- Magnezone! Jöjjön egy giga becsapódás!
- Daavis!
- Nem lehet! - mondta Dávid.
Davist ellökte a terem másik sarkába, de még bírta.
- Davis, bírod még?
- Cynda! - aztán felállt.
- Remek! - mondta Bálint. - Lángszórót neki!
- Magnezone villanó ágyú!

Davis lángszórója ugyanolyan erős volt mint a villanó ágyú.
- Hogyan? - kérdezte Surge.
- Gyerünk Davis!
- Csak nem ragyogásra készül? - kérdezte magában Dávid.
- Vajon ki nyer? - kérdezte Laurence.
- Davis, napos nap majd lángszóró!
- Magnezoone, újra villanó ágyút!
Kiütötte sikeresen Magnezone.
- Ez meglepett. - vallotta be Surge.
- Nos, már csak Raichu van hátra!
- Igen! Vissza Magnezone aztán Raichu ugorj elő!
- Vissza Davis, előre Starly!
- Mi? - kikerekedett Dávid szeme.
- Hát ez… - mondta Surge.
- Meglepő, maradjunk annyiban. - mondta Laurence.
- Starly, acélszárnnyal támadás!
- Raichu, vasfarok!
A két acél támadás nem sokat ért egymás ellen.
- Starly szárnycsapás!
- Raichu testdobással kerülj felé!
Starlyt telibe találta.
- Raichu, végső támadásodnak jöjjön egy öklelés!
- Starly, szélrohammal védd ki!
- Raichu, újra!
És végül Starly vesztett.
- Óh a fenébe! Vissza Starly, előre Umbreon!
- Raichu, villámsokk!
- Umbreon árnyéklabdával vágj vissza!
Raichu megsérült.
- Raichu, vasfarokkal taglózd le!
- Umbreon, te is azt használd!
Raichué volt az erősebb, és Umbreon a földre került.
- Raichu, egy végső vasfarkat!
- Umbreon, kelj fel!
Azonban Umbreont kiütötte.
- Davis, te vagy az utolsó, aki még győzhet!
- Raichu, intézzük el a mitugrászt! Sokkhullámmal kezdjük!
- Davis, lángszóróval intézd el!
Raichut telibe találta.
- Raichu, testdobás!
- Davis, intézzük el. Újitsd meg a napos napot aztán lángszóró!
Raichut felrepítette a lángszóró magasba.
- Raichu! - kiáltotta Surge.
Amikor lehuppant Raichu, harcképtelen lett.
- Nyert! - sikította laurence.
- A napos nap… - gondolta Dávid.
- Ezaaz nyertem!- nagyon boldog volt Bálint.
Nagyon örült az új jelvényének.
- Cynda… - leégette a fejét.
- Igen Davis, igazad van, mi nyertünk!
Surge emberei elkezdtek nevetni Davis tettén.
- Nagyon vicces… - mondta Bálint.
1 órával később:
- Akkor hogy menjünk Lime Citybe? - kérdezte Bálint.
- Vonattal! - mondta Dávid.
- De vonat nem csak Saffron Cityből indul? - kérdezte Laurence.
- 2 hónapja ide is építettek egy állomást. - mondta Dávid.
- Tényleg, erről olvastam! - mondta Bálint.
- Ekkor menjünk! - mondta boldogan Laurence.
Azonban amikor odaértek:
- Mennyi? - kérdezték.
Túl drágák voltak a jegyek.
- Nincs ennyi pénzünk. - mondta Bálint.
- Nincs. - mondta Dávid.
A rakéták is hallották ezt:
- Hallottátok? A törpék levannak égve!
- Igen, hallottam! - mondta Jessienek James.
- Csináljunk valami tervet! - mondta Meowth.
Pár perccel később:
- Üdv! - álruhában volt Jessie és James.
Kezet fogtak velük:
- Hallottam munka kéne. - mondta Jessie.
- Öhm, jó volna. - mondta Laurence.
- Tessék, olvassátok el ezt!
Miután elolvasták bementek az épületbe.
- Ezt a helyet kell kitakarítanotok. - mondta James.
- Hát jó!
- Azonban előbb a pokémonjaitokat tegyétek ebbe a zsákba!
- Hogyan? - kezdett furcsa lenni.
- Ne ellenkezzetek!
- Hát jó.
Minden pokélabdájukat betették,
- Hahaha! - nevetett a Team Rocket.
- Már megint? - kérdezte Dávid.
- Bleee!
Lehúzták az álruhát.
Jessie: Itt a rakéta csapat.
James: Azt hittétek munkát adhat!
Meowth: De a mi csapatunk mindent elvesz.
Jessie és James: Azonban nekünk minden érték kellesz.
Jessie: Jessie, a szép pokémontolvaj, ki mindent ellop másoktól
James: És James aki segít ellopni a pokémonokat másoktól.
Meowth, Wobbuffet, Mime Jr.: Mi is itt vagyunk! Woobbuffet! Mime!
- Meowth, a Housedroidot aktiválni!
- Reendben, kezdődik!
Kidobta őket a házból.
- Ez meg mi? - kérdezte mérgesen Bálint.
- A pokémonjaink! - ordította Laurence.
Dávid ekkor felmutatta a zsákot.
- Lássuk! - mondta Jessie, a házban.
Azonban amikor meglátták hogy a zsák üres:
- Mi? - kérdezték.
- Nem értem. - mondta James.
- Biztos a kölykök kicserélték!
Meglátták Dávid kezében ami nekik kell.
- Adod vissza?
- Nem! - majd elővették a pokélasztijaikat a zsákból.
- Ajjaj! - mondták Jessieék miközben Dávidék előhívták a pokémonjaikat.
- Támadáás!
Felrobbant végül a Housedroid.
- Áááh, már megint repülünk!
- Már megint ugyanaz a műsor. - mondta Laurence unottan.
Ekkor találtak valamit:
- Aki 30 lecsót megeszik, az nyer 3 jegyet Lime Citybe. - olvasta fel Dávid.
- Ez kell nekünk! - mondta Bálint.
- De én nem vagyok nagyétkű. - mondta Dávid.
- Én meg csak a hasamra hízok. - mondta Laurence.
- Hát… - elég ideges lett Bálint amikor a képébe nyomultak.
- Iiiigen?
- … imádom a lecsót! - mondta.
Okké, akkor nyerjél!
A 26.-nál tartott éppen:
- Egyél már! - mondta Dávid.
- Egyed! - mondta Laurence.
- Ne idegeljetek! - mondta Bálint, miközben befalta a 26.-at is.
- Jó bocs. - mondta Laurence.
- Hajrá! - mondták a többiek akik körülvették.
Végül megette a 30.-at is sikeresen.
- Gratulálok! - mondta az árus.
Aztán megkapták a jegyeket.
- Megvannak! - mondta Bálint. - De többet ki ne ejtsétek a szátokon hogy lecsó!
- Lecsó! - mondta Laurence nevetve.
- Direkt csinálod ugye?
- Ez egyértelmű!
- Amúgy… - kezdte Dávid.
- Amúgy? - kérdezték társai.
- Azok a lecsók romlottak voltak. - mondta Dávid.
- H-hogy mi? - ledermedt.
- Ostoba. - gondolta Dávid.
Laurence elkezdett nevetni.
- Hazudsz! - mondta Bálint.
- Hát mindjárt gondoltam. - mondta Dávid gúnyosan.
Odaértek az állomáshoz.
- No, itt vagyunk! - mondta Bálint.
Hálistennek igaziak voltak a jegyek, aztán beszálltak.
- Az 1. megálló mi? - kérdezte Laurence.
- Saffron City! - vágták rá a fiúk.
- Remek. - mondta Laurence.
1 óra múlva már ott is voltak.
- Ez elég gyorsan ment. - mondta Bálint.
- A hegyeken nehezebb haladni. - mondta Dávid.
- Szóval akkor azért olyan hosszú az út? - kérdezte Laurence.
- Jaja!
Tovább is álltak.
- Mindjárt éjszaka lesz! - mondta Dávid.
- Aludjunk!
- Rendben!
A vonat zajkatolt, am ekkor:
- Mi ez a rázkódás? - kérdezték.
Mindenki megijedt.
- Francba! Csak nekünk lehet ilyen szerencsénk. - mondta Bálint.
- Egyértelműen. - mondta Dávid.
Kisiklott ekkor a vonat.
- Ááh! - ordított mindenki.
Hálistennek senki sem sérült meg.
- Elnézést. - mondta a kalauz.
Aztán megkért mindenkit hogy ne aggódjanak.
- Vááh, vááh! - sírt egy kislány.
- Várj, segítek. - mondta Dávid.
Ekkor megfogta a kezét, s abbahagyta a sírást.
- Jól vagy kislány? - kérdezte.
- Igen. - mondta szipogva.
- Mi a neved? - kérdezte Dávid.
- Alicia!
- Nos Alicia, anyukád hol van?
- Nem anyukámmal vagyok, hanem a tanárommal, Ms. Sophieval. - gonoszra váltott a hangja.
- Micsoda? - kérdezte döbbenten Dávid.
- Igen. - mondta Ms. Sophie amikor megjelent.
- Mi tör…? - kérdezte volna Laurence.
- Maga? - kérdezte Bálint, miközben ideges lett.
- Ugyan, most csak Aliciát kísérgetem.
- Igen, a csodálatos Aliciát!
- Nem ismersz egy Emily nevű lányt? - kérdezte Bálint.
- Nem-e? Dehogyisnem! Ő az én butuska nővérem.
- Te meg az ő butuska huga?
- Ostobaságokat beszélsz! - kezdett el nevetgélni. - Én tökéletes vagyok!
- Látszik ki a tanára. - mondta Ms Sophienak Bálint.
- Alicia, nem is mondassz köszönetet? - kérdezte Dávid.
- De..! - majd megpuszilta, aztán elkezdte fogdosni.
- Hé! - mondta Dávid mérgesen.
- Leszel a pasim? - kérdezte Alicia nevetve.
- Fujj, soha! Amúgy is hány éves vagy?
- 10! Most miért, te mégis mennyi vagy?
- 14, kis pisis. - mondta Dávid.
Ott is hagyta rögtön.
- Várj! - kiáltotta Laurence Dávid után.
Bálinttal utánafutottak.
- Ez a kislány… - gondolta Dávid. - Egy leendő team Live tag volt.
Leakart ülni, de a havat elkellett sepernie onnan.
- Mi ez? - kérdezte döbbenten.
- Mi mi? - kérdezték barátai.
Egy nagy gödör volt a hegyben.
- Mi lehet ez? - kérdezte Bálint.
- A Team Live? - kérdezte Dávid.
- Igen, meglehet! - mondta Laurence.
- Fázunk! - mondta Bálint.
- Én nem!
- De mi igen!
- És hol érdekeljen az engem?
Aztán beleugrott a mélyedésbe.
- Menjünk mi is!
Ők is beugrottak.
- Itt a Team Live keres valamit. - mondta Dávid.
- Te tudod mit? Ugye? - kérdezte Laurencet.
- I-i… talán.
- Akkor mondd! - mondta Bálint.
- Nem teheti. - mondta Dávid.
Ekkor megjelent Sophie Fearowkkal.
- Hali! - mondta Alicia.
- Te? Mit keresel itt? - kérdezte Ms. Sophie.
- Háhá! - kinevette a lány.
- Ne nevess ki! - mondta mérgesen Ms. Sophie.
- Miért, ki vagy te?
Aztán leugrott Sophie mellé.
- Menjetek tovább! - mondta Alicia.
- Nem teheted!
- Óh, dehogyisnem!

Dávidék sikeresen továbbjutottak.
- Miért? - kérdezte Ms. Sophie.
Ekkor elkapta őket egy háló.
- Hehe! - nevetett Alicia.
- Te átkozott lány! - mondta Dávid.
- Óh, cuncika ne mondj ilyet!
- Óh látod? Szeret téged… „cuncika”! - mondta Bálint gúnyosan.
- Na mostmár igazán fogd be!
Laurence egy folyosón futott tovább. Őt nem kapta el a háló.
- Szia kicsim. - mondta Mr. Live megvető tekintettel.
- Apa..
- Van mit megbeszélnünk!
- Mit keresel itt?
- Óh, ezt épp nem!
- Modnjad!
- Ne feleselj!