Shinigami Kr�nik�k: 34. R�sz: Siguiente Ataque⁰:

„Aizen legy�z�se �ta eltelt egy kis id�, a hollow-k �jra megjelentek, �s az emberek a Rukongaib�l egyre t�bben t�nnek el. Tal�n visszat�rt Aizen? Vagy egy �j ellenf�lre lehet v�rni? M�g senki sem tudja, de az arrancarok l�tez� probl�m�k, az �g K�ve �s a Tengerek K�ve, ha egyes�l azzal az �tkozott t�k�rrel, tal�n olyas valami t�rt�nik, amire m�g nincsen felk�sz�lve, senki sem! Az emberek, shinigamik most ugyan�gy vesz�lyben vannak…”
- Egy nap telt el Teru kis akci�ja �ta. - gondolta Kodoku, mik�zben figyelte ahogyan alszik Teru. - Ma fogom folytatni a bankai tanul�s�t. Hmph! Menni fog, �rzem a zsigereimben! - v�g�l elaludt. - H-hol vagyok? - k�rdezte d�bbenten, megl�tott egy arrancart. - Mi a fene?
Fel�bredt r�gt�n, ijedt volt az arca, nem �rtette mi�rt �lmodott egy arrancarr�l, nem is ismerte. Tenno Kami mosolygott a bels� vil�g�ban, tal�n � valamit tudott az arrancarr�l, m�snap: a vaizardok k�szen �lltak hogy seg�tsenek edzeni Terunak, azonban nagyon f�lt.
- Mi lesz, hogyha �jra el fog szabadulni a hollow �nem? - k�rdezte, aggodalmaskod�an.
- Akkor meg�llek! - mondta Kodoku a t�volb�l, Hiyorit m�r t�ls�gosan is ideges�tette. - Hm?
- H� te! Ne l�gy ennyire bunk�, vagy belel�pek a sz�dba! - ord�tozta m�rgesen Hiyori. - H�!
- Ch! - ennyi volt a reakci�ja Kodokunak, majd elfordult, s le�lt folytatni az edz�s�t. - Mi az?
- Ch? Mi az? - k�rdezte Hiyori m�rgesen. - Most m�r komolyan ideges�tesz, hallod-e? Bunk�!
- Tenno Kami! - megl�tta, odafutott hozz�. - H�! Mi volt az az arrancar tegnap az �lmomban? - m�g mindig agg�dott az �lma miatt, a Tenno Kami semmit sem v�laszolt. - Mi a baj? - megjelentek a helyen ahol el�z� napon, a m�sodik edz�s helysz�n�n. - A tengerpart, megint!
- Az edz�sed, most elkezd�dik! Tegnap csak egy gyenge hull�mot kellett visszatartanod, sikeresen teljes�tetted, azonban most, valami komolyabb lesz az ellenfeled! - csettintett egyet. - Emelkedj fel, J�g Szelleme! - suttogta, hideg lett a leveg�, �s el�g komor sz�ne lett mindennek. - Ezt a harcot egyed�l kell megv�vnod, persze a kardban ott leszek, de �gy nem seg�thetek, k�l�nben nem �r semmit sem! Ne feledd, ha meghalsz, egy hollowv� fogsz v�ltozni! - meglep�d�tt nagyon Kodoku. - �g veled, biztosan siker�lni fog! - b�ztatta.
- H�t persze, de mi ez a j�g szelleme? - megemelkedett a v�z e pillanatban, �s megjelent egy fej, maszk volt rajta, Kodoku m�r l�tta ezt a fejet, de hol? Beugrott neki v�g�l, amikor megmutatta mag�t teljesen a „J�g Szelleme”. - Ez az! Arrancar az �lmomb�l! - megd�bbent.
- Hehehe! - nevetett �r�lten az arrancar. - Elpuszt�talak, �s eny�m lesz a tested! - ki�ltotta nevetve, el�h�zta a kardj�t. �ri�si volt. - Nocsak, milyen pici vagy, a saj�t lelkedben!
- A saj�t lelkemben… - gondolta Kodoku. - Mi a francot keres itt ez a ronda arrancar?
Ek�zben Teru �s a vaizardok felk�sz�ltek az edz�sre, megnyugtatt�k, hogy nem lesz semmi.
- Rendben van! - mondta elsz�ntan Teru, Kodokura n�zett, majd Hagesiire, az pedig b�lintott. - Kodoku… ir�ny�tani fogom ezt a sz�rnyeteget, hogy azt�n megk�zdj�nk, �s r�j�jj arra, hogy �n nem vagyok olyan sz�rnyeteg! - megjelent k�r�l�tte a „dobozka”, majd beugrott Kensei.
- �n leszek most az els� ellenfeled! 7 percenk�nt fogjuk cser�lni egym�st! - mondta komolyan. - Hogyha nem vigy�zol, m�g meghalsz! - elkezdett mosolyogni. - Kezdhetj�k!
- Hogyan? - megd�bbent Teru, hogy m�ris a f�ld�n van. - Nem, nem uralkodhatsz el! - ki�ltotta mag�ban. A szeme m�r kezdett s�t�tedni. - ���h! - ord�totta. - Raimaru, szikr�zz!
- Ha te �gy, akkor �n is! - mondta Kensei, el�h�zta a kardj�t. - F�jd el! Tachikaze¹! - �sszecsaptak. A sz�l sim�n legy�zte a vill�mot. - Hmph! Milyen gyenge! Mutasd a hollow �ned! - fejbe v�gta Terut. - Ellen�ll neki, de… nem b�z m�r sok�ig! M�g van 5 percem.
- Te rohad�k! - mondta m�rgesen Teru, megjelent a maszk az arc�n. - Most meghalsz! Raimaru, Yami Ze… - dobbant egyet a sz�ve, m�r nem volt t�bb� Teru. - Nocsak, siker�lt neki visszatartani egy m�sodpercre! - Hogyan? Hogy siker�lt neki? Valaki seg�tette mi?
- Ez meglep�, �n sem �rtem, hogy tette. - gondolta Kensei. - M�g nincs gyakorlata ehhez. - Mindegy, harcoljunk! - ki�ltotta hollow Terunak, �sszet�rte egyszer�en a maszkj�t. - Kelj fel k�ly�k! �jra kell pr�b�lnod! - kiugrott a dobozb�l, �s beugrott a hely�re Mashiro. - Gyer�nk!
- Rendben van, kapit�ny! - elkezdett nevetni. Teru nekiment, azonban kiker�lte. - Mi volt ez? Kensei, ez a k�ly�k gyenge! - mondta g�nyosan, azonban Teru majdnem led�fte. - �rtem, hogyha �rzelem ingadoz�sa van, egyszer�bben j�n el� a hollow �nje. - Mutasd mit tudsz!
Teruban bel�l egy harc d�lt, felugrottak a Tartarost�l, ekkor megjelent a s�t�t k�db�l valaki.
- Te? - k�rdezte hollow Teru d�bbenten, mikor megpillantotta az alakot aki megjelent. - De…
- Hmph! Engedelmeskedj a k�ly�knek, mert sz�ks�ge van r�d! - mondta a s�t�t alak, majd kiugrott onnan, Teru is meglep�d�tt. - �h igen! Itt van Arturo Plateado! - nevetett s�t�ten.
Kodoku az arrancarral n�zett k�zben szembe. Az t�l er�s volt neki, j�gb�l volt az eg�sz.
- J�g Szelleme, mi? - k�rdezte m�rgesen Kodoku. - Milyen er�s! - mondta d�bbenten, majd h�trafordult. - L�ssuk csak, mennyi az es�lye annak, hogy siker�l elmenek�ln�m? K�r�lbel�l semennyi! Akkor… le kell gy�zn�m! - Otsu Sike, Kaze Tate! - ord�totta, mikor megindult fel� rengeteg j�gszil�nk. - Hogyan? - eltal�lta mindegyik. - Lehetetlen! - let�rdelt a f�jdalom miatt. - �rtem… A forr� szelet kell haszn�lnom ellene, k�l�nben nem tudom megsebezni!
- Mi a baj? Tal�n nem erre sz�m�tott�l? - k�rdezte csal�dottan az arrancar. - Csak mert �n sem! Valami kem�nyebb ellenf�lre sz�m�tottam, de h�t az �let �s a hal�l csal�d�s! - nevetett. - De nem gond, �gyis m�g van id�m j�csk�n! Elsz�rakozhatom veled m�g egy ideig, nem?
- Meghalsz! - ki�ltotta Kodoku, felemelte a kardj�t, a f�jdalma �jra a kardba gy�lt �ssze. - Birino Sike, Nageki no Sen! - A kardom utols� vihara! - gondolta, amikor lecsapott vele.
- K�sz�n�m, a f�jdalmadat! - nevetett �r�lten az arrancar, amikor elnyelte. - Azt hitted mindegy milyen forr� sz�llel t�madsz ellenem? Akkor felvil�gos�talak! Nem! Nem mindegy!
- � a francba! M�g er�sebb lett! - gondolta d�bbenten. - Valahogyan meg tudom semmis�teni! A forr� sz�l, ir�ny�tanom kell a sz�l h�m�rs�klet�t, de hogyan? - majdnem eltal�lta az arrancar. - Ez k�zel volt! - mondta halkan, azonban j�tt a k�vetkez� t�mad�s. - Csud�ba!
- Ez betal�l! - ki�ltotta az arrancar, azonban v�g�l meg�ll�totta a Tenno Kamival. - Egy karddal meg�ll�tott�l? Hmph! Milyen sz�nalmas vagy! - felugrott, kider�lt hogy nem is olyan nagy, kicsit �sszement. - Csak az�rt t�ntem olyan nagynak, mert megsz�vtam magam a v�zzel!
- �rtem, el kell vonnom a vizet a test�b�l a forr� leveg�vel! - gondolta d�bbenten. - Hogyha siker�l a forr� leveg�, m�r ir�ny�tani fogom a sz�l h�m�rs�klet�t, de az ir�ny�t? Hogyan?
- Ne gondolkozz l�nyegtelen dolgokon! - mondta a Tenno Kami, Kodoku b�lintott. - Valamit nem �rultam el, a szelet, amelyet a zampakutoud kibocs�t, az �rzelmeiddel van kapcsolatban!
- Az �rzelmeimmel? - k�rdezte d�bbenten. - �rzelmekkel… Hmm… De akkor ha d�h�s…
- �n most nem a rossz �rz�sekre gondoltam, mint a d�h, irigys�g, �s egyebek, hanem a szeretet, gy�l�let, kedvess�g! - suttogta, az arrancart m�r ideges�tette nagyon a dum�l�s.
- Befejezt�tek? - k�rdezte nevetve, amikor lecsapott �jra. - Mi a franc t�rt�nik? - meg�rezte, hogy Kodoku valami olyanra gondol amely melegs�ggel �nti el a sz�v�t. - Elmondjak valamit? M�r �sszeomlott az a k�p! A csal�dodnak v�ge! - megind�tott szil�nkokat �jra.
- Igazad van! - gondolta Kodoku, let�rdelt ekkor. - A csal�dk�pnek v�ge… az eszm�nynek… Nem lehet hogy… ��h! - �td�fte egy �ri�si szil�nk. - Ez… F�j! - hangja elcsuklott, a keze pedig nem mozdult. - Kezdek… megfagyni! - mondta ijedten. - Nem engedhetem hogy…
- Hogy? - �r�lten n�zett az arrancar, n�tt ekkor k�t sz�rnya, �s felemelkedett. - Eny�m leszel! Megeszlek, a tested pedig az ir�ny�t�som al� ker�l! - nevetett �r�lten, amikor ny�lt oda.
- Nem adhatom fel… - gondolta Kodoku, mik�zben a szemei is befagytak. - Nem adom fel! - ki�ltotta, �s elkezdett a j�g lepattogni r�la. Meglep�d�tt az arrancar, elh�z�dott onnan.
- Lehetetlen! - ord�totta az arrancar m�rgesen. - Nem lehet, hogy a jegemet elpuszt�tottad!
- De igen! - mondta gy�l�lettel az arc�n Kodoku, megjelent m�g�tt�k Tenno Kami is, agg�dott hogy mi t�rt�nik most, nem �rtette, a gy�l�lett�l hogyan tudja Kodoku ir�ny�tani.
- A szelet, hogyan tudja ir�ny�tani? A gy�l�let olyan eszm�ny, amelyet �n elutas�tok! - ki�ltotta. - Nem is gy�l�let van a sz�v�ben! - megd�bbent, h�tra n�zett Kodoku. - Gyer�nk…
- Elint�zlek! - �v�lt�tte az arrancar, nekiment a kardj�val. - Mi a franc vagy te? Visszaverted… a t�mad�som? - h�traesett. - Milyen er�s lett hirtelen. - megijedt Kodokut�l.
- Pusztulj! - mosolygott Kodoku, amikor ezt ord�totta. - Most! - felmelegedett a leveg� az arrancar k�r�l, elkezdett olvadni. - V�ge van a harcunknak! - gondolta, s elfordult onnan.
- Kor�nt sincs �gy! - mondta az arrancar, egy cero eltal�lta. - M�g nem v�gezt�nk egym�ssal Kuchiki Kodoku! - felemelte a kardj�t, az elolvadt r�gt�n. - Olvadj fel! Guerreros de Hielo²! - elkezdett �talakulni, v�g�l egy j�gember szer� valami lett bel�le. - Ez a resurrecci�nom!
- �rtem! - mondta Kodoku, amikor megfordult. - Sz�val most �jra haszn�lnom kell a forr� szelet? - k�rdezte d�bbenten, megjelent m�g�tte az arrancar. - Mi a neved? Mondd el nekem!
- Mi�rt? �gyis meghalsz! - mosolygott az arrancar. - A nevem, Kuchiki Kodoku! - nevetett.
- Hogyan? - megd�bbent Kodoku, amikor ezt mondta az arrancar. - Az �n vagyok, hogyan lehetn�l te is Kuchiki Kodoku? - az arrancar led�fte egy j�gpeng�vel gyenge pillanat�ban.
- �n vagyok a sz�ved hidege! Mikor olyan h�v�s vagy, �n csak er�s�d�m, �s er�s�d�m! Egyszer megsemmis�telek… ez volt a c�lom mindig is! - nevetett �r�lten. - Mi a baj? Hm?
- Te vagy a h�v�ss�g a sz�vemben? - k�rdezte d�bbenten. - �rtem… - gondolta szomor�an. - Akkor j�fej vagy! - mondta mosolyogva, meglep�d�tt az arrancar. - Sajn�lom hogy v�geznem kell veled! - led�fte az arrancart, most hogy egym�sban voltak a kardjaik, nem tudt�k melyik�nk kezdjen. - Hogyha nem vagy el�g elsz�nt, meghalsz m�r most! - felh�zta kicsit.
- Milyen ostobas�gokr�l reg�lsz itt nekem? - k�rdezte ellenfele, megr�ntotta a j�g peng�t, majdnem leszakadt Kodoku karja. - V�gzek veled! - ki�ltotta, de v�g�l elugrott Kodoku.
- Nem f�j cs�ppet sem! - gondolta, meg�rtette mi�rt. - Sz�val csak megfagyasztotta azt a r�szemet, el akar nyelni! De nem fogom engedni! - �v�lt�tte, s felemelte a kardj�t. - Gyere!
Arturo �s Teru hollow Teruval n�zett szembe. Teru nem �rtette, hogy Arturo mi�rt �ll ott.
- Nem �rted? Neked seg�tek, ostoba! - mondta Arturo m�rgesen, azt�n megjelent hollow Teru m�g�tt. - V�ged is van! - nem ment led�fni. - Lehetetlen! Gyorsabb mint �n? - elkapta hollow Teru kardj�t. - Hmph! M�gsem vagy gyorsabb mint �n, csak nem �sszpontos�tottam rendesen!
- Engedd el a kardom, vagy megsemmis�telek! - meg�rezte, hogy m�g�tte van Teru, azt�n elmosolyodott. Megr�ntotta a kardot, �gy megv�gta Terut �s Arturot egyszerre. - Meghaltok!
- Nem! - ki�ltotta Teru, megmentette Arturot, �m leesett a s�t�t szakad�kba, s�t mi rosszabb t�rt�nhetett volna, megcs�szott, a Tartaros felett tartotta mag�t. Arturo pedig a hollow �nj�vel harcolt. - ���h! - megcs�szott a keze, �s a Tartarsba belezuhant v�g�l. Arturo �szrevette.
- Ostoba! - elr�gta hollow Teru kardj�t, s megjelent az energiasz�rnya, hogy megmentse Terut, v�g�l siker�lt neki, de � mag�t leh�zta a Tartaros s�t�tje. - Vigy�zz k�ly�k, hallod?
- Igen! - ki�ltotta, mik�zben haladt felfele, v�g�l a Tartarosb�l kijutott. - M�r megint t�madsz? - v�g�l kiker�lte, azonban a kard bele�llt a mellkas�ba. - Nem… uralkodhatsz el!
- M�r mi�rt nem? - k�rdezte nevetve. - �gysem seg�t senki! - nevetett �r�lten. - Ostoba Arturo megd�gl�tt miattad! Hehehe! - a szem�b�l elt�nt a f�ny, amikor megl�tta, hogy a Tartarosb�l kiemelkedik Arturo. - Lehetetlen, hogy t�l�ld a Tartarost! - �v�lt�tte ijedten, h�tr�lni kezdett.
- Meghalsz, ami�rt meg akart�l �lni! - �v�lt�tte Arturo, nagyon gyors lett, gyorsabb mint valaha. Kodoku helyzete viszont nem volt ilyen f�nyes, ugyanis nem b�rt el az arrancarral.
- Milyen er�s, �s gyors! - mondta d�bbenten, amikor led�fte rengetegszer, elkezdett �jra befagyni. - Ez f�j! - �v�lt�tte, amikor m�r az eg�sz mellkasa jeges volt. - El�g volt, fejezd be!
- Ne, adhatod fel! - �v�lt�tte a Tenno Kami az egyik hegyr�l a t�volban. - Most meghalsz, vagy megtanulod mit kell tenned, de nem adhatod fel! - m�rges volt nagyon. - Tedd a dolgod!
- Igazad van! - zengte be a helyet Kodoku hangja, az arrancar megijedt. - Lehetetlen mi? Ezt akartad mondani? - k�rdezte mosolyogva. - Pusztulj! - felemelte a kardj�t, �s megind�totta a t�mad�st, de az egyszer�en kiker�lte. - �h sz�val err�l van sz�? - k�rdezte mosolyogva.
- Mi az? Csak nem r�j�tt�l valamire? - k�rdezte, megd�bbent amikor eltal�lta egy sz�ll�k�s.
- V�ged van! - ki�ltotta, amikor mutatott el�re tartotta a kardj�t, �s egyet suhintott a leveg�ben. Elkezdett �mleni az arrancarb�l a v�r. - Itt a v�ge, arrancar! - ord�totta hangosan.
- ���h! - f�jdalmasan fel�v�lt�tt az arrancar, �s kezdett sz�tesni, megjelent m�g�tte a Tenno Kami, �s el�retartotta a karj�t. - Rendben, nagyuram! - �talakult egy kardd� az arrancar.
- Nos, legy�zted a 2. szintet, �gy m�r k�pes vagy haszn�lni a shikai szintet norm�lisan! - elkezdett gondolkodni. - Hmph! Akkor j�het a bankai edz�s, az utols� szint, amit megtan�thatok neked! A bankai az a szint, amely ut�n nekem nincs mit tan�tanom!
- Majd k�s�bb, ha lehet! - mondta Kodoku, mik�zben lihegett. Elt�nt a tengerpart, �s az �ress�g jelent meg. - Most meg mit csin�lsz? - k�rdezte m�rgesen. - Hol vagyunk most?
- Ez itt az �ress�g, amely a lelkedben van! Ez az a r�sze, ahol mi meg fogjuk v�vni a magunk csat�j�t, hogy v�g�l megl�sd az arcom, az igazi bankai titk�t! - mosolygott a Tenno Kami.
- Micsoda? Mi harcolni fogunk? De mi�rt? - k�rdezte ijedten, majd elkezdett h�tra l�pni. - Mi�rt most? Nem lehet v�rni egy kicsit? �n pihenni akarok most… - csak h�tr�lt �s h�tr�lt.
- NEM! - �v�lt�tte Tenno Kami. - Most pedig, megmutatom hogy ki is vagyok igaz�b�l! - felemelte a kardj�t. - �n nem vagyok isten! - mosolygott, leszakadt r�la a p�nc�l, mik�zben f�jt k�r�l�tte a sz�l. - Bankai! Hakaitekina Tenno Kami! - egy nagy s�t�t alak lett bel�le, csak a maszkja volt m�r meg. - Hehehe! �n egy d�mon vagyok, nem pedig isten! V�ged van!
- E-egy d�mon? - k�rdezte Kodoku d�bbenten, m�g tov�bb h�tr�lt. - Hogyan lehetsz d�mon?
- Az �let k�rd�sei, nemde? - k�rdezte nevetve. - No mindegy, megsemmis�telek, �gy v�laszolhatok neked!

Shinigami jelent�: Hamupip�ke �s a t�rpe?:

- A h�ten egy el�ad�st rendez�nk az �j, Shinigami Sz�nh�zban! - ki�ltotta Rukia, majd lerajzolta a m�sort. - Tess�k ez lenne az! - nyuszikat rajzolt �ssze-vissza, de… nem igaz�n lehetett �rteni, hogy mit is rajzolt pontosan. - Karakur�ban olvastam m�g ezekr�l a t�rt�netekr�l, a c�me: Hamupip�ke �s a… - mennyi is volt? Hmm… - az egy t�rpe!
- Egy? Mi az hogy egy t�rpe? - k�rdezte Hitsugaya, mindenki r�n�zett, �s elkezdett nevetni. - Ki lesz az egy t�rpe? - majd elkezdtek jobban nevetni. - Nem… �n nem leszek a t�rpe!
P�r �ra m�lva: Hitsugaya m�r be volt �lt�ztetve t�rp�nek, el�g durc�san n�zett Matsumotora.
- Sz�val, miut�n az any�sa kidobta a h�zb�l hamupip�k�t, elmegy egy kos�rral amiben gomb�kat szed, hogy meg�lje majd a nagymam�j�t, �gy �r�k�lj�n egy h�zat, de arra nem sz�m�t, hogy ezek a gomb�k nem m�rgez�ek! �t k�zben tal�lkozik a t�rp�vel! - majd Hitsugayara mutatott. Nagy nehezen odament. - A t�rpe ekkor becsapja, �s elszedi a gomb�kat. A l�ny megijed, ugyanis nem akarja, hogy szeg�ny t�rpe meghaljon.
- Ne tedd t�rpe, � az isten�rt k�rlek! A nagymam�m haldoklik! Neki szedtem ezeket!
- Most az �n sz�vegem j�n? - k�rdezte m�rgesen Hitsugaya, a k�z�ns�g susogott k�zben.
P�r �ra m�lva, m�r majdnem v�ge lett az el�ad�snak, �m ekkor t�z �t�tte ki a sz�nh�zban.
- H�… mindenki elaludt? - k�rdezte Rukia m�rgesen. - Pedig… ez egy igaz�n csod�latos dr�ma volt!
- Ez dr�ma? Ja, olyan rossz volt hogy trag�dia! - mondta Ichigo, amikor fel�llt. - Ebben hol volt Hamupip�ke? Any�s? Nagymama? Te j� �g… nem hogy rajzolni nem tudsz, m�g a…
- Mit akart�l mondani? - k�rdezte m�rgesen, SoiFon is aludt, �m majdnem r�szakadt egy gerenda.
- Ment meg, Yoruichi-sama! - ki�ltotta SoiFon, megjelent Yoruichi, s megmentette.
- L�tod? Ilyen egy t�nd�rmese! - mondta g�nyosan Ichigo.

⁰Siguiente Ataque jelent�se: K�vetkez� T�mad�s(spanyol)
¹Tachikaze jelent�se: F�ldszak�t� Sz�l
²Guerreros de Hielo jelent�se: J�g Harcos(spanyol)