75. rész: Az Indulás Előtt:

- Hogyan? - kérdezték döbbenten Dávidék, amikor Crowler elmondta hogy mi a feladatuk. - Szóval menjünk el Ausztráliába, és ott keressünk meg három lapot? - kérdezték. - De hármat?
- Természetesen nem csak négyen mentek! - mondta Alexis és Atticus amikor beléptek, ekkor még Chazz is beszuszakolta magát a két testvér között. - Itt vagyok én is! - kiáltotta Chazz. - Remek. - mondta Alexis unottan, tudta hogy csakis miatta akar velük jönni Chazz. - Nos akkor… holnap lesz az indulás, és mindenki legyen kész estére hogy időben induljunk. - mondta Alexis, kicsit gondterhelt volt, hiszen mindent ő intézett most. - Más is fog utazni velünk, mert ez igazából egy normális gép, valószínűleg így nem támad meg minket senki!
- Rendben. - mondták a fiúk és Ratchel hírtelen. - Akkor mi megyünk is innen. - felelték.
- Oké. - mondta Alexis, Atticus, Chazz és Crowlerék is. Ezután Crowler és Atticusék visszarakták a helyére a szent bestia paklit. - Ez a pakli veszélyes, túlságosan is. - mondta Crowler, miközben visszarakta a helyére a paklit. Ezután kihúzta a kulcsokat, így lezárva azt.
- Ennek itt a helye, a föld alatt, mindaddig, míg valaki nem tudja használni. - mondta Atticus.
- Nahát, te tudsz komoly is lenni? - kérdezte Chazz gúnyosan, ekkor elindultak visszafelé, erre kibuktatta Atticus. - Szóval nem tudsz komoly lenni! - mondta Chazz mérgesen, közben felkelt. - Azonban… hogyha együtt leszek egész nap Alexisszel még meg is hódíthatom. - csillogtak a szemei. - Milyen szép is lenne… egy ausztráliai esküvő. - gondolta, majd belegondolt, hogy a nap sütésben, a kenguruk között mondanak igent egymásnak. - Remek…
- Hé főnök, ne álmodozz annyit! - mondta a Sárga Ojama. - Inkább menj a többiek után!
- Mi? Hé, ne hagyjatok itt! - kiáltotta. - Ááááh, félek a sötétben. - ordítozott, miközben futott.
- Igazi férfi. - mondta Alexis gúnyosan, amikor Chazz kiért az alagútból. - Mi történt Chazz?
- Naaa, legyél már vele megértő, Lexike. - mondta Atticus mosolyogva, közben Alexis szeme elkezdett vörösen izzani, majd leütötte Atticust egy jól irányzott ütéssel. - De most miééért?

Eközben Dávid egyedül akart lenni, Bálint és Ratchel pedig beszélgettek, Kile meg… ki tudja mit csinált? Valószínűleg még ment Mrs. Dorothytól kérni egy tojásos szendvicset ahogy ő szereti. Bálint és Ratchel azonban komoly dolgokról kezdtek el beszélni, ami fontos volt.
- Dávid, amióta vesztett Matthew ellen, olyan más lett, te ugye érted hogy mi történt vele?
- Persze. - mondta Ratchel szomorúan. - Magát okolja amiért elkapott minket is Matthew. Pedig ez a mi hibánk is volt, csak tudod, ő olyan aki mindenért okolja magát, ami a szeretteivel történik… Őszintén… te vagy a legjobb barátja. Mint mondta nekem már egyszer, neki otthon soha sem volt, barátja. Szóval megértheted, hogy most miért viselkedik így.
- Értem. - mondta Bálint, de ettől függetlenül aggódott Dávidért. - Azt hiszem… hogy fél párbajozni. - ekkor lehajtotta a fejét. - Viszont… valahogy el kell érnünk hogy párbajozni akarjon. - mondta elszánt arccal, közben gonosz volt a tekintete. - Nos, benne vagy?
- Hát nem is tudom… szerinted jó ötlet becsapni a testvéremet? - kérdezte Ratchel aggodalmasan. - Hmm… jóó, de hogyha kiderül, akkor majd te fogod elvinni a balhét!
- Jójójó, ne aggódj annyit! - mondta Bálint gonosz mosollyal az arcán, majd elintézem! Belevesszük Tomot is a tervbe, tudod, a focistát, Dávid haverját. És úgy oké lesz. Rendben?
- Te tudod… - mondta Ratchel, majd megkeresték Tomot. - Nos Tom, benne lennél? - kérlelte Ratchel elpirulva, csillogó szemekkel. - Megöllek Bálint, hogyha vége lesz a tervednek… - gondolta Ratchel idegesen. - Nos Tom? - kérdezte, még mindig úgy nézett rá. - Gyerünk már!
- Persze… ilyen szép lánynak hogy is állhatnék ellen. - mondta Tom tátott szájjal, majdnem lesmárolta Ratchelt, ám ekkor az leütötte. - De most miért? - kérdezte Tom szomorúan.
- Mondtam hogy rossz ötlet ezt a fickót megkérni ÍGY! - mondta Ratchel mérgesen. - Viszont Tom, most már belementél, szóval hozzál embereket, és összehozzuk a tervet, mwhahaha!
- Nagyon beleélted magad. - mondta Bálint, miközben Ratchel tűzben égett, annyira elszánt volt. - Gyerünk akkor fiúk! Hozzuk össze! - becsomagolták őket ekkor a focikapukba, majd Kile is megjelent, ekkor elmondták neki hogy mi a terv. - Nos Kile, benne vagy? - kérdezte.
- Rendben van, de hogyha erre rájön Dávid, fúúú akkor… nekünk annyi. - mondta Kile kikerekedett szemekkel, majd elindult a Slifer Házba. - Dávid, Dávid, baj van, baj van!
- Mi van Kile? - kérdezte Dávid. - Talán elfogyott a tojásos szendvics? - kérdezte gúnyolódva, majd felkelt, ekkor meglátta az ijedt tekintetét. - Mi a fene történt? Mondjad már, gyerünk!
- Most tényleg hazudjak neki… vagy… - kérdezte magában. - Dávid, Bálintot és a testvéredet elkapták a focisták! Valami baj van velük, azt hiszem megszállta őket a sötétség. - mondta ijedten. Dávid meglepődött, nem akart hinni neki. - Hogyha nem hiszel nekem, akkor gyere!
- Rendben. - mondta Dávid, kicsit aggódott, és magával vitte a párbaj korongját is. - Nos… merre? - kérdezte, ekkor meglátott egy nagydarab fiút, amint éppen focilabdával akarta megrúgni Bálintékat. - Hé, mit csinálsz? - majd odafutott a fiú elé. - Fejezd már be hallod?
- Győzz le egy párbajban, utána elengedem a barátaidat… Dávid Syler. - mondta gonosz hangon, ekkor a Tom felhelyezte a párbajkorongot a fickó kezére. - Én vagyok Drann.
- Egy párbajban? - Ő is a sötétség szolgálatába állt volna? Igen… az meglehet. - ekkor elkezdett remegni a keze, megfogta a kezét, majd ideges lett. - Ez így nem jó, én remegek ha a párbajra gondolok… ami a barátaim életébe kerülhet. - gondolta, miközben szorongatta a jobb kezét. Ekkor Kilera nézett. - Minden bizonnyal Kile is letudja győzni ezt a fickót. - Gyerünk Kile, harcolj helyettem, én… - átgondolta mit mondjon. - …nem párbajozok ilyenek ellen!
- Gyáva! - mondta Kile mérgesen, miközben aktiválta a párbajkorongját. Ekkor Drann is aktiválta, majd Dávid mérges lett. - Mi van veled Dávid? Hogy lettél ilyen gyáva? Hmm?
- Fogd be! - mondta Kilenak, majd elment onnan. Messziről figyelte a párbajt, mert érdekelte. - Lássuk csak… mi is lehet ez… nem igazán tudom elhinni hogy a sötétség pont egy izomagyút fog elkapni… na mondjuk ez így elég gonosz volt, de szerintem fair. Ám ekkor elengedték Ratcheléket. - Mi a fene? - kérdezte magában, majd rájött: - Átvertek mi??
Ekkor odafutott majd Kilenak megveregette a hátát. Senki sem értette hogy mi történhetett.
- Ügyes voltál, észre sem vettem és máris nyertél. - mondta Dávid, miközben veregette a hátát. - Csak tudnám hogy csináltad meg ilyen gyorsan. - ekkor úgy hátba vágta hogy majdnem előrebukott. - Jajj bocsánat, ez csak véletlen volt. - mondta mosolyogva. - És ti?
- Ahh mi nagyon jól vagyunk. - mondta Ratchel kicsit zavartan. - Rájött… rájött… rájött… - parázott magában. - Ugye milyen ügyes Kile? Megmentett minket egy szemvillanás alatt.
- Igen… nagyon… - mondta mérges hangnemmel Dávid. - Ti ostobának néztek vagy mi? - kérdezte mérgesen. - Kinek volt ez az ostobaság az ötlete? - ekkor Bálinték felé fordult.
- Én voltam. - mondta Bálint, miközben kézfeltartással jelezte a bűnét. - De csak azért…
- Ch… nem érdekel a magyarázkodás oké? - kérdezte mérgesen Dávid. - Most megyek innen, viszlát. - mondta mérgesen, de magában aggódott, amiért a sötétség ellen nem mer harcba szállni. - Ez így nem jó… remegek hogyha arra kell gondolnom hogy a barátaim veszélyben vannak… - majd bement a szobájába, ott Anubis várta. - Mit akarsz Anubis? - kérdezte.
- Meg kell találnod magad. - mondta Anubis, kicsit lenézően. - Nos hát akkor… meg akarod találni magad? - kérdezte kíváncsian, ám ekkor rávetették magukat a Kiber Lárvák. - Neee!
- Lárvák, nyugi! - szólt rájuk Dávid, mikor meghallották, rögtön mögé mentek. - Mi lenne a feladatom, hogy megtaláljam önmagam és ne féljek többet a sötétségtől? - kérdezte Dávid.
- Majd megtudod, amint elérkezett az ideje. - mondta mosolyogva Anubis, majd eltűnt.
- Hé, várj! - kiáltotta Dávid, de nem jött vissza Anubis. - Anubis mostanában egyre többet van távol… mi van hogyha még mindig szolgálja a sötétséget? - kérdezte magában. - Lárvák, legközelebb kövessétek Anubist, oda ahova megy. Aztán… valahogy mondjátok el hogy hova ment, rendben van? - a Lárvák ekkor helyeseltek, közben Dávid megkereste Obelisket és Anubist. - Ez a két lap… Ez talán még segíthet a sötétség ellen, azonban… most még nem!
Ekkor bejöttek Kileék, és feléjük nézett. Becsukta gyorsan a kis dobozt, majd eltette gyorsan.
- Mit akartok? - kérdezte mérgesen. - Talán egy újabb tervet eszeltetek ki hogy párbajozzak? - kérdezte felháborodva Dávid, majd elakart menni mellettük, de ekkor megragadta a karját Bálint. - Mit akarsz? - kérdezte bunkón, majd elrántotta a karját gyorsan. - Van valami baj?
- Ratchellel mi csak jót akartunk, hogy újra párbajozz, nélküled nem biztos hogy le tudjuk győzni a sötétséget, érted? - kérdezte Bálint szigorúan. Nagyon komoly volt. - Hallod Dávid?
- Igen hallom… de nem akarom hogy újra veszélybe kerüljetek! - mondta Dávid szomorúan. - Főleg azt nem, hogy miattam kerüljetek veszélybe. - mondta, majd ki akart menni a szobából.
- Állj ki ellenem. - mondta Bálint, elszánt volt. - Na gyerünk, állj csak ki ellenem, mi bajod eshet hogyha kiállsz ellenem? - Bálint nagyon akart párbajozni Dáviddal. - Mit válaszolsz?
- Én… - kezdte Dávid… - Nem szeretnék párbajozni ellened. - mondta, majd kiment a szobából véglegesen. - Én… nem párbajozok többet… azt hiszem. - gondolta, ám ekkor megjelent mögötte Bálint. - Mi van? - kérdezte döbbenten Dávid. - Mit akarsz még?
- Egy párbajt, ellened! - mondta Bálint, nem tágított  míg ki nem áll ellene Dávid. - Mi lesz már? Nem így ismertelek meg, mint aki meghátrál egy csata elől, vagy talán, nyuszi lettél?
- Nyuszi? - kérdezte Dávid, de nem reagált rá, hiszen jogosan mondta Bálint, majd elfordította a fejét. - Talán… igaza lehet. - gondolta magában Dávid, majd lehajtotta a fejét. - Rendben, kiállok ellened. - mondta sötét hangon. - De… hogyha nyerek, akkor örökre elhagyom az Akadémiát, és többet nem fogok párbajozni, szóval benne vagy? - kérdezte Bálintot. - Na?
- Rendben, legyen! - mondta Bálint, miközben elmosolyodott. - Ez ellen a Dávid ellen nem nehéz nyerni! - gondolta magában.