107. rész: Az Istenek Támadása:

- Hmph… Milyen könnyű volt ezeket az ostoba akadémiai embereket elkapni! - mondta az egyik férfi egy fehér helyen. - Ra, szerinted menni fog, hogy leverjük azokat a kölköket is?
- Hát persze, sikerülni fog mindenképp. - mondta Ra mosolyogva. - De Osiris… Anubis szerinted vissza fog térni, az elkövetkezendő időkben? - majd a lépcsőkön lépteket hallottak.
A fehér, ragyogó lépcsőkön Anubis lépkedett, majd mikor felért, nagy meglepetést okozott.
- Te? Itt vagy? - kérdezte Osiris, majd összehúzta a szemöldökét. - Mit akarsz Anubis? Hm?
- Testvéreim, én visszatértem! - mondta Anubis, majd elmosolyodott. - Remélem örültök nekem! - Osiris odament ekkor hozzá, lesújtó pillantást vetett rá, majd odaadott egy paklit. - Áhh… a paklim, nemde? - kérdezte Anubis, majd elvette. - Sajnálom hogy eddig távol tartózkodtam, csal hát… nem tudtam hogy mikor indul el pontosan a terv… de a Syler kölyök az enyém, megértettétek? - kérdezte vöröslő szemekkel, majd testvérei bólintottak. - Remek!
Eközben Mr. Syler és a Syler Corp a  minapi furcsa eseményt vizsgálta az Akadémia szigetén.
- Nem találtak semmit? - kérdezte Mr. Syler, miközben azok vizsgálták hogy mi történhetett.
- Uram, sajnálom, de a műholdak hogyha a szigetre néznek, eltűnik a kép rögtön… lehetetlen, akármilyen vizsgálatot végre is hajtani ott. Azt hiszem, akkor személyesen kell odamennie.
Mr. Syler elindult egy gépével, majd meglátott újra egy fénycsíkot. Nem értette mi lehet az.
- Hm… valami történik ott, csak fogalmam sincs hogy mi. - mondta, majd leszállt a szigeten.
Ekkor elindult az akadémia felé, majd benyitott. Nem talált ott senkit, csak az üres épületet.
- Hol a fenében lehetnek? - kérdezte Mr. Syler kíváncsian, hiszen nem értette mi történhetett.
- Óh ez az ember… - mondta Osiris, majd elkezdett nevetni. - Anubis, intézd el, rendben van?
- Persze Osiris testvérem. - mondta Anubis gonosz tekintettel, majd ekkor sötéten felizzott, és megnyílt egy lépcső lefelé, a Földre. Majd elindult azon, hogy csapdába csalja Mr. Sylert.
- Te még bízol benne Ra? - kérdezte Osiristől. - Hiszen őt csak úgy tudtuk gonosszá tenni, hogy gonoszságot pumpáltunk belé! Míg mi önszántunkból szolgáljuk „őket”. Te még…
- Ugyan, ne légy naiv Ra, senkiben sem bízok, nem hogy még Anubisban. Ne nézz madárnak!
- Hogy senkiben? - kérdezte Ra döbbenten. - Még benned sem akkor. - gondolta magában.
- Most meg mit nézel úgy? - kérdezte Osiris mogorván testvérétől. - Talán elfelejtetted… amit akkor tettek velünk, mikor még egyszerű emberek voltunk? Szolgák voltunk Egyiptomban.
-  Persze hogy nem felejtettük el, de hálistennek, megtaláltuk azokat az úrnákat… és így mi lettünk Anubis, Osiris és Ra. - majd Osiris bólintott. - Azonban… bennem régen megbíztál, mindig megbíztál bennem régen. Most… miért nem? - kérdezte aggodalmasan Ra. - Miért?
- Hm Ra, ne kérdezz olyasmit, ami nem rád tartozik! - majd elkezdett nevetni Osiris. - Kíváncsi vagyok azonban, hogy hogyan intézi el Anubis a kölyök apját. - mondta gonoszan.
- Osiris… te szemét! - gondolta Ra. - Már nem bízol meg bennem? Akkor még megfizetsz!
Eközben Anubis pedig elkezdte megkeresni Mr. Sylert, majd árnyként suhant össze-vissza.
- Erre kell lennie valahol a kölyök apjának! - gondolta, miközben az akadémia körül suhant.
- Mi volt ez? - kérdezte döbbenten, amikor érzett valamit. - Mi a… fene? - kérdezte, amikor meglátott egy tigrist. - Tigrisek vannak errefelé? - kérdezte döbbenten. - Az lehetetlen! Itt…
- Gráááh! Széttéplek, hogyha nem takarodsz a szigetemről! - elkezdett beszélni a tigris. - Grr!
- Beszélő tigris? - kérdezte Mr. Syler, megdöbbent egy pillanatra. - Te nem vagy tigris igaz? - kérdezte, majd ekkor bevezette a tigrist az erdőbe. Ekkor elrejtőzött. A tigris nem értette, hogy hova tűnhetett, majd eljött a megfelelő pillanat, ekkor egy indát megfogott Mr. Syler, és lerúgta a tigrist. Akkor az elkezdett ragyogni, de Mr. Syler meglátott egy közeledő árnyékot.
- Syler, hát meg vagy végül! - mondta Anubis, de nem mutatta meg magát, hanem körülötte suhant el rengetegszer. - Meg akarod tudni, hogy ki vagyok igaz? Meg hogy honnan ismerlek.
- Hát persze! - mondta Mr. Syler, majd ekkor az árny elkezdett elsuhanni előle. - Várj meg! Meg akarom tudni, hogy honnan ismersz! - mondta mérgesen, majd ekkor valami vakító látvány volt, amikor megnyílt egy lépcső az égbe. - Micsoda? Anubis? - kérdezte döbbenten.
- Óh igen! Anubis! - mondta Anubis, amikor felértek egy sötét terembe. - Ez itt az én termem, a halál uráé! - mondta gonosz hangsúllyal Anubis. - Innen már nem fogsz tudni távozni!
- Gondolod Anubis? - kérdezte Mr. Syler. - Egyáltalán miért árultad el a fiamat? Ő tudja?
- Dehogy tudja, nem tudom miért kéne bejelenteni akár egyetlen árulást is. Nem lenne kissé ostoba gondolat… maga szerint Mr. Syler? - gúnyolódott rajta Anubis. - Sosem szolgáltam őt!
- Szép műsort szolgáltat nekünk Anubis, nemde, Ra? - kérdezte Osiris, azonban Ra máshol járt. - Ra, figyelsz te egyáltalán? - kérdezte Osiris, majd unottan nézte tovább a műsort.
- Hogyha összefognék Anubisszal… akkor… akkor… együtt legyőzhetnénk Osirist, de… Anubisban nem bízok meg, míg Osirisban már inkább… bár eddig megbíztam benne minden feltétel nélkül, de most, hogy ő nem bízik bennem, így hogyan is bízhatnék benne bármikor?
- Akkor… mit akarsz Anubis? - kérdezte Mr. Syler, de Anubis már válaszolt. - Értettem! - mondta, majd az aktatáskájából elővette a párbaj korongját, mely ugyanolyan kiber párbajkorong volt mint Dávidé. - Szóval hát… párbajozni akarsz! - megjelent Anubis karján a massza, a sötétség, és ekkor odakerült a karjára a párbaj korongja. - Én fogok kezdeni!
- Rendben, kezdj te ostoba ember! - mondta Anubis, majd húztak öt-öt lapot. - Kezdj akkor!
- Kezdek is! - mondta Syler, majd húzott egy lapot. - Remek! Aktiválom a Hősi Birodalom térvarázst! Amely minden Kiber-Hős számára 500 ATKot biztosít! Most pedig, megidézem a Kiber-Hős Atlantist, támadó állásba! (ATK: 1000→1500) A körömnek vége, te jössz most!
- Egy istennel nem tegeződhetsz! - mondta Anubis mérgesen, majd húzott egy lapot. - De majd… megérted! Most pedig, megidézem a Koronás Szfinxet támadó állásba! (ATK: 0) Képes elpusztítani egy térvarázs lapot, gyerünk, tedd meg drágám! - mondta neki, majd elpusztította az. - Hogyha ezt megteszi, akkor kénytelen vagyok eldobni minden lapomat a kezemből, azonban… hogyha egy lapot is eldobok a temetőbe effekt által, akkor ő kap mindegyik lap után 500-500 ATKot! Ami azt jelenti, hogy 2500 ATK! Sújts le rá gyerünk!
- Micsoda? - kérdezte döbbenten Syler. - Azt már nem! Aktiválom Atlantis effektjét, a védő óceán fellendülés! Feláldozok 500 LP-t, és így kivéd egy támadást, mi több, megszünteti az egyik effekted, tehát a szörnyed ereje visszaugrik 0-ra! - mondta mosolyogva Mr. Syler.
- Hm, milyen tévedésben vagy Syler! - mondta nevetve Anubis. - Ugyanis… a temetőben ott van a Halál Szfinx! - kiáltotta Anubis. - Csak a temetőből idézhető meg! Feláldozom tehát a Koronás Szfinxet, és itt jön, a Halál Szfinx! (ATK: 1500) Sajnos már nem tudok támadni!
- Akkor én következem! - mondta Mr. Syler, és húzott egy lapot. - Aktiválom, a Kiber Fúziót! Ezzel egyesítem Atlantist és Nobiliat, és így itt jön, Kiber-Hős Király Védője! (ATK: 1700) Most pedig, aktiválom a Kiber Peng #2t! Ezzel felszerelve, egy Kiber-Hős ereje 200-al emelkedik! Tehát az 1900, ami bőven elég, a Halál Szfinx ellen! Támadás, királyi csapás!
- Azt már nem! - mondta Anubis, majd aktiválta a Halál Szfinx második képességét. - Eltávolítok két lapot a temetőmből, és így eltávolíthatom a vég fázisodig az egyik szörnyed!
- Micsoda? Kivonja a játékból? - kérdezte döbbenten. - Fenébe! - gondolta. - Megidézek egy szörnyet lefordított védelembe, és a körömnek vége! - Egyszer már legyőzött… most nem!
- Hm, azt hiszed Syler, hogy nyerhetsz? - kérdezte Anubis agresszívan. - Mert akkor tévedsz! Most pedig, húzok egy lapot! - kiáltotta, majd meglátta a lapját. - Aktiválom a Végzet Piramis nevű térvarázsom! A képessége az, hogyha feláldozok egy szörnyet, akkor egy kivont Szfinx lapot megidézhetek! Az legyen, Teleia Szfinx! - kiáltotta, majd megjelent a ronda szörnyeteg. (ATK: 2500) Támadás Teleia, semmisítsd meg azt a rusnya Kiber-Hőst! - kiáltotta Anubis.
- Nem! Aktiválom a Kiber Penge #2 másodlagos képességét, így ő pusztul el, és nem okozhat az ellenfél kárt az életpontomba! - mondta Syler, Anubis kezdett ideges lenni. - Huhh… nem sebzett meg. - gondolta magában. - Akkor én következem! - mondta Syler, majd húzott. - Aktiválom a Kapzsi Üstöt! Húzok két lapot… és… itt a Kiber Varázs! Visszavehetek egy varázslapot, aminek a nevében benne van hogy „Kiber”. Az lesz a Kiber Fúzió! Most pedig, aktiválom a Kiber Fúziót, és egyesítem a Király Védőjét, a kezemben lévő Végzet Harcossal! Így itt jön, Kiber-Hős Pokol Királya! - kiáltotta Syler. - Sötétség szolgája, végzet királya, jöjj!
- Micsoda? - kérdezte Anubis döbbenten. - Syler… milyen lapjaid vannak neked? - kérdezte.
- Ez az egyik legerősebb Kiber-Hős! - sötét volt a bőre, és páncélja volt. Egy kard is volt a kezében, a feje kifejezéstelen volt, de tele volt pengékkel, és volt egy palástja, amin a Kiber-Hősök jele volt. (ATK: 3300) - Most pedig, aktiválom a Kiber Lanceat, és hozzápárosítom a Pokol Királyához! Most pedig, így hogy 4000 az ereje, simán elpusztíthatja Teleia Szfinxet!
- Francba! - mondta Anubis mérgesen. - Ggrráááh! (Anubis: 4000→2500) Hmph, szánalmas!
- Még nincs vége a körömnek! - mondta Syler, és lefordított egy lapot. - Most már te jössz!
- Hm, rendben! - mondta Anubis, majd gonosz vigyorral a száján húzott egy lapot. - Itt van… a lap… amivel kivégezlek! - mondta Anubis, majd felmutatta. - Varázslap: Szfinxek Egysége! Ezzel a lappal, megidézhetek öt darab Szfinx Zsetont! Jöjjetek hát! (ATK: 0) Most azt gondolod, ennek semmi értelme igaz? De tévedsz! Nagyon nagyot tévedsz akkor. Ugyanis most, a temetőből visszavehetem magamat! Azaz Anubist, a Halál Világának Urát! Szép?
Eközben Dávidék épen visszamentek a sátorhoz. Dávid már kíváncsi volt mi van otthon.
- Vajon mi lehet otthon? Érdekelne. - aggódott, hiszen semmi hírt nem kaptak otthonról.
- Nem tudom! - mondta Bálint. - De ha nincs hír, az jó hír, nemde? - kérdezte Bálint. - Hm?
- De… talán igazad lehet! - mondta Dávid, de még akkor is aggódott. - Érdekelne akkor is…
- Most pedig… Lássuk Anubis ász lapját! - mondta Ra, miközben mosolyogni kezdett.
- Igen, Anubis a Halál Világának Ura az ész lapja! - mondta Osiris. - De valami megváltozott! - mondta döbbenten. - Ez a taktika… nem olyan mint régen. - érdekelte, hogy miért van így.
- Feláldozom az öt Szfinx Zsetont, és most, jöjjek én! Anubis, a Halál Világának Ura! - kiáltotta. (ATK: 4000) - Most pedig, aktiválom a képességét, feláldozom fele életpontom, és így megduplázódik a támadóereje, továbbá… elpusztít minden lapot a paklidban, a temetődben, a kezedben, illetve a varázs és csapda lapokat a mezőn! Ez a végső halál! - végül Anubis nyert, majd megjelent Mr. Syler mögött egy oszlop, és meg volt kötözve. - Hehehe! Most pedig, pusztulj Syler! - kiáltotta Anubis, majd egy sötét sugarat indított meg ellene.
- Mi a? - kérdezte Dávid, amikor érzett valamit, majd térdre borult. - Alig kapok levegőt… mi a fene lehet ez? Mit jelent ez? - egyre nehezebben vett levegőt. - Apával történt valami, igaz?

- Hé te ostoba, majdnem megöltél azzal a sötét akármicsodáddal! - mondta mérgesen Syler.
- Mit pattogsz? Kicsit rád ijeszthetek nem? - kérdezte Anubis gúnyosan. - Amúgy is, örülj hogy nem illúziókkal kínozlak! Báár… most hogy így említettem… lennének ötleteim!
- Ugyan már! Semmitől sem félek! - mondta Syler bátran. - Szóval csak nyugodtan tedd!
- Mi lenne hogyha illúzió lenne a gyermekeid haláláról? - Syler elfordult. - Látom már kapizsgálom, de még nem az igazi… mi lenne, mondjuk hogyha szegény lennél, és rózsaszín nyuszikkal ugrálnál a tévében? Az nem lenne igazán megalázó mi? Nos, akarod ezt?
- Micsoda? - kérdezte Syler. - Hogy a becsületem meggyalázd? Soha! Inkább a halál!
- Ra, hozd kérlek a teámat! Ez igazán vicces műsornak ígérkezik! - csettintgetett Osiris.
- Mit csinál ez az ostoba? - kérdezte mérgesen, amikor meglátta mit tesz Anubis. - Miért…
- Nem „miért…” hanem igenis uram, megyek máris teát főzni, különben felszolgálóNŐruhában kell majd megtenned! - mondta ideges fejjel Osiris.
- Igenis uram! - mondta Ra, majd fejet hajtott, de mérges lett.
- Talán tütüben akarod felszolgálni? - kérdezte Osiris gúnyosan.
- Mi?! - kérdezett vissza ijedten Ra.