A digivilágban egy csata dúlt, amely elég kemény volt:
- Há, elpusztítalak Darcmon! - mondta egy angyalszerű digimon, aki éppen támadott. - Piddo sebesség! - elkezdte gyorsan támadni ellenfelét.
- Ááh, azt hiszed, elpusztíthatsz? - kérdezte Darcmon nevetve. - Akkor viszont nagyon tévedsz Piddomon, pusztulj innen! Táncoló kard. - Piddomon kapott rendesen.
Ekkor megnyílt előttük egy kapu a Földre, és átjutottak véletlenül.
- Majd még találkozunk Piddomon, de akkor már elsöpörlek! - nevetett Darcmon.
David és Bratt még aludtak, hiszen 6.00 körül járt az idő. De Wingmonék érzékelték a két digimont. Nem akarták felébreszteni barátaikat.
- Mi a baj Wingmon? - kérdezte David miközben felöltözött.
- Semmi, igazán semmi. - mondta Wingmon, hiszen már nem érzékelte a digimonokat.
Bratt is megkérdezte EmberDramont, mert látott egy kis aggodalmat az arcán, de már EmberDramon se érzékelte a két digimont.
- EmberDramon, gondolkodtál azon, amiről tegnap beszéltem veled?
- Majd még kiderül, hogy mit oszt nekünk a sors. - mondta komolyan.
Wingmon örült a reggelinek, hiszen finom ételt vitt fel neki David, de valamennyire aggódott is Davidért, hiszen már megint nem evett eleget.
- David, egyél már többet néha. Mert alig eszel valamit. - csipkelődött Wingmon.
- Wingmon hagyjál! Tudod, hogy sosem ettem sokat. Mostanában meg elég sokat is kell aggódnom mind a digik miatt, na meg apám miatt is.
- Igen… az apád. Kíváncsi lennék, milyen szörnyűséget tervez a digimonok ellen!
- Ameddig nem tud elkapni egyet sem, addig hál istennek semmit. - mondta David.
- Igazad lehet, azonban akkor is aggódom! Hiszen engem is veszélyeztet!
Piddomon eközben Darcmont keresgélte. De nem találta sehol sem.
- Merre lehet ez az ostoba gonosz nőszemély? - kérdezte.
- Csak nem engem keresel Piddomon? - kérdezte Darcmon amikor megjelent mögötte.
- Most, nagyon nagyot hibáztál! - mondta Piddomon, aztán megfordult. - Támadok rögtön! Jöjjön a tűz toll! - Darcmon ellen semmit nem ért.
- Túl gyenge vagy Piddomon, ez a te bajod! - mondta nevetve Darcmon, aztán elkezdett repdesni Piddomon körül.
- Takarodj innen! - kiáltotta Piddomon. - Piddo sebességgel elintézlek! - Darcmon felszívódott újra, kereshette megint.
David eközben úgy döntött, hogy kimegy Wingmonnal a tengerpartra.
- A tengerparton csak nem lesz ellenséges digimon. - mondta David Wingmonnak. - Ugye éjszaka nem éreztél digimont, és azért voltál reggel feldúlt?
- Nem, dehogyis! - mondta Wingmon, közben elég zavart volt. Nem szeretett hazudni.
- Valamiért azt hiszem, hogy hazudsz! - mondta David. - De mindegy, kicsit napozzunk!
- Okké, süttethetem végre a tollaimat. Már olyan régen tehettem meg. - mondta boldogan.
- Na igen, a nap nagyon egészséges. - mondta David. - Itt van a jó kis napszemcsim is!
- David, te mindig a szemüvegeiddel vagy el, nem unod kicsit? - kérdezte Wingmon gúnyosan. - Lényegtelen is! Jól áll neked a szemüveg, szóval nincs miért beleszólnom.
- Jobban is teszed, vagy különben megsüttetlek a napok! - mondta, aztán elkezdett nevetni.
- Hát… ez nagyon vicces volt. - mondta Wingmon, de valamiért nem volt túl vidám, minden bizonnyal a digimonok miatt aggódott.
EmberDramon is aggódott kicsit, de közben falta a reggelit. - No de várjunk... strand?
- Igaz tél van, de vannak mesterséges strandok, tengerpartok hál istennek.
- Nagyon szépen köszönöm az ételt. - mondta EmberDramon.
- Ugyan már, ne köszönd! Szívesen adom oda neked a részemet. - Még ha éhen halok is…
- Elmondjam neki, vagy ne? - kérdezte magában EmberDramon. - Bratt, tudod éjszaka valóban érzékeltem digimonokat.
- Hogy mi? Digimonokat? - kérdezte ijedten. - Többet egyszerre?
- N-ne aggódj! - mondta EmberDramon. - Hiszen már eltűntek mindketten.
- Ebben biztos vagy? - kérdezte aggodalmasan. - Meg kell védenünk a várost… nem! A világot a digimonoktól akik átjönnek.
- Igen tudom, de hidd el már nem érzem őket. Úgyhogy eltűntek.
- Rendben van EmberDramon, de most menjünk el valahova. Remélem el tudsz valahogy rejtőzni hogy az emberek ne ijedjenek meg tőled.
- Hát, majd megpróbálok valamit. - végül az volt a megoldás hogy mindig valami mögé bújt. Hál istennek mindenki a maga bajára figyelt, és nem rá.
- Háháhá! - valami elkezdett nevetni felettük, Darcmon volt az, és támadott is. - La Pucette!
Éppen hogy ki tudta kerülni EmberDramon a csapást, ám ekkor az emberek meglátták Darcmont. Mindegyiknek tetszett Darcmon.
- Milyen csodálatos jelmez? Hol varratta? - kérdezte az egyik nő, ám ekkor Darcmon előhívta a jogarát, majd a nő torkához tartotta.
- Ostoba emberek, elájultok a szépségemtől mi? - mindegyik ember megijedt, csak Bratt maradt még ott, hogy EmberDramonnal ellássák Darcmon baját. Ekkor megjelent a digilélek a kezében, meglátta ezt Darcmon is.
- Digilélek? Szóval annak a digimonnak a partnere lenne? - kérdezte döbbenten. - Takarodj innen te ember! - mondta a nőnek.
- Gyerünk EmberDramon, most támadd meg! - mondta Bratt. Kicsit furcsállotta a digilelket.
- Igen, most elintézhetem akár egy tűzpofonnal! - Darcmon arca felé támadott EmberDramon.
- Te kis ostoba, azt hiszed legyőzhetsz? - amikor majdnem megpofozta elhajolt előle aztán leütötte a jogarával. - Még találkozunk!
- EmberDramon, jól vagy? - kérdezte Bratt aggodalmasan. Semmi különösebb baja nem lett.
David és Wingmon miközben sütkéreztek a strand egy eldugott részén, meglátta David Piddomont. Ekkor felállt, majd felkeltette Wingmont is.
- Nézd csak, ott megy a semmi digimonod. - mondta mérgesen, miközben Piddomon felé mutogatott. - Szóval, nem kéne elmondanod valamit?
- Hát tudod… hajnal felé érzékeltem két digimont, amint elhaladt a város felett, de aztán eltűntek. Reménykedtem benne, hogy valóban eltűntek.
- Ezért még számolunk! De most menjünk azután az angyal után! - mondta David, aztán elindultak gyorsan.
- Ez a digilelkes kölyök. - gondolta Piddomon. - Lássuk mit tud!
Leszállt hozzájuk, és megállította őket. Előre tartotta a botját. Ez azt jelezte hogy kihívja Wingmont. Wingmon örömmel belement.
- Wingmon, nem kell a bajnoki szint? - kérdezte David.
- Döntsd el te, partner! A digi-dex választ ad mindenre!
- Valóban! - gondolta. - Igazad van! Meg is nézem gyorsan. - elővette a digivicet, majd megnyomta a digi-dex gombját. - Piddomon, angyal digimon, vaccine típusú, a szél őrzők és vírus irtók családjába tartozik, bajnok szintű. Intézd el de gyorsan!
- Milyen arrogáns. - gondolta Piddomon. - De már digivicea van, ez mindenképp fontos információ. - Gyerünk csak, támadj Wingmon!
- Hallottad Wingmon, intézd el, de gyorsan! Nincs kedvem vele szórakozni órákig!
- Tudom David, ne parancsolgass! - nekiment Piddomonnak. - Jöjjön a villámszarv generátor!
- Azt hiszed megbéníthatsz ezzel az ócska támadással? Piddo sebesség! - kikerülte egyszerűen, majd Wingmon mögé került. - Most pedig elintézlek a tűz tollal!
- Ugyan már! - mondta David. Ekkor megnyomott egy újabb gombot. Kijött egy táblázat. - Mi ez? - kiválasztott valamit. - Digifegyver, idézés! - a digilelket beletöltötte a viceba. Ekkor megjelent egy nagy kunai Wingmon szárnyánál.
- Mi ez? - kérdezte Piddomon, ekkor a szárnyán keresztüldobta Wingmona kunait, és megbénult Piddomon. - Kérlek, ne pusztíts el, csak fel akartam mérni az erődet!
- Valóban? - kérdezte David és Wingmon egyszerre.
- Igen, mert a segítségeteket szeretném kérni. Átjött egy gonosz digimon, Darcmon. Mindig is az volt a célja, hogy meghódítson egy világot.
- Most a Földet akarja mi? - kérdezte David. - És most segítsünk neked elintézni? Nem a te dolgod lenne? Mármint… nem akarok kötözködni. De nem nagyon szeretném hogyha ránk terhelnéd a te dolgodat.
- Higgyétek el, csak önálló célom volt segíteni a Földön, de hogyha nem bíztok meg bennem… akkor nyugodtan foglalja el a Földet. - éppen készült elmenni.
- Jól van, segítünk! De örülnék, ha nem telne fél napba, csak az hogy megtaláljuk a te rejtélyes Darcmonodat. - mondta mérgesen David.
Ekkor azonban Bratt és EmberDramon jelent meg ott. Csak Piddomon szárnyát látták, úgyhogy EmberDramon nekirohant.
- Ti meg mit csináltok? - kérdezte David, amikor megérkezett Bratt is.
- Hopp… Ez nem az a digimon! - mondta Bratt döbbenten. - Én Bratt Shine vagyok, már találkoztunk kb. kétszer.
- Igen, te vagy az a digilelkes fickó! Az én nevem David… - de csak ennyire volt ideje, ugyanis ekkor megjelent Darcmon, és támadásra készen volt. Az emberek megijedtek tőle. A TV-ben már látták hogy milyen gonosz.
- Hát itt vagy Darcmon, most már véged van! - mondta Piddomon, majd felrepült hozzá.
- Nem félek tőled te angyalka! - gúnyolódott Darcmon. - La Pucelle! - kiáltotta és nekiment Piddomonnak a szent karddal.
- Ez semmit nem ér egy olyan szent digimon ellen mint éááh… - a szárnyát majdnem levágta Darcmon. - Segítsetek, kérlek! - mondta Piddomon könyörögve.
- Lássuk csak! - mondta Dávid, elővette a vicet.
- Neked van viceod? - kérdezte Bratt döbbenten. - Nekem még nincs… akkor nem lehetünk
Egyenlőre igazi partnerek EmberDramonnal.
- Nos igen. De lássuk most Darcmon adatait! Bajnok szintű, vaccine, angyal digimon, a szél örzők és víru irtók családjába tartozik! Indulj Wingmon! - mondta David. - Intézd el villámszárnnyal.
- EmberDramon? Mész harcolni? - kérdezte Bratt, majd EmberDramon bólintott.
Wingmon villámszárnnyal, EmberDramon pedig tűzpofonnal. Két oldalról eltalálták Darcmont rendesen, de az csak mérgesebb lett.
- Ti kis férgek! Hogy mertetek rám támadni? Táncoló Kard! - megtámadta volna őket, de Piddomon megakadályozta.
- Gyerünk EmberDramon, össze kell dolgoznunk! - mondta Wingmon hangosan.
- Igazad van Wingmon! Minden ellentétünket félre kell most tennünk!
- Villámszarv generátor, bénítsd meg azt a boszorkát! - kiáltotta.
- Most pedig én jövök! - mondta EmberDramon, felugrott a magasba: - Égető farokütés!
- Végül pedig én jövök! - mondta Piddomon, majd feltartotta a botját. Olyan volt mintha sötét energia vette volna körül. - A gonosz érintése!
Masszív sötét energiával leütötte a földre Darcmont, és a földbe ágyazódott. Közben darcmon agyán egy kérdés futott csak át:
- Piddomonnak nincsen ilyen, sötét ereje. - gondolta. - Ki a frannc ez a digimon? Biztosan hogy nem Piddomon! - gondolta Darcmon.
- Hé te! - mondta mérgesen Wingmon. - Ki vagy te? Mert hogy nem Piddomon az is biztos!
- Fedd fel magad te imitátor! - mondta EmberDramon is mérgesen. - Ki vagy te?
- Micsoda? Ti meg miről beszéltek? - kérdezte David döbbenten. - Csak nem?
- Ugye nem arról beszéltek, hogy… hogy ez nem is Piddomon? - Bratt megijedt ettől a gondolattól. - Akkor meg ki ez a fickó?
- Háháháhá! - kezdett el nevetni az imitátor. - A gonosz érintése! - leütötte mindkét digimont. - Felfedem hát nektek magamat! Én vagyok… maga a sötétség! Devimon! - kiáltotta hangosan. Egy nagy démon-szerű digimon volt az. A sötétség aurája vette körbe. Szinte ragyogott körülötte a sötét energia, olyan intenzív volt. - Már mindent tudok rólatok.
- Most mit akarsz tenni? - kérdezte David, miközben odafutott Wingmonhoz aggodalmasan.
- Semmit nem fogok tenni. - közben Bratt is odament EmberDramonhoz. - Mert most visszamegyek a digivilágba, még látjuk egymást! Háháháhá!
- Hogyan jut vissza a digivilágba? - kérdezte furcsálva Wingmon. De nem bírt felkelni.
- Hát persze... mindenbizonnyal ő AZ a Devimon. - gondolta döbbenten EmberDramon.
- Éreztem, hogy ő nem Piddomon. De miután a sötét érintését használta beigazolódott. - gondolta Darcmon, miközben még mindig a földbe volt ágyazódva.
- Darcmon még mindig rendben van. - gondolta David. - Fel tudsz kelni Wingmon?
- M-megpróbálok felkelni! - mondta nehézkesen. Nem ment neki.
- És te, EmberDramon? Hogy vagy? - kérdezte Bratt aggódva.
- A gonosz érintése nagyon fájt. Nem bírok felkelni. Sajnálom Bratt.