Lilithmon felrobbantotta a géept, amely megsértette az arcát. Egy nagy robbanást keletkezett. Majdhogynem az egész Griff Corp elpusztult.
- Elnézést, engedjenek ide! - kiáltotta egy nő, Mrs. Griff volt az. - M-mi történt itt?
- Hölgyem, nem jöhet ide! - mondta egy rendőr, és alig tudta visszatartani.
- Itt van Mrs. Griff! - kiáltotta egy riporter, majd mindenki körbevette Mrs. Griffet. - Mit tud a robbanásról? Valami kísérlet? Meghalt a férje? - bombázták a kérdésekkel.
- Fogják már be! - kiáltotta Mrs. Griff mérgesen. Nagyon zaklatott volt. Félt hogy a fia is ott volt és a robbanásba került, erre még ezek is idegesítik…
Nem találtak holttestet, így reménykedett abban hogy túlélték Davidék, de még mindig aggódott, hiszen tudta hogy odamentek.
- Vajon mi lehet velük? - nagyon aggódott. De Mrs. Shine nem is tudott arról hogy mi történt.
- Hol lehet már Bratt? Hiszen már esteledik. - aggódott azért Mrs. Shine is.
Ekkor megérkezett valaki, azt hitte hogy Bratt, ám ekkor meglátta a férje volt az. Igaz örült neki, de csalódott kicsit.
- Mi a baj édesem? Nem is örülsz hogy hazaértem karácsonyra?
- Óh dehogynem, de nemtudom mi van Brattel, elég régen ment már el.
Davidék egy nagy fa előtt ébredtek. Ismerős lehetett a fa nektek, hiszen igen, ez Yggdrasil fája. A digivilágba jutottak? Igen! Ez nem vitás!
- H-hol vagyunk? - kérdezte David amikor felébredt. Oltári fejfájása volt. - hallod? Ébredj Bratt. - ébresztgette, aztán Wingmont és EmberDramont.
- Hol vagyunk? - kérdezte Bratt és Wingmon egyszerre, de EmberDramon kezdett rájönni. Számára nagyon ismerős volt ez a hely.
- Ez egy újabb illúzió? - kérdezte Bratt, ám ekkor EmberDramon megszólalt:
- Nem, ez nem illúzió, ez a valóság! Ez itt a digivilág! - mondta komolyan.
- Micsoda?! - kérdezték döbbenten. - Az lehetetlen! - vágták rá gyorsan. - Hogy kerültünk ide? - kérdezték mind kíváncsian. Erre még EmberDramonnak sem volt válasza.
- Azt hiszem, hogy a robbanás miatt annak a ronda digimonnak az átjárójába jutottunk. - mondta David, de nem volt biztos benne.
Ezután elindultak, hátha találnak választ valamire, de semmit nem találtak egy ideig. Majd végül kiértek egy partra. Ez volt a sziget széle.
- Milyen szép a világotok. - mondta David mosolyogva Wingmonnak. - Igazán szép.
- Valóban, nagyon szép. - mondta csillogó szemekkel Wingmon. - Örülök hogy végre látom.
Azonban ez csak illúzió volt. A Kezdet Szigete keltette. Ekkor megmutatkozott a digivilág igaz valója. Sötét volt és lepusztult. Ez volt az egyetlen sziget amit még nem uralt a sötétség.
- Ez lehetetlen! - mondta David döbbenten. - Mi ez a negatív energia az egész világban? Ki szabadította rá? - EmberDramon felé fordult.
- Most jól figyeljetek, elmesélek nektek egy történetet, a digivilág sztoriját. - mondta komoran, majd leült. Aztán mellé leültek Davidék is.
- Szóval, lehet a sors, hogy mi most idejutottunk? Lehet hogy meg kell állítanunk a sötétséget? - kérdezte magában David. - Igen, mindenbizonnyal a mi feladatunk lesz. De hogyan? Hiszen ez a nagy mértékű negatív energia bizonyítja hogy erősek.
- David, jól vagy? Hahó! - kérdezte Wingmon, majd megcsípte Davidet.
- Áááúú, ez fájt Wingmon. Muszáj volt belém csípni? - kérdezte mérgesen.
- De nem figyeltél ide, azt hittem hogy valami… áárgh különben is minek magyarázkodom? - kérdezte mérgesen Wingmon, duzzogott még kicsit, aztán EmberDramonra figyeltek.
- Szóval körülbelül száz éve jelentek meg először a Hét Nagy Démon Lord. Ők voltak a gonoszság legnagyobb forrásai akkoriban.
- Démon Lord? - kérdezte David döbbenten. - Szóval ők akkor démonok?
- Ne beszélj ostobaságot. - nevette ki Bratt. - Ők is csak átlagos digimonok, akik picit erősebbek mint a többi, semmi más.
- Ahham… hogyha erősebbek mint a többi más, akkor hogy lehetnek átlagosak?
- Az mindegy na, meséld tovább EmberDramon! - már látszott hogy EmberDramon mréges.
- Szóval, végül legyőzték őket és bezárták őket egy-egy sötét mag nevezetű kristályba.
- De…? - kérdezett bele David. - Mármint ilyenkor mindig van egy de… és folytasd na!
- Ne szóljatok már bele a történetbe! - kiáltotta mérgesen EmberDramon. - Na szóval, miután bezárták őket a sötét mag nevezetű kristályba, megjelent a kontinensen egy gonosz digimon. Senki sem tudja a nevét, még csak nem is látta senki. Hanem a háttérből irányítja a Démon Lordokat. Egy nagyon sötét digimon lehet, és gonosz. Mindenbizonnyal a végsőnél is magasabb szintű. - mondta szemlesütve EmberDramon. - Nagyon gyors a sötétség…
- Bocs hogy beleszólok a beszédedbe, de mennyi idő alatt foglalta el a diguivilágot a sötétség? - kérdezte Wingmon kíváncsian.
- Röpke egy év alatt ilyen lett. De a romlottság elég gyors volt. Csak hogy ennyire intenzív legyen a sötétség, tartott idáig.
- Értem. - mondta Wingmon komoran. - A világom elsötétült és én nem is tudtam róla. - mintha csak magát okolta volna. Alphamonék figyelték őket.
- Alphamon, biztos ezek a kölykök, akiket illet Yggdrasil úrnő öröksége? - kérdezte Omnimon. - Úgy látom hogy azok a digimonok csak kezdők.
- Igen Omnimon, hidd el hogy az úrnő ezt mondta. - mondta Alphamon, majd a többiek felé fordult. - Segítenünk kell őket a Démon Lordok elleni csatában! - bólintottak.
- De mi volt tegnap az a torzulás a világban? - kérdezte Crusadermon kíváncsian. - Az alávaló emberek tehettek valamit. Én nem segítek nekik. - az utolsó mondatát csak gondolta.
Eközben Davidék tervezgettek hogy mit is tehetnek akkor. A Démon Lordokat le kell győzniük minél hamarabb. Hiszen valahogy haza is kell jutniuk.
- Hogy fogunk haza jutni? - kérdezte Bratt aggodalmasan. - Hiszen a szüleink aggódni fognak, ez nem jó így! - mondta szomorúan.
- Igen, a szüleink… - mondta David, majd elkezdett ő is aggódni. Eszébe jutott, hogy ha ők itt vannak, akkor az apja túlélte-e azt a robbanást.
- Menjünk vissza ahhoz a fához! - mondta EmberDramon. - Ez azt hiszem a Kezdet Szigete.
- Kezdet Szigete? - kérdezte David, majd rádöbbente, az biztosan a teremtés fáját szimbolizálja. - A digitális világ is legendákon alapul? - kérdezte magában. - Meglepő hogy a digitális világ a Föld - azaz valóságos világ - mitológiáin, legendáin alapul. - fejtette ki.
- Mire akarsz kilyukadni? - kérdezte EmberDramon, majd kicsit mérges lett. - Azt hiszed hogy a digitális világ csak az emberektől függ?
- Egy szóval sem mondtam ilyet. - mondta David, majd végül visszaértek a fához.
- Igazam volt, ez itt Yggdrasil fája. - mondta EmberDramon, majd valamit keresett a fán. A „bejáratát”. De nem találta. - Yggdrasil… halott! - mondta döbbenten. - lehetetlen!
- Szóval igazam volt. - kapcsolt rögtön David. - A skandináv mitológiában is volt egy Yggdrasil és ott is világfája szerepet töltött be.
Eközben Lilithmon egy gyűlésre tartott egy sötét szigetre. Egy nagy kapu volt ott ahová érkezett. Belépett rajta, majd pár digimon, és maszkos ember várta.
- Üdv, Midnight Loveless. - mondta egy angyal digimon. Elég satnya volt.
- Hmm, a Darkness Leader, vagyis most csak Lucemon. - gúnyolódott Lilithmon.
- Lilithmon, légy tisztelettel, attól hogy külön vezetők vagyunk egy-egy seregnek, még én vagyok a Démon Lordok vezetője! - igaz a kinézete angyali volt, de a mosolya démoni.
Beelzemon és Barbamon is megérkezett a társával, így már mindegyik Démon lord megérkezett. Leültek egy nagy asztalhoz, majd elkezdtek tanácskozni.
- Beelzemon, hogy halad a terv? A Királyi Lovagok elpusztítási terve. - kérdezte Lucemon.
- Nagyon jól. - mondta Beelzemon nevetve, majd meglátta Lilithmon egyik Pickmonját. - Egy kém? - kérdezte, majd megnyalta a száját, aztán elpusztította.
- Hé Beelzemon, hagyd békén a seregem! - mondta Lilithmon mérgesen. - A Pickmonok mind hozzám tartoznak. Az én cuki kis szolgáim.
- Lilithmon, tudtam hogy neked rossz az ízlésed, de hogy ennyire. - mondta egy vörös ruhás Démon Lord neki. - Legalább én, Daemon normális digimonokat tartok a seregembe.
- Háháháhá! Nekem viszont van valamim ami nektek egyikőtöknek sincs. Megtaláltam a Chrono Kódot! Ami többet ér, mint bármely egyszerű digimon.
- A Chrono Kód? - kérdezte döbbenten Lucemon. - És én erről miért nem tudtam?
- Óh… elfelejtettem. - mondta Lilithmon, közben elkezdte a körmeit vágni. Meg festeni.
- Midnight Loveless, valahogy én sem tudtam erről. Pedig lett volna időd szólni. - mondta Darkness Leader mérgesen. Ekkor kinyílt az ajtó.
- Ez meg mi? - kérdezte mindenki, kivétel Darkness Leader és Lucemon.
- Ezek az új tagok. - mondta Lucemon és Darkness Leader egyszerre. - Skeleton Light és a digimonja LionSkullmon. Hát nem csodálatos?
- Hát nagyon csodálatos. - mondta Lilithmon undorral amikor meglátta LionSkullmont. Nagyon csalódott hogy ilyen ronda az új jövevény.
- Üdv, én vagyok Skeleton Light, és a digimonom LionSkullmon! - LionSkullmon ekkor felugrott az asztalra. Nagyon kellemetlen fickó volt.
- Most meg mit akarsz? - kérdezte Lilithmon gúnyosan. Ám ekkor az a képébe üvöltött. - Na jó, nekem ennyi elég volt. - mondta, majd undorral az arcán távozott volna, de Lucemon megállította. - Mit akarsz Lucemon? - kérdezte Lilithmon nevetve.
- Emberek jutottak a Kezdet Szigetére. - mondta mérgesen. - A te műved?
- Miből gondolod Lucemon? - kérdezte, elég tiszteletlenül. - Engem hibáztatsz mindenért? - kérdezte, majd elkezdte tettetni hogy bőg.
- Emberek? - kérdezte Skeleton Light döbbenten. - Hadd intézzük el őket mi. - mondta engedelmesen. - Kérlek Lucemon nagyúr…
- Hát rendben van Skeleton Light, menjetek, és intézzétek el őket, de gyorsan!
- Igenis, lordom. - mondta, majd elindult LionSkullmonnal. És még egy digimont vitt magával. - LionSkullmon, most bebizonyítjuk hogy jók vagyunk.
- Igen partnerem, most bebizonyítjuk hogy érünk valamit! - mondta LionSkullmon nevetve.
Végül odaértek a kezdet Szigetére, majd a fák közül figyelték ellenfeleiket.
- Micsoda? - kérdezte a fiú. - Bratt Shine? - megdöbbent amikor meglátta Brattet.
- Nagyúr, támadjak? - kérdezte egy SkullKnightmon. - Vagy még várjak?
- Mehet a támadás SkullKnightmon. - mondta mosolyogva Skeleton Light.
- Igenis nagyuram! - majdnem eltalálta elsőre Brattet a dárda tűvel. - Én vagyok most az ellenfeletek, a Skeleton Light nevében jöttem!
- Hogy micsoda? - kérdezte EmberDramon. - Életemben nem hallottam a Skeleton Lightról!
- Mi van? - egy hátast dobott SkullKnightmon. - Mi az hogy nem ismered? - mérges lett, vörösebben izzott a szeme mint valaha. - Dárda tű!
- Mi ez? - kérdezte David, megnézte a digiviceán. - Lássuk. SkullKnightmon, tetszhalott digimon, nincs több adat? - érdekes volt, nem sokat lehetett tudni erről a digimonról.
- Az nem jó… Mindegy, le kell győznünk! Alakulj át EmberDramon! Digilélek feltöltés!
- EmberDramon, digiváltozik HeatDramonná! A kirobannó tűz! Ezt kapd ki, vörös karom!
- Cöh, azt hiszed ez ér valamit? - kérdezte SkullKnightmon nevetve. - Dárda tűűű! - eltalálta HeatDramont. - Most pedig elintézlek, Mell-szem idézés! - egy illúzió volt.
- HeatDramon egy illúzióba került! - mondta David, majd Wingmon jelzett. - rendben van, akkor gyerünk! Digilélek feltöltés!
- Wingmon digiváltozik Stalkermonná, a villámvadász! Jöjjön a keresztcsapás! - kapott rendesen SkullKnightmon, így megzavarta az illúzióját.
- Mindegy, most mi is bekapcsolódunk a harcba! - mondta Skeleton Light.
- Gyertek csak! - kiáltotta LionSkullmon, amikor leugrott Stalkermonék elé.
- Te meg ki vagy? - kérdezte Bratt a fiútól. Nem vette ki az arcát a maszk mögül, hiszen az teljesen eltakarta. Ám ekkor SkullKnightmon eléjük állt.
- Még nem fejeztük be a harcot! - mondta SkullKnightmon mérgesen, majd újra támadt.
- Gyerünk HeatDramon, intézzük el egyszerre! - kiáltotta Stalkermon, majd belerúgott.
- Oké! - mondta heatDramon, majd ú is belerúgott SkullKnightmonnal, és elrúgták jó messzire. - Ezennel SkullKnightmonnak vége.
- Valamiről elfelejtkeztél nem? - kérdezte LionSkullmon a háta mögött.
- Micsoda? - kérdezte HeatDramon, majd ellökte LionSkullmon. - Ez kemény.
- Igen, kemény vagyok! - mondta LionSkullmon, majd elkezdett nevetni őrülten. - Most megsemmisítelek titeket, ahogyan a nagyúr parancsolta! Csontváz büszkeség! - Stalkermont már ki is ütötte, majd nekiment egy csontkarddal HeatDramonnak.
- Wingmon, jajj ne! - kiáltotta David, majd odafutott hozzá gyorsan. - Jól vagy?
- I-igen jól vagyok. - mondta Wingmon, de fájt mindene. - Ez túl erős, pedig…
- Nézzük meg milyen digimon. - mondta David. - LionSkullmon, virus típus, bajnok szint, bestia csontváz digimon, és a rémálom katonák, természetes lelkek meg a sötét hely családba tartozik. HeatDramon, ez csak bajnok szintű, ne aggódj! - de David tévedett. Ekkor mellé leesett EmberDramon.
- Ez hogyan lehetséges? - kérdezte Bratt. Ekkor rájött. A sötétségtől még erősebb LionSkullmon, a sötétség legyőzhetetlenné teszi.
- Most pedig, végezz velük! - mondta Skeleton Light nevetve.
- Igenis. - mondta LionSkullmon, majd megindult Davidék felé. Ám ekkor egy ordítást hallottak:
- Pendragon dicsősége! - egy nagy csapás telibe kapta LionSkullmont.
AJÁNLOM AZ OLDALT
