten.
- Tudod... ő jelenleg semmire nem emlékszik "Dávid" életéből.
- Hogyan? -kérdezte Dextra Dragon aggódva.
- Ne aggódj, majd talán egyszer az eszembe jut minden. -mondta Dávid.
- Igazad lehet mesterem. -mondta Dextra Dragon.
Bálint indulni készült, de Dávid megszólította:
- Láttad a ranglistát? -kérdezte.
- Igen, és mi van vele?
- Te vagy az 1. Azthiszem, ez nem túl igazságos!
- Mert?
- Engem illet az a hely! -mondta Dávid. -Holnap találkozunk ugyanitt!
- Kiakarsz hívni minket? -kérdezte Phoenixnoid.
- Természetesen, és célom lesz győzni! -mondta, majd eltűnt gyorsan.
- Hmm... ez lesz a végső csata, azthiszem. -mondta Bálint.
Elé szállt Phoenixnoid, majd furcsán nézett.
- Nyugi, neked nem kell ellene harcolnod. -mondta Bálint.
- Biztos? -kérdezte Phoenixnoid.
Bálint elfordult, majd bólintott, aztán visszamentek a Földre.
- Gary, szükségem lenne a segítségedre! -mondta Dávid.
- Igen? Miben? -kérdezte Gary.
- Strikeyt akarom edzeni! -a többi bakuganja közben pletyiztek.
- Hmm... rendben! -mondta Falconoid.
- Falconoid? -kérdezte Gary. -Jó menjünk le a csatatérre.
Egy csatatérben felálltak egymással szemben.
- Portállap kész! Bakugaaaan, fel! -ordította Dávid, visszhangzott a hangja, azonban Strikey csak repült, repült és repült.
- Mi a fene ez? -kérdezte Gary.
A feje előtt kb. 10 cm-el állt meg majd realizálódott.
- Mi ez? -kérdezte Gary újra.
- Tűnj innen! -ordította Falconoid, majd realizálódot magától, és elrúgta onnan Strikeyt.
- Erősebb lettél! -mondta Strikey, miközben felkelt.
Bálint pedig Anniet kérte fel edzeni:
- Hogy Dávid ellen edzeni téged? Hmmm... mindenbizonnyal ki fog ötölni 2 taktikát. Az egyik támadó-stílusú, a másik pedig mindenképp védelmi stílusú lesz. Sam állóképességét kell fejleszteni.
- Nagyon ismered Dávidot. -mondta a fejét vakargatva Bálint.
- Nos igen, egy ideje együtt vagyunk!
Egész éjszaka edzettek, majd mikor kidolgozták a stílusukat:
- Készülj Dávid!
- Készülj Bálint!
- Holnaptól örökre én leszek az első helyen! |