Shinigami Krónikák: 27. Rész: Nueva Historia⁰:

„Aizen legyőzése óta eltelt egy kis idő, a hollow-k újra megjelentek, és az emberek a Rukongaiból egyre többen tűnnek el. Talán visszatért Aizen? Vagy egy új ellenfélre lehet várni? Még senki sem tudja, de az arrancarok létező problémák, az Ég Köve és a Tengerek Köve, ha egyesül azzal az átkozott tükörrel, talán olyas valami történik, amire még nincsen felkészülve, senki sem! Az emberek, shinigamik most ugyanúgy veszélyben vannak…”
A madarak csicseregtek a Kuchiki ház felett, a Rukongaiban, miközben Kodoku kint ült a teraszon, és a kék eget bámulta. Ekkor odarepült a vállára egy színpompás madár, amely elkezdett csicseregni. Kodoku elmosolyodott, odatartotta az ujját, ráugrott a madárka.
- Egy hét telt el azóta, hogy Arturoval megvívtuk a harcot… - gondolta Kodoku, miközben elrepült a madárka, egy lombos fára, közel a házhoz. - De nem értem… mi lehetett az az erő, amit Teru használt! - gondolta mérgesen, majd ekkor a mellette lévő asztalra vágott. A madarak ijedten elrepültek a fáról. - Tenno Kami azóta nem szólt hozzám, hogy elmondta a bankaiom titkát. - gondolta szomorúan. - Biztosan, amiért elbuktam. - ám, meghallott egy hangot. - Mi ez a suttogás? - meglátta a zanpakutouját. - Óh, értem! - mondta, és odament érte. - A reiatsum kevés ugye? Ezért nem hallom a hangod… - gondolta, majd felállt. - A kölykök hol vannak, „nagyapa”? - kérdezte. - Ő olyan mintha a nagyapám lenne… hiszen sokat voltam vele. - mondta, miközben egy vénemberre nézett. - Már süket is kicsit… - gondolta mosolyogva. - Öreg, hol vannak a kölykök? - kezdett aggódni értük. - Mi a baj?
- Hollowt érzek! - mondta a vénember, Kodoku meglepődött. - Micsoda? - kérdezte döbbenten. - Hogy hollow? Itt a Rukongaiban? Mi a fenét keres itt? - az öreg elkezdett főzni tovább. - Grr… - ekkor kiszaladt a házból, majd megjelentek a kölykök. - Hé, jól vagytok? - bólintottak, de ekkor észrevette, hogy az egyikük hiányzik. - Hol van Yuu? Hol van… Hé!
- Azt hiszem, hogy elkapta a hollow! - ekkor felnéztek, és valóban ott volt a kezében. - Mentsd meg Yuut! - mondta, a többiek is kérlelték de ő nem tudtam hogy mit tegyen. - Tesó!
- Francba! - gondolta mérgesen. - A reiatsum még nem tért vissza rendesen! Azt hiszem, még erősebb kidoukra sem vagyok képes. - ám bólintott végül, a kölykök fejét megsimogatta, és elindult a Tenno Kamival. - Tenno Kami, segítened kell most! - a szívében hallotta a hangját. - Rendben! - kiáltotta, már mindenki bezárkózott addigra. - Te szemét hollow engedd el Yuut!
- Hogy kit? - kérdezte a hollow, egy férfi hollow volt, de a hangja elég nyávogós. - A lányok szépsége kell, hogy nagyon szép adjuchas lehessek majd! - mondta nevetve. - Add ide a szépséged, kölyök! - mondta, s kinyitotta a száját, valamilyen energia jött a kislányból.
- Kodoku, kérlek seegííts! - mondta Yuu, nyúlt felé, ám ekkor elájult. Kodoku mérges lett.
Eközben Rukia és Unohana beszélgettek Teru ágya mellett, arról, hogy hogyan merülhetett ki.
- Nem értem, hogyan győzhette le egyáltalán Arturot. - mondta mérgesen Rukia, Unohana bólintott. - Unohana kapitány, maga szerint, mi volt az a hatalmas energia, amely Teruból…
- Azt hiszem, hogy ő egy vaizard! - mondta Unohana, Rukia nagyon meglepődött. - Az a sötét energia, amely olyan hatalmas volt, mindenképp hollow-erő volt, vagy olyan szerű erő, amelyet a hollowk használnak! Teru, egy vaizard, de míg erről meg nem bizonyosodunk, ez…
- Titok, természetesen! - mondta Rukia, majd Terura nézett. - Érdekes, Ichigo is egy vaizard, de… Ez az erő hatalmasabb volt, mint Ichigo ereje bármikor is! - ekkor kinyitotta a szemét Teru, Rukia odaugrott. - Felébredtél, végre! - mondta sziporkázva, ám ekkor, Teru megfogta… - Hé, mit csinálsz a melleimmel? - kérdezte, Teru pedig ki akarta nyitni a száját.
- Kicsik! - jelentette ki Teru, egy pillanatig hatásszünet volt, majd Rukia jól fejbe vágta. - Hé!
- Hé? Mi az hogy hé? - kérdezte Rukia mérgesen. - Álmodban, vagy nem tudom, lehet fent voltál, megfogod a melleimet, és még azt mondod hogy „Hé!”? Nem is tudom mit keresek itt!
- Hát, én sem igazán! - mondta Teru, majd ekkor az arcát kezdte fogdosni. - Mi volt az… - kérdezte magában, amikor visszaemlékezett. - Mi volt az a maszk, ami megjelent rajtam? - kérdezte döbbenten, ám ekkor meghallott valami hangot a fejében, hogy „Én voltam, ostoba!”. - Ki volt az? - kérdezte mérgesen, Rukia nagyon meglepődött. - Bocs, csak képzelődtem azt hiszem! - de ekkor, valamilyen nevetést hallott a fejében. - Fejezd be! - kiáltotta, Rukia nem értette semmit, majd Teru felállt, és elindult a mosdó felé. - Fogd be!
- Jó, jó! Ha így állunk, ezt mondd! - mondta Rukia duzzogva, ám Teru összeesett e pillanatban. - Teru! - kiáltotta, s egyedül visszafektette az ágyba. - Jól vagy? Összeestél!
- Persze, jól vagyok! - mondta Teru, miközben a fejét fogta. - Csak megfájdult kicsit a fejem!
Ukitake és a harmadik tisztei épen beszélgettek, amikor Nemu megérkezett, meglepődtek.
- Ukitake kapitány! - mondta Nemu, minden érzés nélkül, így sosem tudták hogy jó, vagy rossz hírt hoz, bár Mayuri küldte, akkor már jó hír nem lehet. - Ukitake kapitány, a Rukongait egy hollow támadta meg, Kuchiki Rukia van most annak a körzetnek a védelmére, nemde?
- Rendben, értettem! - mondta, Nemu bólintott és elment. - Kiyone és Sentarou, keressétek meg Kuchiki Rukiát, és mondjátok el neki, hogy vészhelyzet van! - elkezdett ekkor köhögni.
- Kapitány, biztos abban, hogy mindkettőnket elküld? Valakinek vigyázni is kell magára. - mondta Kiyone aggodalmasan, ám ekkor elé ugrott Sentarou. - Tünés innen, Sentarou, most!
- Kiyone, mégis miért akarsz ennyire nyalizni? Egyértelműen hogy én fogok itt maradni…
Ukitake már kezdte nagyon, de nagyon unni, hogy állandóan veszekedik a két shinigami.
- Nem kell senkinek sem vigyáznia rám! Menjetek, ahogy mondtam! - kijött a sodrából.
- Igenis! - mondták, látták hogy nem lehet Ukitakeval vitázni. - Ez is a te hibás Kiyone!
- Már miért lenne az én hibám, te ostoba? - kérdezte mérgesen, majd ekkor elkezdett közöttük szikrázni a levegő. - Versenyezzünk! Amelyikünk hamarabb elér Rukiahoz, az lesz az igaz harmadik tiszt! - elkezdtek villám-sebesen futni, közben azt ordítozták: Rukia, merre vagy?
- Rukia? - kérdezte döbbenten Renji. - Hmm, valamiért Rukiát keresik, érdekelne hogy miért!
Elkezdte őket követni, Kiyoneék megijedtek tőle, amikor elkezdett gyorsan utánuk futni.
- Hé, várjatok! - kiáltotta Reni, de féltek tőle Kiyoneél valamiért. - Miért futnak ezek előlem?
Végül egyszerre találták meg Rukiát, majd elmondták neki, hogy mi a helyzet. Rukia meglepődött, amikor Renji is megérkezett: Renji nagyon mérges volt Sentarouékra.
- Ti ostobák! - mondta mérgesen, majd ekkor lefejelte őket. Ruki csúnyán nézett rá ezután.
- Te vagy az! - mérges lett ő is, és leütötte Renji. - Renji mindig felbosszant. - gondolta mérgesen. - De a 10. körzetet megtámadta egy hollow? Az hogyan lehetséges? - kérdezte magában. - Teru? Mire készülsz? - kérdezte, amikor meglátta, hogy az fel akar kelni.
- Megyek veled! - mondta Teru, ám ekkor összeesett. - Ááh! - ordított fel. Nagy nehezen felállt. - Nem engedhetem, hogy azt a körzetet lerombolja az az ostoba hollow! - mérges lett.
- Nem engedhetem, hogy ilyen állapotban harcolj! - mondta Rukia, Teru végül beleegyezett. - Renji, he! Kelj fel! - mondta, amikor belerúgott. - Te maradj itt, és vigyázz Terura! Hallod?
- Igenis! - mondta Renji, majd megállt az ajtóban. - Bosszantó Rukia! - gondolta magában.
- Kodoku, vajon már ott van? - kérdezte magában. - Napokkal ezelőtt, azt mondta hogy ott akar felépülni! Mondjuk megértem. - gondolta. - Urahara viszont nagyon fél attól, hogy a gonosz, amely az Ég Kövét és a tükröt megszerzi! A Tengerek Köve, még nincs felderítve, így nem tudjuk pontosan, hogy hol is van. Ebből még bajok is lehetnek. - gondolta aggodalmasan. Meglátta a kapuban Jidanbout, majd intett, az kinyitotta az ajtót rögtön.
- Jidanbou már régen látott Rukia, meg akarja kérdezni, hogy jól vagy-e? - kérdezte.
- Kösz, de most dolgom van, majd ha visszafelé jövök! - mondta Rukia, és integetett, mosolygott Jidanbou. - Hmph, ez az a hollow? - kérdezte döbbenten, amikor meglátta. - Kodoku?! - kérdezte, mert meglátta hogy ott van a hollow kezében. - Megfagyasztani… nem tudom még, előbb meg kell mentenem Kodokut! - gondolta, aggódott nagyon Kodokuért.
- Mi volt ez a hang? - kérdezte Kodoku döbbenten, ott volt a karjai között Yuu, így nem tudott hozzá férni a hollow. - Rukia? - kérdezte döbbenten. - Remek, ő elintézheti! - meghallotta ekkor a Tenno Kami hangját. - Értem… szóval készen állunk! - mondta mosolyogva.
- Mégis mire álltok készen? - kérdezte a hollow nevetve. - A halálra? - kérdezte sikoltva, majd nevetni kezdett. - Pusztuljatok! - kiáltotta, de ekkor Kodoku aktiválta a shikaiat. - Micsoda?
- Tenno Kami… - mondta, majd hangosan kiáltott fel ekkor. - Vágd szét az eget! Égi Isten! - így levágta a hollow kezét, majd bólintott. De a shikait már nem bírta fenntartani. - Francba!
- Lehetetlen! - kiáltotta a hollow mérgesen, megpróbált nyúlni felé, de Rukia elrúgta gyorsan. - Milyen szerencse, és szét lány, és tele van fiatalsággal! - mondta mosolyogva a hollow. - Kellesz nekem! - kiáltotta, és elkapta Rukiát. Ám meglátta Rukia melleit. - Ezek… kicsik!
- Micsoda? - kérdezte Rukia mérgesen, majd ekkor szikrákat szórt a szeme. - Rendben van, akkor megsemmisítelek! - mondta, és megfogta a Sode no Shirayukit. - Táncolj, Sode no Shirayuki! - kiáltotta, majd ekkor megváltozott a kardja, a jól ismert shikai alakjába. - Hehehe! - mosolygott Rukia, majd ekkor kiugrott a hollow kezéből. - Már azt hittem hogy valaki most az egyszer nem fog a hiánnyal szivatni, de tévedtem! - mondta mérgesen, majd a kardját a hollow felé mutatta. - Pusztulj! - mondta, majd elkezdett nevetni, már kezdte Kodokut is megijeszteni. - Tsugi no Mai! - kiáltotta, közben hátraugrott. - Hakuren! - kiáltotta a végét, ekkor egy nagy csapás megindult a hollow felé, de az elugrott könnyedén, majd eltűnt csak úgy. - Hogyan? - kérdezte döbbenten Rukia. - Fenébe, nem sikerült megsemmisítenem!
- Köszönjük Rukia a segítséget! - mondta mosolyogva Kodoku, Rukia is mosolygott. - Te is köszönd meg szépen a hölgynek, Yuu! - mondta mosolyogva Kodoku, majd Yuu bólintott.
- Köszönöm szépen, hogy megmentettél minket! - mondta Yuu, majd elpirult. - Tessék! - mondta mosolyogva, és odaadott Rukianak egy szép virágot. - Ezzel a virággal a hajadban szép leszel! - mondta mosolyogva. Rukia elvette, majd a hajába tette. - Nagyon jó így!
- Biztos vagy benne? - kérdezte mosolyogva Rukia. - Köszönöm! - Kodoku meghívta magukhoz, hogy nézzen be. - Rendben van, akkor benézek, de nem maradhatok sokáig!
- Úgyis ritkán voltál itt ezelőtt nem? - kérdezte Rukiától. Rukia bólintott. Mikor az öreg Kuchiki meglátta, csókolta Rukia kezét. - Rukiának is marad a kajából? - kérdezte.
- Micsoda? Marad-e? De hát az rengeteg! - mondta, ám ekkor meglátta, hogy rengetegen vannak az asztalnál. - Te jó ég, ekkora a Kuchiki család? - kérdezte döbbenten. - Nem tudtam! - mondta mosolyogva. Mikor belépett az ebédlőbe, nem nagyon örültek neki. - Én azt hisze…
- Nem, itt maradsz! - mondta Kodoku, a családja viszont csúnyán nézett. - Én vagyok a ház vezetője, így hát van beleszólásom, azt hiszem! - mondta mérgesen, majd bólintottak, de végig az ebéd alatt csúnyán néztek rá és Rukiára. - Rukia, gyere! - suttogta, majd felálltak. - Erre van a terasz, nagyon szép a kilátás, itt nyugodtan ehetünk! - mondta boldogan. - Tudod… itt kiskoromban is nagyon sokat voltam, az édesanyámmal voltam mindig itt… és néztük az eget, a felhőket, még azt is ahogy a szél mozog. - Rukia meglepődött, a legutóbbin. - Mi az?
- Ahogyan a szél mozog? - kérdezte Rukia. - Nagyon szerethetted édesanyád. - szomorú lett.
- Igen, szerettem őt, de már nincs itt. Így hát egyedül üldögélek mostanában, vagyis igazából nem… itt vannak a madarak! - megjelentek akkor a pompás színű madarak. Rukia meg akarta érinteni az egyiket, de akkor elrepült. - Várj, ezt nem így kell! - mondta mosolyogva. - Tessék! - összemorzsolt egy kis kenyeret, majd Rukia kezébe adta. - Tessék, csalogasd ide!
Rukia bólintott, és figyelmesen nézte, hogy mit fog tenni a madárka, végül odarepült hozzá.
- Nézd, milyen aranyos! - mondta Rukia mosolyogva, miközben megsimította a madárka tollát. - Kodoku… még mindig nem tért vissza a reiatsud? - kérdezte, majd elfordult Kodoku.
- Nem értem, hogy miért regenerálódik ilyen lassan! - gondolta magában mérgesen, bólintott.
- Az Ég Gömb miatt van! - mondta Rukia. - Az Ég Gömb rengeteg reiatsuval látta el a tested, még ha nem is érezted. Mikor ellopta Arturo, igaz hogy a bankaiod felszabadult, de a reiatsud lecsökkent minimális szintre, most pedig addig regenerálódik, míg vissza nem áll az akkori szintre! - Kodoku már kezdte érteni. - Vagy valami ilyesmi! Urahara mesélte, szóval nem sokat értettem belőle. - mondta, majd ekkor felállt, és odaadta a tányért Kodokunak. - Köszönöm a meghívást, de most már mennem kell azt hiszem! - mondta Rukia, de megállította Kodoku. - Mi a baj, Kodoku? - kérdezte, majd visszafordult. - Mit akarsz?
- Mi volt az, az erő, amelyet Teru használt Arturo legyőzésekor? Lehet rosszul emlékszem, de egy hollow maszk volt a fején… Lehet hogy ő is egy arrancar, vagy egy hollow esetleg?
- Nem tudom, mire gondolsz! - mondta Rukia, majd visszaemlékezett arra amit Unohana mondott. - Lehet el kéne mondanom? - kérdezte magában Rukia. - Nos, tudod arról van…
Ekkor Kodoku a szavába vágott, majd a tányért eltörte véletlenül. Elég ideges volt Kodoku.
- Hogyha ő egy hollow, akkor meg kell semmisítenem! - mondta mérgesen, Rukia végül rájött, hogy még nem kell elmondani neki. - Rukia? Dolgod van, menj csak hogyha akarsz!
- Rendben! - mondta Rukia, miközben bólintott. - Komolyan gondolja azt hiszem! - gondolta aggodalmasan Rukia. - Hogyha kiderül, hogy vaizard, ki fogja megállítani Kodokut? Senki!
Eközben a Huceo Mundoban, farkasszemet nézett a gonosz shinigami és Nel Tu. Nem támadtak még, csak farkasszemet néztek, ám ekkor felemelte a kardját Nelliel de ellenfele nem, még csak a kardjához sem nyúlt, kicsit zavarta Nelliel, de végül maga felé mutatott.
- Jelentsd ki, Gamuza¹! - kiáltotta hangosan, majd ekkor átalakult, egy ember és kos-szerű mutáns volt a resurrecciónja, majd elmosolyodott. - Azt hiszed, hogy van egy kis esélyed is?
- Hmph! Ostoba tehén! - mondta nevetve, ideges lett ekkor Nelliel, majd felugrott. - Micsoda? - kérdezte döbbenten. - Most meg mit tervezel? - elmosolyodott, majd felmutatott. - Pusztulj!
- Ez meg mi? - kérdezte Nelliel döbbenten, amikor elsuhant mellette egy sugár. - Nem talált! - ám tévedett, ugyanis a shinigami nem is őt támadta. Az elmosolyodott. - Miért moso… mi?

Orihime főző-showja: Elmarad a Show?

- Tüttürüttütüttürü! - mendegélt Orihime a stúdió felé. - Azt szeretem, hogyha a zöldségek frissek! - mondta mosolyogva. Paprika lejárat ideje: 2011-01-10. - Hmm… A július 4.-ei műsor ma igazán jó lesz! Sült pacalt készítek bolognai szósszal, amellyel megrakom a csoki tortát! - amikor meglátták a stúdióban, meglepődtek. - Most meg mi a baj, fiúk? - kérdezte.
- Tu-tudod… Elmarad a mai műsorod! - mondta mosolyogva az egyik fiú. - Most mi az?
- Miért? - kérdezte sírva Orihime. - Miért marad el? - kérdezte. - Miért, miért? - megjelent ekkor egy férfi mellette, majd megnyalta. - Ennyire látszik rajtam, hogy egy főzőműsort…
- Hogyha gondolod, akkor jelentkezhetsz a szépség versenyre, amit mostanra rendeztem!
- Tényleg? - kérdezte Orihime sziporkázva. - Okké! - mondta mosolyogva, majd a kezébe adott egy… „ruhát.” - Ez most komolyan egy láthatatlan ruha? - kérdezte döbbenten. - Akkor fel is veszem rögtön! - mondta, majd ekkor leöltözött, és felvette. A stúdiósok orrából megeredt a vér.
- Ostoba! - gondolta magában a férfi. Pont egy ilyen kell, bezzeg az a laposmellű… ch!
- Mit bámulsz? - kérdezte Rukia mérgesen. - Talán bajod van azzal hogy lapos vagyok?
- Igen! - mondta a férfi, majd ekkor nekiment Rukia egy fakarddal. - Áh! - kiáltotta, majd ekkor átalakult a hollowvá akivel a részben harcoltak. - Hopsz! - mondta döbbenten.
- Szóval te vagy az? - kérdezte ördögien Rukia. - Hát jó, most felaprítalak! - mondta gonoszan. - Belőled lesz a kaja!
- Neee! Ments meg nagymell! - kiáltotta, amikor odafutott Orihiméhez.
- M-mi? Orihime? Miért nincs rajtad semmi?
- Nem, látod? Itt van rajtam a ruha, ez egy láthatatlan ruha! - ekkor hátast dobott mindenki.
- Most meg mi a baj?

⁰Nueva Historia jelentése: Új Történet(spanyol)
¹Gamuza jelentése: Antilop Lovag