Brandon épp hazafelé tartott. Még mindig a korábbi események jártak a fejében. Megállás nélkül próbált összerakni egy elméletet, hogy mi is történhetett, azonban tanácstalan volt ez ügyben.
- Mit akarhat Tytól? Miért legyek óvatos? Miért pont én?
Egyre több kérdés fogalmazódott meg benne, ám sajnos egyikre sem volt válasza.
- Egyelőre mindegy is! – kiáltotta hangosan, majd zsebre vágta a kezeit.
Épp egy kártyabolt bejárata előtt haladt, mikor furcsa hangok hallatszottak a háta mögül.
- Mi a… - kérdezte volna, azonban két fiatal fiú a biciklijével majdnem elütötte.
- El az útból! – kiáltotta oda neki az egyik, aztán elhajtott mellette, míg a másik hátrafordult és a nyelvét nyújtogatta.
Brandon beesett a bolt ajtaján, majd leporolta magát és ezt hajtogatta:
- Hülye 10 éves kis taknyosok. Várjatok csak, majd legközelebb elbánok veletek!
Ekkor egy fiatal lány, minden bizonnyal az eladó, meglátta Brandont, ezután mosolyogva odament. Valamit a kezében tartott.
- MEGVAN A NYERTESÜNK! – kiabálta óriási hangerővel. Hirtelen konfetti kezdett szétszóródni a plafonról.
- Ööö… Elnézést, de miről beszél? – tudakolta gyorsan Brandon. – Mit nyertem, és egyáltalán miért?
- Mivel te vagy a százezredik vásárlónk, nyertél egy VS Booster csomagot, amely a liga két tehetséges résztvevőjének, Yumának és Sharknak 3-3 lapját tartalmazza. Gratulálok hozzá! – ekkor átnyújtotta a csomagot, melynek egyik oldala vörös, másik oldala pedig kék volt.
- Nos, ez esetben nagyon köszönöm, de most mennem kell.
- Várj még! – szólt rá a lány, majd még egy papírdarabot nyomott a kezébe.
- Ez meg mi? – Brandon nem értette a helyzetet.
- Egy kupon, amelynek segítségével ingyen választhatsz egy lapot az egész boltból. De azt tanácsolom, jól gondolt meg, mivel csak egyszer használhatod.
Harmadik Húzás:
Új lapok a színen; A feltámadó szél
Mikor Brandon hazaért, rögtön felsietett a szobájába, majd leült az ágyra.
- Lássuk csak, mi ez! – mondta, eközben elkezdte felnyitni a csomagot. Hat lap volt benne. – Nézzük csak! – fogait összeszorítva elkezdte egyesével kihúzni a lapokat a csomagból.
Remegett a keze, hisz nem gondolta volna, hogy foghatja Shark lapjait a kezében. Yuma játékáért nem rajongott, azonban mindig is felnézett Sharkra a profizmusa miatt.
- Az első lap a… Szörny Ébresztő! A második pedig a… Goblindbergh, valamint a harmadik az Árnyék Gyík. Ezek mind Yuma lapjai, de talán kezdhetek velük valamit – nagyot nyelt, hiszen tudta, hogy Shark lapjai következnek. – Hisz ez!! – felcsillant a szeme, mikor meglátta. – Ez az egyik kedvenc lapom Sharktól! A Tüskés Naphal! – szemmel láthatóan nagyon boldog volt. – Az ötödik lap… Ezt nem hiszem el! A Cápa Szívó! – képtelen volt felfogni, hogy ezek a lapok már hozzá tartoznak. – Az utolsó pedig… - rózsaszín kerete volt, ebből tudta, hogy csapda lesz. Azt remélte, még egy hőn szeretett lapja lesz a paklijának része. – Na, ne… Ilyen nincs! Csípjen meg valaki! – kiabálta boldogan, miközben meglátta a Gyűlölet Jégszakadékát.
Figyelmes lett erre a hangra az édesanyja is, aki ekkor benyitott hozzá. Azt hitte valami baj van.
- Elnézést anyu… Csak nyertem egy csomag kártyát, és nagyon jó húzásaim voltak! – újságolta kicsattanóan a fiú.
Kicsit később, miután már vacsorázott és lezuhanyozott belekeverte a lapokat a paklijába, utána pedig lefeküdt. Álmában ismét megjelent a sárga szempár, azonban most mást hajtogatott.
- Rendben van… Bizonyítottál. Mivel a mai napon új lapokra is szert tettél, egy újabb lappal ajándékozlak meg… azonban ha nem vigyázol, a sötétség utolér. – a hang elhalványult, majd a szempár elkezdett eltűnni a sötétben.
- Hé! Várj! – kiáltotta oda Brandon, ám ekkor meglátott egy lebegő fehér kártyát a távolban.
Elkezdett arra futni, ám hirtelen azzal találta szembe magát, hogy egy széltölcsér kavarog a lap körül.
- Ez olyan, mint egy tornádó! – kiabálta, ekkor felkapta a nagy tölcsér. Próbálta elérni a lapot, ám mindhiába.
- Nem tornádó… Tájfun! – ordított felé egy kissé más hang, mint az előző. – Ha meg akarod kaparintani, küzdj meg érte!
Brandon észrevette, hogy a pakli tartója az oldalán csüng.
- Ez meg hogy kerül ide?! – tette fel magának a kérdést. – Ez az előbb még biztosan nem volt itt… Na de mindegy is, azt hiszem, ebben a helyzetben ez a legkisebb gondom! – ekkor eszébe ötlött valami. – Talán azért?! Egy próbát mindenképp megér.
Kihúzott egy eddig ismeretlen lapot a paklijából, majd felkiáltott:
- Segíts, Felhúzható Denevér!! – meglepődésére, valami felcsillant a távolban.
Szárnycsapásokat hallott, majd azok elhaltak és valami felé suhant. Hallotta, ahogy behatol a tölcsér belsejébe, azonban semmit sem látott. Hirtelen valami boldogan sikoltott fel előtte.
- Ez a nap egyre furcsább és furcsább – jegyezte meg. – Denevér, nem baj, ha kérek tőled egy szívességet? – az megfordult. Arra akart utalni, hogy ugorjon fel. – Te egy igazi gondolatolvasó vagy – szólt neki a fiú, majd megfogta az agyarait és felküzdötte magát a Denevér hátára.
- El kell érnem a lapot… Biztosan az a kulcs…
- MEGVAN! – kiáltotta örömittasan. – Kérlek, próbálj minél erősebben a ragyogó lap felé repülni! – kételkedve nézett rá a szörny, azonban Brandon pár szóval lelket öntött belé. – Tudom, hogy menni fog – mondta mosolyogva.
A szörny arcán boldogságot lehetett látni, aztán eltökélten elindult a lap felé. A fiú kinyújtotta a kezét, azonban egyre erősebb volt a szél, így nem érte el.
- Még egy kicsit közelebb! Csak pár centit! – az ujja hegyével megérintette a ragyogó kártyát.
- Menni fog! Sikerülnie kell, nem patkolhatok el egy álom közepén! – kiáltott fel, végül elrugaszkodott a Denevér hátáról és elkapta a lapot.
A szél egyre gyengébb volt. Brandon elkezdett zuhanni.
- Erre számíthattam volna – mondta unott képpel, aztán kapálózni kezdett a levegőben. – ÁÁÁÁÁ, SEGÍTSÉG! – a Denevér gyorsan odarepült, épp hogy kicsivel a föld felett elkapta, így Brandon a hátán landolt. – Ez nagyon közel volt! - jegyezte meg a fiú, ezt követően pedig leszálltak.
A Denevér mosolyogva nézett rá, ezután eltűnt.
- Köszi a segítséget! – kiabált utána. – Mi a…?
A megszerzett lap elkezdett feloszlani, és végül teljesen eltűnt.
- Ezért mentem keresztül mindenen? – kérdezte elkenődve, ám hirtelen felébredt.
Megdörzsölte a szemét. Az asztalán a holdfény megtört valamin, nem értette, mi lehet az. Mint a legutóbb, felkapcsolta a lámpát és meglepődésében beverte a könyökét.
- Áááááá! Ilyen nincs!! Mi jöhet még?
Ezt követően a kezébe vette a lapot és alaposabban megvizsgálta azt.
- Szóval így állunk? Ha ezért kellett mindenen végigmennem, azt hiszem bőven megérte.
Lekapcsolta a villanyt és ismét elaludt.
Másnap reggel mindenki az osztályban ült, ám csodálkoztak, hol lehet Ukyo professzor, hisz sosem szokott késni. Egyszer csak betoppant, de úgy látszott konfliktusba keveredett a tűzzel.
Mindenki egyszerre kezdett nevetni, kivétel Brandon, aki csak egy halvány mosollyal díjazta Ukyo „új” megjelenését.
- Gyerekek! – kiáltott fel – Pedig mára azt terveztem, hogy mindenkit kiengedek párbajozni, viszont ha így állunk… - ravasz mosoly jelent meg az arcán.
- Sajnáljuk tanár úr! – feleltek a gyerekek bűnbánóan, persze csak a párbajok miatt viselkedtek így.
- Most az egyszer! – mondta nekik, majd kinyitotta a terem ajtaját.
A gyerekek a szó szoros értelmében özönlöttek ki az ajtón keresztül, míg Brandon természetesen utolsóként ment ki, elég lassú tempóban. Mikor kiért, helyet foglalt a szokásos padon, ám a magány nem tartott sokáig, mivel Ukyo leült mellé.
- Professzor… Ha szabad megkérdeznem miért néz ki ma úgy, mint akinek összetűzése volt a tűzzel? – kis mosoly jelent meg az arcán.
- Hát, a gépem kicsit másképp működik, mint kéne. Ugyebár azt mondtam, mindent megjavít… Tévedtem! – mondta kicsit zavarban, miközben a tarkójára tette a jobb kezét. – Mivel már 2 hónapja rossz a kenyérpirítóm, gondoltam teszek egy próbát és megpróbálom megjavíttatni a géppel.
- Gondolom rosszul sült el…
- Nos… A helyzet az, hogy, mikor beletettem a kenyeret és bedugtam a konnektorba, tűz kezdett jönni belőle.
- Hát, akkor úgy tűnik, túlságosan is jól javít a gép! – felelte a fiú, miközben nagy mosoly ült az arcára. – És legalább finom volt a reggeli?
- A kenyér… NEM SÜLT MEG! – kiabálta sírva.
Brandon hangosan kacagott, már nem bírta ki nevetés nélkül. Hosszú idő után, végre hangosan és őszintén nevetett. Mondanom sem kell, milyen furcsa arcot vágtak a többiek, mikor meglátták a reakcióját.
Ekkor a tegnapi két fiú az iskola udvarán kezdett körözni a biciklijével.
- Hé, ti ketten! Az iskola területén bármilyen jármű használata szigorúan tilos!
- Hagyja csak professzor… Úgyis elintéznivalóm van ezzel a két taknyos kölyökkel! – szólt vissza Brandon, majd elindult feléjük.
- Gyere csak! – mondták szinkronban.
- Úgy látszik, a 10 éveseknek túl nagy a szája – szólt nekik Brandon, ám azok kinyújtották a nyelvüket.
- Mi 11 évesek vagyunk!
- Cöhh… Tíz, vagy tizenegy, nem mindegy? Legyőzlek mindkettőtöket egyszerre. Ez egy aprócska bosszú, a tegnapi fellökésért – kissé gonosz arcot vágott, a másik kettő megijedt tőle.
- Gye-Gyere csak! – szóltak kissé bizonytalanul.
- Szóval Brandon újabb párbaja… Ezt nem fogom kihagyni.
Brandon feldobta a D-Padet és a D-Gazert.
- D-Gazer, KÉSZ! Párbaj Korong, KÉSZ!
- Csatlakozás a párbaj szemlélőivel, teljes!
- PÁRBAJ! – kiáltották mindhárman egyszerre.
(Tim:4000LP, Tom:4000LP, Brandon:4000LP)
- Mivel én egyedül vagyok, én kezdek. – kihúzta az öt lapját, majd a hatodikat is. – Lefordítok egy szörnyet védelmi állásban, aztán még két lap lefordítva. A körömnek vége. (Kéz: 6->3)
- Én jövök! (Kéz:5->6) – kiáltott fel Tim. – Megidézem a Kerék Harcost támadó állásban! (ATK:1100, LV:3) Aktiválom a kezemből a Pótkerék nevű felszerelés varázslapot, így kap 900 támadópontot az egyik Kerék szörnyem, viszont ebben a körben nem támadhatok vele. (Kerék Harcos: ATK:1100->2000) Lefordítok egy lapot és befejeztem a kört. (Kéz: 6->3)
- Akkor ismét csak az én köröm jön! Húzok! (Kéz: 3->4) Megidézem a Felhúzható Kutyát támadóállásban!(ATK:1200, LV:3) Aztán! Aktiválom az örökös varázslapot, a Felhúzható Gyárat! Amennyiben egy Felhúzható képessége aktiválódik, a kezembe vehetek egy kiválasztott Felhúzhatót a paklimból. Aktiválom a Kutya képességét! Ezáltal a szintje megnő kettővel, valamint kap 600 támadópontot a kör végéig. (ATK:1200->1800, LV:3->5) A Gyár miatt a kezembe veszem a Felhúzható Katonát! Megidézem a lefordított szörnyemet, ami nem más, mint a Felhúzható Denevér! (ATK:300, LV:1)
- Ezzel ellenünk semmit sem érsz! – kiabálták neki oda szinkronban.
- Egyelőre tényleg nem… De majd most! Aktiválom az egyik lefordított lapomat, a Bónusz Osztást! Amennyiben a körben az egyik szörnyem szintje megnőtt, választhatok egy nála alacsonyabb szörnyet a mezőn, majd annak átadhatom a bónusz szinteket! (Felhúzható Denevér: LV:1->3, Felhúzható Kutya: LV:5->3) Ideje próbára tennem…
Becsukta a szemét, aztán feltartotta a kezét.
- Beborítom a hármas szintű Felhúzható Denevért és a hármas szintű Felhúzható Kutyát! Megnyitom a beborító hálózatot a két szörnnyel! Felsőbbrendű idézés! – ekkor kinyitotta a szemét - Jelenj meg, Felhúzható Tájfun Sárkány! (ATK:2100, Rang:3)
- Egy újabb? – kérdezte Ukyo csodálkozva.
- Gyerünk Tájfun Sárkány! Támadd a Kerék Harcost! Spirális Szél!
- Áhhhhhh! – kiáltott fel Tim. (LP:4000->3900)
- Ennyitől kikészülsz? Ha nem bírod a gyűrődést, inkább add fel!
- Soha! Aktiválom a Pótkerék második képességét! Ha egy Kerék szörnnyel együtt pusztul el, idézhetek egy Kerék Zsetont az oldalamra és az ellenfelemére is. Idézek egy Zsetont a saját mezőmre és Tom mezejére, mivel ilyen lapok esetében a partnerem is ellenfélnek minősül. (DEF:0, LV:1)
- A körömnek vége… - mondta Brandon. (Kéz:4->3)
- Én jövök! Húzok egy lapot! – kiáltotta gyorsan Tom. (Kéz:5->6) – Feláldozom a mezőn lévő Zsetonomat, majd speciálisan megidézem a kezemből az Úthenger Lovagot támadóállásban! (ATK:2600, LV:6) Ez a lap csak akkor idézhető meg speciálisan, ha a mezőn összesen 2 vagy több Kerék Zseton van, ezekből fel kell áldoznom egyet.
- Micsoda? Ez nem néz ki túl jól… - Brandon kezdett aggódni.
- Megidézem az Aszfalt Törőt szintén támadóállásban! (ATK:1700, LV:4)
- Szóval a stratégiájuk az, hogy míg az első gyengébb, feláldozható szörnyeket idéz, a másik ezek árán lehívja az ütőkártyákat. Nagyon ravasz…
- Gyerünk Úthenger Lovag, támadd a Tájfun Sárkányt, majd pedig Aszfalt Törő, közvetlen támadás!
- A francba… Ilyen nincs… (LP:4000->3500->1800)
- Látod? – kérdezte Tom. – Ellenünk esélytelen vagy!
- Az a lefordított lap… Nem! Még nincs itt az idő. De addig muszáj lesz kitartanom, különben csúfos vége lesz ennek az egésznek…
Folytatása következik… |