- Sz�val az �gy volt… - kezdett bele a fi�. – �gy 5 �vvel ezel�tt t�rt�nhetett, amikor Ty �s a csal�dja elk�lt�ztek innen. De jobb lesz, ha az elej�n kezdem. Tyt m�r nagyon r�g�ta ismertem. Mindig az volt a nagy �lmunk, hogy egyszer k�z�sen bejutunk egy nagyobb lig�ba, azt�n a d�nt�ben megm�rk�z�nk, hogy ki is a jobb.
- H�, Brandy! Nem akarsz megint p�rbajozni egyet? – k�rdezte egy barnahaj� kisfi�. A p�l�ja feh�r �s s�rga volt, k�kes farmert viselt. Az oldal�n l�gott a pakli tart�ja, mely szint�n ugyanebben a sz�nben t�nd�k�lt.
- Ty! Mondtam m�r, hogy ne h�vj Brandynek! Am�gy is… �gyis megint te gy�z�l. �lland�an te szokt�l nyerni, nekem pedig es�lyem sincs ellened – sz�lt vissza kiss� hisztisen.
- Ha nem pr�b�lod meg, biztosan nem tudsz legy�zni. S���T! �gy m�g a lig�ba sem juthatsz majd be – v�laszolta kicsit viccel�dve, �m bar�tja nem tartotta humorosnak. – Ne legy�l m�r ilyen! Tudod, hogy csak vicceltem.
- Persze hogy tudom, csak olyan b�n�nak �rzem magam hozz�d k�pest. De legyen! P�rbajozzunk! Ha �n nyerek, egy h�tig azt csin�lod, amit mondok!
- Rendben, de ha �n nyerek… Akkor p�rbajozunk, amikor csak akarom. �rtetted?
- Olyan �rz�sem van, hogy al�becs�lsz, hiszen mindig ilyen egyszer� dolgokat k�rsz.
- H�t… Ha �n mindig vesz�ten�k, szerintem te is �gy v�lekedn�l – mondta mik�zben nevetett egy j�t. – De csak az�rt k�rek ilyeneket, mert szeretek p�rbajozni. Alig v�rom m�r, hogy megkaphassam az els� p�rbaj korongomat �s D-Gazeremet. A kirakatban m�r n�ztem is magamnak egyet. Ezzel �n leszek majd a legmen�bb sr�c! – �gy t�nt komolyan gondolja.

M�sodik H�z�s:
F�j� eml�kek; A nagy �g�ret

N�h�ny perccel k�s�bb:
- Gyer�nk Hajnal – Arany Pallos! (ATK: 1900 LV:4) T�madd a Felh�zhat� Csig�t! (ATK: 100 LV:2)
- M�r megint? (LP:700->0)
- Azt hiszem, �n gy�ztem… Megint! – mondta nevetve. (LP:4000)
- Ez nem igazs�g, legal�bb egyszer hagyhatn�l nyerni!
- Ugyan… Abb�l semmit sem tanuln�l. Att�l, ha �n engedn�m, m�s m�g nem fogja.
- Igazad van… De att�l m�g igaz�n hagyhatn�l egyszer!
- A nap h�tral�v� r�sz�t p�rbajoz�ssal t�lt�tt�k, hisz meg�g�rtem neki. J�l sz�rakoztam k�zben, de a v�g�n mindig elszomorodtam, hisz m�g csak k�rt sem tudtam okozni Tynak. Azok a napok m�g sz�pek voltak… Az id� viszonylag lassan telt, �gy rengeteget tudtunk gyakorolni. N�h�ny h�nappal k�s�bb Ty boldogan cs�ngetett be hozz�nk, hogy mutasson valamit.
- H�, Brandy! N�zd, mim van! – �js�golta boldogan, mik�zben el�retartotta a kezeit.
- M�ris kapt�l egy D-Gazert �s egy D-Padet? – k�rdezte Brandon. L�tszott, hogy komolyan megd�bbent ezen.
- Hehe! Tetszik?
- Nekem �gysem lesz m�g egy j� darabig… - mondta elken�dve. – �gy nem tudunk majd p�rbajozni…
- Ugyan! Nem a D-Gazer vagy a D-Pad sz�m�t, hanem hogy j�l sz�rakozzunk. Ezekkel m�g v�rhatunk. Van m�g id�nk. P�rbajozunk egyet?
- Bocsi, de nincs r� id�m… Elfelejtettem eml�teni, hogy elmegy�nk nyaralni egy kis id�re. Azt hiszem egy vagy k�t h�t lehet. Sajn�lom…
- �h… �rtem. Azt hiszem, akkor megyek is. – sz�lalt meg kicsit csal�dottan, de Brandon ut�na sz�lt.
- J�l van... Azt hiszem, egy gyors p�rbaj m�g �ppens�ggel belef�r.
- Biztos vagy abban, hogy nem lesz bel�le baj? – k�rdezte Ty kicsit aggodalmaskodva, de Brandon leintette. – Ez esetben… Kezdj�k!
El�vett�k a mez�ket a zseb�kb�l, amiket mindig magukn�l tartottak a biztons�g kedv��rt.
- Term�szetesen megint csak ugyanaz t�rt�nt… Megint es�lytelen volt az eg�sz. Mindenf�le tal�lat n�lk�l gy�z�tt le �s �gy mosolygott, mint szokott. Persze, mikor visszaj�tt�nk a k�t hetes nyaral�sb�l, el�g megr�z� h�r fogadott.
- Brandy… Az a helyzet, hogy el fogunk k�lt�zni a k�vetkez� h�napban… - mondta Ty b�nb�n�an, mintha az � hib�ja lenne.
- De mi�rt? – d�bbenetet fejezett ki az arca. – Hiszen meg�g�rt�k egym�snak, hogy egy�tt fogunk bejutni a lig�ba is.
- Tudom… De apa �ll�st kapott egy m�sik v�rosban… Sajn�lom…
- Ez volt az a pillanat, amikor teljesen �sszet�rtem. Nem volt kedvem semmihez. Elfelejtettem mit is jelent �lvezni �s szeretni a p�rbajt. A k�lt�z�s miatt, hetente ha egyszer �sszefutottunk, de akkor is az eg�sz tal�lkoz�s csak egy kis sz�v�lt�s volt. Persze Tyra jellemz� volt az, hogy �lland�an a v�rosban cs�szk�lt, �gy most sem tett m�sk�pp.
- Vajon merre tal�lok egy olyan lapot? – k�zben bement egy k�rtyaboltba. – Eln�z�st uram, kaphat� itt egy ilyen k�rtya? – megmutatott egy k�pet, amit az internetr�l szedett.
- Sajn�lom fiam, – mondta az elad�, aki egy el�g �reg �r volt – de ilyen lapot, m�r el�g r�gen nem vett senki, �gy el�g ritk�nak sz�m�t. Persze r�gen az egyik leggyakoribb lap volt, azonban mostanra, mivel senkinek sem kellett, majdnem az �sszeset leselejtezt�k.
- �gy t�nik, nehezebb lesz megtal�lnom azt a lapot, mint hittem.
- Az�rt sok sikert, rem�lem, tal�lsz egyet.
- H�t m�g �n! – mondta majd kiment az ajt�n.
Tov�bb haladt az utc�kon. Bement m�g n�gy-�t boltba, de mindegyik elad� tan�cstalan volt. Heteken kereszt�l keresett. Minden boltban ellen�rizte h�romszor is, az interneten is nyomon k�vetett minden f�rumot, h�tha tal�l valamit. Azonban semmi…
- Ez az utols� napom itt Heartlandben… Brandyvel m�r r�g nem tal�lkoztam. Ma meg kell tal�lnom azt a lapot…
Ekkor elhaladt egy kirakat mellett. El�sz�r �szre sem vette, de azt�n visszament, majd megbizonyosodott r�la.
- EZ LESZ AZ! – ki�ltott fel vid�man, majd besietett a boltba. – Uram, h�, uram!
- Mit szeretn�l k�ly�k? – k�rdezte el�g mogorv�n a fiatal elad�.
- Ott a kirakat sark�ban l�ttam egy lapot. Mennyibe ker�l?
A fiatal fick� odament, majd megn�zte. Gondolkozott mag�ban, hogy mit tegyen.
- Ez egy �cska lap. Vidd el ingyen, �gysem kell m�r manaps�g senkinek.
Ty szeme felcsillant. �rezte, hogy a hetekig tart� kutat�sa nem volt hi�ba. Kezdett esteledni. A D-Gazer n�la volt, mint mindig. Az �desanyja h�vta, hogy ideje menni�k.
- �rtem anya, csak el�bb beugrok, elk�sz�nni Brandyhez – sz�lt vissza kis mosollyal az arc�n, majd elindult Brandon�k h�za fel�.
- Nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan eltelik ez az egy h�nap… Nagyr�szt nem is besz�lt�nk, r�ad�sul nem p�rbajoztunk j� ideje. Sajn�lom, hogy az �lmunk miattam �sszeomlott… Bocs�ss meg…
Ekkor oda�rt Brandon�k h�z�hoz. Becs�ngetett. Brandon �desanyja nyitott ajt�t.
- J� est�t! – k�sz�nt illedelmesen. – Ideh�vn� Brandyt egy kicsit? Szeretn�k elk�sz�nni t�le…
Brandon anyja bement, majd kih�vta a fi�t.
- Sz�val itt az id�? – tudakolta a ki�rkez� f�jdalmas hangon.
- �gy t�nik… - felelte Ty, mik�zben l�tszott, hogy nagyon szomor�.
- Akkor…
- V�rj m�g! – majd beny�lt a zseb�be �s el�h�zta a lapot. – Legyen ez az eml�k, hogy m�g ha nem is leszek itt, �lvezd a p�rbajt – majd �tny�jtotta a lapot.
- De hiszen ez! – elkezdtek potyogni a k�nnyei.
- Ugyan m�r! Ne s�rj! Azt hittem �r�lni fogsz neki, nem hogy b�natodban els�rod magad – a hangj�ban ism�t a r�gi hangs�lyt lehetett felfedezni. – Tedd el! De vigy�zz �m r�!
- Ty… - let�r�lte a k�nnyeket az arc�r�l. – K�sz�n�m. �g�rem, hogy vigy�zni fogok r�! Ha b�rki b�rmit tesz, ezzel a lappal az megfizet.
- Ez a besz�d! – mondta, majd becsukta a szem�t �s elmosolyodott. – Azonban m�g valamit meg kell �g�rned – majd hirtelen kinyitotta a szem�t �s feln�zett az �gre.
- Mi az?
- Az, hogy mindig a legjobb bar�tok maradunk! Ne v�ltozz meg az�rt, mert �n elmegyek innen. �lvezd ugyan�gy a p�rbajt, ahogy eddig. Csak gondolj arra, ha a lapra n�zel, hogy bar�tok maradunk, am�g vil�g a vil�g.
- Re-Rendben.
Ekkor Ty kitartotta a kez�t.
- Esk�? – k�rdezte, majd Brandon mosolyogva belecsapott a tenyer�be.
- Esk�! – majd vid�man egym�s szem�be n�ztek. – Vigy�zz magadra Ty! Ne felejtsd, amit mondt�l! Bar�tok maradunk, am�g vil�g a vil�g!
- �gy lesz! – majd elindult a kocsi fel�, ahol a sz�lei v�rt�k. – Viszl�t, Brandy, m�g biztosan tal�lkozunk!
- �g veled Ty! – ki�ltott ut�na Brandon.
- Ty! �g�rem, hogy az �lmunkat nem fogom szem el�l veszteni, �s majd ha elj�n az id�, �sszem�rj�k az er�nket. �gy, ahogy mindig is akartuk!
- Brandy… Sajn�lom, ami t�rt�nt, de tudom, hogy mindkett�nknek haszn�ra v�lik majd. Maradj er�s �s b�zz magadban. Csak ez kell ahhoz, hogy gy�zhess.
- Mi mindig…
- Mi mindig…
- BAR�TOK MARADUNK!!
Ty besz�llt a kocsiba, majd elindultak. Brandon elkezdett nagy mosollyal az arc�n a kocsi ut�n futni.
-VISZL�T TY! M�G TAL�LKOZUNK!
Ty egy utols� �szinte mosollyal ut�na intett, Brandon meg�llt, majd az aut� lassan elt�nt a naplement�ben…
- H�t ez az, ami�rt ilyen �rt�kes sz�momra a… Felh�zhat� Katona!
- Ez egy nagyon meghat� t�rt�net! – Ukyo szem�b�l patakokban folytak a k�nnyek, k�zben pedig meg�ll�s n�lk�l f�jta az orr�t.
- ���… Professzor, nem gondolja, hogy ez egy kicsit t�lz�s? – k�rdezte kiss� fura �br�zattal Brandon.
- Jav�t�s befejezve! S�r�l�sek helyre�ll�t�sa 100%, maradand� k�rosod�s nem t�rt�nt! – sz�lt Ukyo sz�m�t�g�pe, majd kij�tt bel�le a lap.
- �gy t�nik, minden rendben – mondta Ukyo mosolyogva, mik�zben kiss� komolyabbra vette a t�m�t.
Elvette, majd �tny�jtotta Brandonnak. Annak arc�n az �r�m apr� jeleit v�lte felfedezni.
- L�tom boldog vagy. Ennek �r�l�k.
- K�sz�n�m sz�pen Ukyo professzor. Nagyon sokat jelent ez nekem. Jut is eszembe. Vetne egy pillant�st erre a lapra? – majd megmutatta neki Graph�t.
- Nem tudom, mire gondolsz. Nem l�tok rajta semmi szokatlant.
Hirtelen � is ugyanabba a szitu�ci�ba keveredett, mint Brandon az iskola udvar�n.
- Ostoba emberi l�ny! Elpusztulsz! Mindenki elpusztul, aki az utamba ker�l.
- ����!! – t�rt mag�hoz Ukyo, mikor Brandon megr�zta.
- L�tja m�r?
- T�nyleg nem �rtana egy kicsit jobban megvizsg�lnom… Tegy�k be a g�pbe, l�ssuk, mit mond! – odavitte a g�phez, amib�l az el�bb kivette a Felh�zhat� Katon�t, majd belerakta Graph�t!
- Anal�zis indul!
- Nagyon k�v�ncsi vagyok, mi lehet ez…
- Anal�zis k�sz! K�rosod�s 70%! Jav�t�s indul!
- Micsoda?! Mi az, hogy 70%-os k�rosod�s professzor? Hisz l�tsz�lag semmi baja sincs.
- �gy t�nik, valami komoly dolog folyik itt a h�tt�rben. Ezzel a lappal valami nem stimmel. Mintha valaki sz�nd�kosan tette volna vele ezt… Csak az a k�rd�s, hogy mi�rt…
Hirtelen elfeketedett minden monitor, majd egy sz�rke k�perny� j�tt be. Megsz�lalt egy eltorz�tott hang.
- Hogy mi�rt teszem ezt? Ez nagyon egyszer�… Mert �lvezem azt, hogy m�sokat befoly�solhatok. Nem gondoltam volna, hogy egy iskola egyszer� tan�ra kifejleszt egy olyan g�pet, mely k�pes elt�vol�tani a gonosz energi�t egy lapb�l. De sebaj… Van m�g el�g ott, ahonnan ez j�tt.
- Ki vagy te?! – k�rdezte Ukyo. – Hisz a g�pemen egy n�gyr�teg� saj�t fejleszt�s� t�zfal van. K�ptelens�g �tt�rni!
- Fi�! Te a z�ld p�l�ban. Azt aj�nlom, hogy gyorsan cselekedj, mert a s�t�ts�g a bar�tod fel� k�zeleg! – hangos, �rd�gi kacaj hallatszott, majd minden visszat�rt a norm�lis ker�kv�g�sba.
- Micsoda? Ty?! Az nem lehet!
- Jav�t�s befejezve, k�rosod�s 0%!
- Azt hiszem, jobb lesz err�l besz�molnom a k�rtya k�ld�j�nek, miel�tt m�g valami t�rt�nne…
Ek�zben Brandon zaklatottan ugyan, de elindult hazafel�. Azon gondolkozott ki lehetett az �s mit akarhat Tyt�l.
-Mit �rtett azon, hogy cselekedjek? Mindegy… Holnap v�ge az iskol�nak. Az eg�sz ny�r el�ttem �ll, hogy megfejtsem azt, amire gondolt. Cselekednem kell, miel�tt m�g valami sz�rny� fog t�rt�nni…

Folytat�sa k�vetkezik...