- DarkTyrannomon kemény volt nagyon. - mondta David hazafelé menet.
- Igen. - mondta Wingmon, de ő látta a harc közben David apját is. - Viszont van egy kis gond! Az apádat láttam harc közben.
- Micsoda? - kérdezte David döbbenten. - Látta ahogy harcoltunk DarkTyrannomon ellen?
- Pontosan. - nagyon aggódott Wingmon hogy majd elakarja kapni David apja.
- Ne aggódj, sosem fogom engedni hogy elkapjon az a szemétláda - mondta mosolygva.
- Ne beszélj így az apádról! Tudod hogy csak a ti érdeketekben teszi.
- A mi érdekünkben… hiszi ő! De nekem és anyának az ostoba büszkeség nem számít.
- Igen, de ő ezt nem érti meg, és értsd meg, hogy ő csak nektek szeretne jót.
- Engem nem érdekel. - mondta David makacsul. Wingmon furcsán nézett rá.
- Ugye tudod hogy most pont olyan voltál mint ő? - kérdezte Wingmon mosolyogva.
- Nem is igaz. - mondta David, aztán vörös lett a szeme. - Ne nézz már rám így!
- Hát jó. - majd elkezdett kuncogni Wingmon. - Devimon szerintem nem sokára maga fog eljönni. - komolyra váltott a hangja.
- Botamon erős volt DarkTyrannomonként… de nem volt körülötte sötét energia. Lehetséges hogy őt már nem is ő küldte, szóval…
- Észrevehetted volna, hogy DarkTyrannomon, Phelesmon és Fangmon is Bratt felé közeledett. Devimon… nem hanem az ő ura akarja valamiért Brattet.
- Értelek mostmár! - mondta David döbbenten. - Szóval Brattet kell megvédenünk.
- Igen, valamiért Bratt lett a cél. De még mindig nem értem miért. - közben gondolkodott.
- Mindegy, hogyha hazaérünk és apa ott fog várni, nekem annyi. - mondta David unottan. - Még nincs kedvem hazamenni, úgyhogy nézzünk be valahova!
- Oké! - mondta Wingmon vígan, aztán beugrott egy fa lombjába.
Eközben Bratt és EmberDramon betoppantak. Bratt édesanyja megijedt hírtelen EmberDramontól. De aztán látta hogy nem támad.
- Bratt, mire véljem azt, hogy egy szörnyet hoztál az otthonunkba? - kérdezte az édesanyja.
- Ő nem szörny, hanem digimon! - mondta Bratt, aztán bement ő is. - És ő az én egyik legjobb barátom, EmberDramon a neve.
- Ember… Dramon? - kérdezte az anyja. - Értem, szóval ő a barátod?
- Igen, nemrég találkoztunk. Hidd el anya, ő csak akkor veszélyes ha értem harcol!
- Érted… harcol? - kérdezte az édesanyja, közben magába roskadt kicsit. - De miért keveredsz ilyesmibe? Szóval ő volt az aki lerombolta a városnak egy részét?
- Nem, dehogyis! Az egy másik digimon volt, akivel harcoltunk és végül legyőztük! - magyarázkodott Bratt.
- Ne magyarázkodj! Ne beszélj össze-vissza mindent! Menj a szobádba, és köszönj el a szörnyedtől, mert többet nem lehetsz vele! - kicsit kiborult az anyja.
- D-de… anya! - mondta Bratt döbbenten. - Azt hittem meg fogod érteni.
Az anyja szemében könnyek jelentek meg. Szomorú volt, majd elkezdett sírni.
- Nem érted? Én csak azt szeretném hogy ne kerülj bajba! - majd átölelte Brattet.
- De én szeretem őt, és hidd el nem kerülök miatta bajba. - mondta Bratt, aztán letörölte édesanyja könnyeit. - Hogyha meg igen, akkor majd megment.
- Hát jól van, maradhat. - mondta az anyja, nagy nehezen belement. - EmberDramon, nem kérsz enni? - kérdezte most már mosolygott.
- Persze Mrs. Shine! - mondta tisztelettudóan EmberDramon.
Bratt édesanyja adott enni mindkettőjüknek, majd ő is leült enni.
- Mondd EmberDramon, milyen a világotok? - kérdezte Bratt anyja kíváncsian.
- Hogy a digivilág? - kérdezte EmberDramon. - Nagyon szép, amikor nem akarja éppen meghódítani valami nagyon sötét digimon.
- Vannak abszolút gonosz digimonok is? - ezt most Bratt kérdezte.
- Természetesen, hogy léteznek. - mondta EmberDramon. - Vannak olyan gonosz digimonok, amelyek akár el is pusztítanák az össze digimont, csak hogy elérjék a célukat. Mint pl. Devimon. De vannak olyan digimonok is, amelyek az erővel nem vesztegethetők meg.
- Milyen okosnak tűnsz. - mondta Bratt anyja nevetve.
Eközben Devimon kereste Ogremont, hogy elküldje a Földre.
- Mit akarsz testvérem? - kérdezte Ogremon gúnyosan. - Csak nem kérni akarsz valamit?
- Ogremon, te ostoba! Én nem kérek hanem parancsolok. - mondta Devimon nevetve.
- Háháháhá! Te nem parancsolsz nekem, soha! - kiáltotta Ogremon, majd a bunkós botjával nekiment Devimonnak. - Egyesüljünk újra!
- Soha! - mondta Devimon mérgesen, majd a gonosz érintésével megváltoztatta Ogremon világnézetét. - Most már engedelmeskedsz nekem Ogremon?
- Igenis, én lordom. - mondta Ogremon behódolva.
Devimon elmondta neki a tervet, megértette, és vártak másnapig.
- Ogremon, már felkelt a nap. Indulj hát a Földre! Pusztítsd el őket!
- Igenis, én lordom. - mondta Ogremon, miközben sötéten ragyogott a szeme. Aztán átment a Földre. Ám közben feleszmélt, és a sötétség elhagyta.
- Mi volt ez? - kérdezte Devimon dühösen. - lehetetlen hogy kiszabaduljon a sötétségemből!
Megjelent ekkor Midnight Loveless, és kinevette Devimont, hogy milyen gyenge.
- Ostoba Devimon. Őt sosem fogod tudni irányítani. - mondta Midnight Loveless. - te is tudod hogy miért, de mostmár bebizonyosult!
- Azért, mert ő az én részem, és én az övé, ugye? - kérdezte Devimon mérgesen.
- Pontosan, te ostoba Devimon. Az úrnőd üzeni, hogy ez az utolsó esélyed! Vesd be magadat is a harcba, különben ő pusztít el.
- Igenis, önagysága. - mondta Devimon, majd meghajolt.
Devimon figyelte, hogy mit tesz Ogremon. Ogremon elkezdte keresgélni a fiúkat.
- Hé, emberek! - kiáltotta. - Nem ismernek errefelé Shine vagy Griff vezetéknevű embereket? Segítsenek már! - de mindenki megijedt.
Wingmon és EmberDramon rögtön megérezték, és szóltak társaiknak.
- Gyerünk, itt van egy digimon! - mondták gyorsan. Megindultak rögtön.
- Jajj kisfiam, már megy is harcolni. - gondolta Bratt édesanyja.
- Hova mész már megint David? - kérdezte mérgesen az apja.
- Megyek harcolni, bár ezt már te is tudod, vagy nem? - kérdezte David.
- Persze hogy tudom, Mr. Griff elől nem lehet semmit sem eltitkolni!
David ügyet sem vetett arra amit mondott az apja, hanem csak ment harcolni.
- Bratt, várj! - kiáltotta David, amikor meglátta Brattet.
- Óh itt vagy David? - követték a vicet, így összetalálkoztak.
- Siessünk! - mondta David, ekkor meglátta EmberDramont amint az egy bokor mögött van. - mit csinál ott EmberDramon?
- Szerinted? - kérdezte Bratt mogorván. Egyértelműen hogy bujkál! - mondta Bratt mérgesen.
Végül meglátták a nagy ogrét. Ogremon tombolt, mert vagy egy órája kereste őket.
- Áhá! Megvagytok! - ordított fel Ogremon. - Akkor hát, búcsúzzatok el az életetektől!
- Na persze! - mondta David, majd elővette a vicet. - Ogremon, virus típus, gonosz digimon, bajnok és rémálom katona. Érdekes. Támadj Wingmon!
- Gyerünk EmberDramon, intézzétek el együtt! - kiáltotta Bratt.
- Wingmon, intézzük el együtt! Parázsfelhő!
- Óh igen, robbanó villám! - kiáltotta Wingmon.
- Erősnek hiszitek magatokat mi? - kérdezte Ogremon, majd lecsapott a buzogányával. - nesze, kaptok egy kis öklöző ütést!
Leütötte Wingmont és EmberDramont, a földbe tiporta őket.
- Ez fájt kicsit. - mondta Wingmon, miközben nehezen felkelt.
- Ajjaj, túl erős Ogremon. - mondta EmberDramon, nagyon nehezen tudott felkelni.
- Háháhá! - nevetett Ogremon. - Elsöpörlek titeket! - mondta, aztán a buzogányával lecsapni készült. - Csontbuzogány! - fejbe csapta őket.
- Fiúk, keljetek már fel! - mondta Bratt, aztán megpróbálta átalakítani EmberDramont. - Feenééébe! Valamiért nem sikerült átalakítani.
- Nincs elég erőm, sajnálom. - mondta EmberDramon szomorúan.
- Erős összeverés! - elkezdte támadgatni EmberDramont, rendesen elintézte.
- Wingmon, támadd meg! - ekkor a fegyvereket nyitotta meg. - Digifegyver idézés! Devimon hasítás! - előjött a kard a fekete villámokkal.
- És én most mit kezdjek ezzel? - kérdezte mérgesen Wingmon. - Nincs kezem!
Ekkor Ogremon támadott újra. És már majdnem legyőzte Wingmonékat.
- Ha azt akarod, hogy ne pusztuljanak el a barátaid, gyere velem! - mondta Brattnek Ogremon, aztán elkezdett gonoszan nevetni.
- Hogy menjek veled? - kérdezte Bratt döbbenten. - Nem, nem megyek veled soha!
Davidnek eszébe jutott hogy tegnap vettek kaját Wingmonnal, és elfelejtették megenni.
- Gyere Bratt gyorsan! - mondta David, aztán odafutottak a digimonjaikhoz.
- Egyél kicsit. - mondta Bratt mosolyogva. Elég kemény volt a pogácsák, de lett erejük tőle legalább, és ez volt a lényeg.
- Egy pillanatig nem figyelek, és máris esztek? - kérdezte Ogremon, aztán a csont buzogánnyal lecsapott újra.
- Gyerünk Wingmon, alakulj át! Digilélek feltöltés!
- Rendben, EmberDramon te is! Digilélek feltöltés!
- Wingmon digiváltozik, Stalkermonná! - ekkor Stalkermon elugrott a kardjáért, majd hasított egyet Ogremon testén. - Pusztulj!
- EmberDramon digiváltozik… HeatDramonná! - kiáltotta, aztán rögtön támadott a vörös karmaival, egyszerre találták el Ogremont, aki megijedt tőlük.
- Mi ez? - kérdezte Ogremon, majd ekkor megjelentek rajta a sérülések. - Áááh! - eldőlt mint egy krumpliszsák.
- Ogremon elbukott? - kérdezte Devimon döbbenten. - Lehetetlen! - kiáltott fel mérgesen.
Ám ekkor figyelte a fejleményeket, ugyanis megjelent David apja helikopterrel.
- Elkapni azt a zöld madár-szerű szörnyet! - mondta az apja, ekkor egy fogó valami indult meg, ami fel volt töltve sokkoló árammal.
- Mit csinálsz? - kérdezte David mérgesen. - Sajnálom apa, de… Stalkermon intézd el a repülőgépet… MOST!
- De… és ha az apád megsérül? - kérdezte Stalkermon aggodalmasan.
- Gyerünk, ne kérdezz csak csináld! - mondta David elszántan.
- Hát jó, gyere te is segíts HeatDramon! - mondta Stalkermon.
- Ez biztos Stalkermon? - kérdezte HeatDramon, majd Brattre nézett, ő pedig bólintott.
Felrobbantották a helikoptert, David apja éppen hogy megúszta.
- Sajnálom apa, hogy ezt kellett tennem, de te gonosz vagy és romlot… régen jó voltál és kedves, de most már túlzásba viszed a dolgokat.
Ám ekkor sötétség borította be az eget. Egy sötét láb jelent meg a felhők közül, aztán megjelent egy sötét test, végül Devimon teljes egészében.
- Itt vagyok emberek újra! Félelmet osztok, és sötétséget! Enyém lesz a világotok, mindörökre, háháháhá! - nevetett ördögien.
- Nem, sosem lesz tied sem a Föld sem más világ! - mondta David.
- Fogd be te ember! - mondta Devimon, aztán elkezdett nevetni. - És most lássuk azt a nagy digimonokat, akik legyőzték a szolgáimat!
- Milyen ostoba vagy! - mondta Stalkermon, majd neki ment a karddal.
- Én vagyok az ostoba? Ennek a kardnak devimon hasítás a neve! - megfogta a kardot, aztán erősen szorította, végül eltörte azt.
- Lehetetlen! - mondta Stalkermon, ekkor elkapta Devimon. - Engedj el, te démon!
- Milyen szépen neveztél engem, démon. - mondta Devimon nevetve. - Pusztulj! Halál kezével elpusztítalak téged! - ledobta a földre.
- Te rohadék! - kiáltotta Bratt mérgesen. - gyerünk HeatDramon intézd el!
- Rendben van Bratt! Jöjjön a hőörvény! - Devimon a földből felcsapó forró levegő körbefogta. - Na mi van Devimon, fáj? - kérdezte.
- Milyen ostoba vagy! Halál keze! - kiáltotta, aztán HeatDramont is a földbe döngölte. - Ogremon, gyerünk kelj fel! - mondta Devimon.
- Devimon igazán erőteljes. - mondta David döbbenten.
- Igen, túl erőteljes! - mondta Bratt zavartan. - De hogyan? Hiszen csak bajnok!