Shinigami Kr�nik�k: 46. R�sz: Nuevos Enemigos:

„A Tengerek K�ve is az ellenf�l kez�re jutott, �s valami s�t�tet tervez, h�rom shinigami harcol a j�v��rt, a j�v��rt, hogy az ne s�t�t, hanem f�nnyel teli legyen! Egy vil�got m�r elpuszt�tott az arrancarok vez�re, els� �ldozata a Marino volt, vajon, mit tervezhet? �s minden espada olyan er�s lesz, nem… m�g er�sebb, mint a tizedik? Az espada hamarosan t�mad!”
- Igen, mindenkit megmentett�nk a Marinob�l de… - kezdte Hagesii, mik�zben jelentettek Yamamotonak. - Elvesztettem a Tengerek K�v�t, �n, m�ltatlan vagyok hogy… - nem fejezte be v�g�l. - Mindegy is… - mondta szomor�an, amikor a hercegn�re n�zett. - Most mi…
- Hmm… Egyenl�re Marino lakosait itt fogjuk sz�ll�solni, hogyha pedig nem j� nekik ez a hely, akkor majd Karakur�ban tal�lunk nekik helyet. - mondta Yamamoto, k�zben Hagesiit n�zte v�gig. - Az ellenf�l, azt mondtad egy n� shinigami volt igaz? - k�rdezte Yamamoto, b�lintott Hagesii. - Egy f�ld kard, egy n�i shinigamin�l? Lehetetlen, nincs olyan shinigami!
- Mi most elmenn�nk! - mondta Kodoku, intett a f�kapit�ny, �s kimentek. - Egy n�i shinigami? - k�rdezte d�bbenten. - Mostans�g egy n�i shinigami sem t�nt el, akkor hogyan?
- Lehet hogy r�gen t�nt el nem? - k�rdezte Teru, a t�bbiek helyeseltek. - Menj�nk be a k�nyvt�rba rendben? - bementek �tk�zben, �s elkezdtek keresg�lni. - L�ssuk csak… Elt�n�sek! Ez kell nek�nk! - elkezdt�k keresg�lni benne a n�t. - Egyik sem az Hagesii?
- Nem… �s n�zz�tek csak, itt vannak a zanpakutou t�pusok, teh�t egyiknek sincs eszerint f�ld t�pus� kardja! Akkor ki a franc lehetett az a n�? - benyitott k�zben Ukitake, eldugt�k a k�nyvet, mert sz�mukra tiltott volt a megtekint�se. Ukitake �szre vette r�gt�n a k�nyvet.
- �h, ti vagytok azok! Az Elt�n�seket olvass�tok? - kivette a kez�kb�l, majd visszarakta a hely�re. - Nem tal�ltok benne semmit sem, m�r olvastam! Tulajdonk�ppen, jelenleg nem is ezt akarom keresni, sokkal ink�bb, hogy az �g, �s Tengerek K�ve illetve a Shisui T�k�r egy�tt mire is k�pes! - �gy d�nt�ttek a fi�k, hogy seg�tenek neki. - Nah�t, ez a k�nyv Kyouraku-taichou k�nyvt�r�b�l val�! - mondta g�nyosan Ukitake, belelapozott, s elpirult.
- Mi az a k�nyv? - k�rdezte Kodoku, mikor belen�zett elpirult � is. - Csukja be, mooost!
- Rendben, rendben! - mondta Ukitake. - Ezt valakinek vissza kell vinnem! - majd azt�n elvitte. A fi�k elkezdtek fant�zi�lni, hogy mit csin�lhat a k�nyvvel �ppen. - Visszaj�ttem! - mosolygott, a fi�knak kicsit felt�n� volt ez a boldogs�g. - Keress�k tov�bb a k�nyvet!
- Okk�! - v�gt�k r�, majd tov�bb keresg�lt�k. - Nincsen semmi sem ezekben a porfog�kban!
Ek�zben Yamamoto elm�lkedett, hogy mit tervezhet a gonosz shinigami, Uraharaval besz�lt.
- �h, f�kapit�ny! - mondta a legyez�je m�g�l Urahara. - Micsoda? Megszerezte a Tengerek K�v�t? Hmm, �rtem. - aggodalom jel�t nem mutatta, de legbel�l agg�dott. - Ki tette ezt?
- Nem tudjuk m�g, hogy ki lehet ez a shinigami, csak egyetlen szem�ly l�tta eddig, az pedig Kourihahen Hagesii volt! Egy n�, f�ld t�pus� karddal. - Urahara megd�bbent. - Mi a baj?
- F�ld t�pus� kard? - k�rdezett vissza. - A t�rt�nelem sor�n csak k�t n� t�nt el, ugyanolyan t�pus� zanpakutouval, azonban, hogyha ez a gyeng�bbik, akkor m�r �rthet�, mire kellett neki a k�t k�, illetve a t�k�r. - Nem tudom ki lehet az! - hazudott Yamamotonak, azt�n fel�llt, ott hagyta Yamamotot, az gyanakodott az�rt, hogy tud valamit a shinigamir�l. - Hm…
- Urahara… Biztos vagyok benne hogy tud valamit. - gyanakodott mag�ban Yamamoto.
- Akkor h�t, majd kider�l! - mondta Urahara, mik�zben egy dobozt fogott, megjelent Yoruichi. - Cica, gondban vagyunk, ugyanis, megszerezt�k a Tengerek K�v�t. - �talakult Yoruichi, Urahara csak b�multa, majd elejtette a dobozt. - Micsoda? Jajj ne! - fel akarta venni, �m kiny�lt. - A francba! - Yoruichi nem �rtette hogy mi a gond azzal hogy leesett egy doboz.
- Mi a baj Urahara? Mi volt abban a dobozban? - megjelent valami s�t�t a dobozb�l. - Mi…
- A Denchigo szellemeinek pecs�tje! - Yoruichi meglep�d�tt, elkezdte r�ngatni. - H�t most na, nem gondoltam, hogy ilyen egyszer�en ki lehet majd nyitni! - kicsit m�r meglilult. - Am�gy is, ez a te hib�d, hiszen te j�ssz ide, azt�n mutogatod magad! - tov�bb fojtogatta.
- Te csak ne kenj r�m semmit! - mondta m�rgesen Yoruichi, v�g�l elengedte. - Sz�lsz nekik?
- �h minek? �gyis �szreveszik… el�bb vagy ut�bb… - mondta a legyez�je m�g�l s�t�ten. - Am�gy meg, a doboz meg nagyon dr�ga volt, �s ennyit�l kiny�lik… akkor vissza is viszem!
- Nem mintha te sokkal jobb �rukat �ruln�l mostan�ban! - g�nyol�dott Yoruichi Uraharan.
- H�, ez nem is igaz! - mondta, majd megmutatott egy aluf�lia golyszlit. - Tess�k, j�tssz ezzel! - Yoruichi m�rges lett, �m amikor eldobta ut�na ugrott. - Hehehe… Akkor ezt visszavissz�k! - mik�zben haladt, megjelent egy s�t�t felh�. - Francba… m�r kezd�dik?
A Lelkek Vil�g�ban, valahol m�lyen, �bredezett valami, egy pecs�t kezdett felt�rni, �s mozgol�dtak szobrok. Egy s�t�t helyen, ahol m�g a mad�r sem j�r, azaz m�r nem j�rt!
- Hehehe! - nevet�s hallatszott onnan, egy s�t�t nevet�s. - Hamarosan szabadok lesz�nk!
- Igen! - v�laszolt�k t�bben, kezdett repedezni a szobor, ek�zben Kodoku�k m�g keresg�ltek.
- Nem tal�ltunk semmit! - mondta Kodoku m�rgesen, elmosolyodott Ukitake. - Most mi az?
- Vesz�ly k�zeleg! - felmutatott az �gre, a felh�k �sszegy�ltek. - Valami k�sz�l�dik, valami olyan, amely s�t�t, �s vesz�lyt jelent! - agg�dott el�gg�, ezt �szrevett�k a fi�k is. - Semmi…
- Nem… igaza van, nem �rtem, hogy mi�rt is hazudik… hiszen a felh�k mutatj�k a bajt. - Ukitake a v�ll�ra tette a kez�t. - Ukitake-taichou? - k�rdezte d�bbenten. - Mi a baj?
- Megn�zz�k, hogy mi k�sz�l�dik? - k�rdezte �ket, k�zben meg�rkezett Kyouraku is, azt�n beavatt�k �t is. - Nos Kyouraku, elj�ssz megn�zni, mi k�sz�l�dik? Vagy tal�n itt maradsz?
- Keresg�lni egy ostoba k�nyvet? - k�rdezte Kyouraku, �tgondolta. - Ink�bb megyek haza!
- Kyouraku… - mondta m�rgesen Ukitake, v�g�l belement a bar�tja, hogy megn�zz�k mi van.
- A felh�k s�t�tek igaz, �s hogyha nincs semmi sem? - megjelent el�tt�k egy pokollepke. - Micsoda? Az �regt�l j�tt? - k�rdezte Kyouraku, azt�n �tvette az �zenetet. - Az az ostoba Urahara. - mondta f�radtan. - Elszabadult a Denchigo pecs�tje, val�sz�n�leg �k a gond!
- Denchigo? - k�rdezte d�bbenten Urahara, kicsit megf�jdult a feje, majdnem �sszeesett. - A Denchigo gonosz szervezete? - bar�tja b�lintott, Hagesii, Teru �s Kodoku nem �rtett�k, hogy mire gondolnak a „Denchigo” alatt. - A Denchigo, egy �t tagb�l �ll� csapat, amely a Seiretei elpuszt�t�s�t tervezte sok-sok �vvel ezel�tt! Illetve a Denchigo tagja az egyik r�gi bar�tom is!
- Ez egy f�j� eml�k nemde? - k�rdezte Kyouraku, azonban most komoly volt, Ukitake les�t�tte a szemeit. - Ukitake, m�g �t�llhat! - azonban bar�tja nem �gy gondolta. - � volt Kagarou, aki mindv�gig nagyon j� bar�tunk volt, �m egyszer legy�zte egy hollow, �s…
„- Kagarou! - ki�ltotta Ukitake, �m az a hollown �llt. - Mi t�rt�nt veled? - k�rdezte d�bbenten.
- Megtudtam az igazs�got! - mondta g�nyos mosoly k�s�ret�ben. - A hollowk nem gonoszak, hanem a Seiretei az! - felemelte a kez�t, elt�nt a shinigami ruh�ja, �s megjelent egy sz�rk�s-k�k p�nc�l. - Remek! - mondta mosolyogva, azt�n elt�rte a kardj�t. - Erre nincs sz�ks�g, csak szem�t! - a hollowra mutatott az ujj�val. - Add �t az er�d! - b�lintott, v�g�l megsemmis�tette, s megjelent egy l�ndzsa �s egy pajzs a kezeiben. - Megvannak! - megjelent m�g�tte n�gy f�rfi. - Denchigo ha? - k�rdezte mosolyogva, azok b�lintottak. - Rendben van akkor!
- Igen! - mondt�k a f�rfiak, azt�n Ukitakera n�ztek. - Ez meg ki a franc? A bar�tod? Sajn�lom, de az �ll�s betelt! M�r nincs �resed�s! - g�nyol�dott a v�r�s p�nc�los, azt�n el�re l�pett. - Megsemmis�telek! Nem akarom, hogy maradjon nyoma ennek a pillanatnak!
- Nem! - ki�ltotta Ukitake. - Fejezd be ezt az ostobas�got! - mondta bar�tj�nak, �m nem tudott hatni r�. El�re mutatott a k�k p�nc�l�, �s �tl�tte egy kis j�ggel. �sszeesett, nem �rdekelte �ket.”
- Akkor tal�ltam r�d Ukitake! - mondta Kyouraku, b�lintott a feh�r haj� kapit�ny. - Mi ez?
Valamit hallottak, a Seiretei fel�l, egy robban�s volt. - Nanao, el�j�hetsz! - mondta mosolyogva Kyouraku, el�jett a n� a k�nyvvel kez�ben. - Mi a baj Nanao? A Seireteiben…
- A f�kapit�ny, �s testv�re verekedni kezdtek, amikor tal�lkoztak! - miut�n k�z�lte, elt�nt.
- ��h, Yama-ap� �pp verekszik? Milyen k�r hogy nem lehet�nk ott. - mondta mosolyogva.
Ek�zben d�lt a csata, ugyanis �sszeveszett Yamamoto �s Mizugochi, hogy ki is az er�sebb.
- Mutasd meg Mizugochi, hogy mit tudsz! Vagy megint legy�zlek! - pr�b�lt szavakkal verekedni Yamamoto, �m nem ment neki valami j�l. - Mizugochi… testv�rem… �n gy�z�k!
- Genryuusai… kezdj�k! - ki�ltotta, �s aktiv�lta a shikai�t r�gt�n, megjelent a kez�ben a h�rom�g� szigony. - Gyer�nk Genry… vagy m�r most veszteni akarsz? - elmosolyodott.
- Nem! - mondta Yamamoto. - L�gy t�bb tisztelettel ir�ntam! - el�h�zta a kardj�t. - V�ljon minden hamuv�! Ryuujin Jakka! - ki�ltotta, �talakult a kardja, azt�n felemelte, �s r�gt�n t�madott, egym�snak rohantak. - Testv�rem, �gy t�nik kiss� lebecs�ltem az er�d! Hehe!
- Igen, kiss�! - a kez�t el�re mutatta, amely szabad volt, megjelent egy v�zg�mb a kez�n. - Speci�lis kidou: V�zpumpa! - ki�ltotta, �s elrep�tette vele Yamamotot. - Na mi az tes�?
- C�hh! Ez semmis�g! - mondta nevetve Yamamoto, mik�zben felkelt. - Rendben van, akkor h�t… - csapott a f�ldre egyet a kardj�val, �s az eg�sz utc�t fel�gette, mindenki elrohant onnan. - Mizugochi add fel, nem akarom le�getni az eg�sz Seireteit, �s f�leg t�ged, a marinoiak el�tt! - elmosolyodott Mizugochi, megjelentek a marinoiak. - Micsoda? Mi ez?
- Gyer�nk Mizugochi-sama! - ki�ltott�k, Mizugochit ez er�vel t�lt�tte fel, kinyitotta a szem�t.
- Rendben van, �rtetek gy�zni fogok! - felemelte a zanpakutouj�t, majd egy nagy v�z g�mb jelent meg rajta. - Mit l�psz Genryuusai? - k�rdezte mosolyogva testv�re. - Nos Genryuusai?
- Hmph! Ryuujin Jakka, gyer�nk, tegy�k azt amit �! - megjelent egy t�zg�mb a hegy�n. - Gy�zz�n akinek a reiatsuja er�sebb! - ki�ltotta hangosan, v�g�l eltal�lt�k egym�st.
- Ez f�jt kicsit! - mondta Mizugochi, mik�zben felkelt, de m�g volt ereje harcolni. - Megsemmis�telek! - ki�ltotta �r�lt tekintettel, azt�n mosolygott. - Gyer�nk zanpakutoum!
- Ryuujin Jakka! - ord�totta Yamamoto, mik�zben egy nagy csap�st megind�tottak egyszerre.
Nagy robban�s keletkezett, de egyik�ket sem tudta eltal�lni, �gy egym�snak rohantak r�gt�n.
- �hh a derekam! - mondt�k egyszerre, mindenki csak n�zett, �s padl�t fogott. - Genry, ez is a te hib�d! - mondta m�rgesen testv�re. - Persze! Mert nem te j�tt�l ide? - duzzogott Yama-ap�.
- Azt hiszem, itt r�m lesz sz�ks�g! - mondta mosolyogva Unohana, ekkor megjelent Mayuri is. - �h, Kurotsuchi-taichou! - mosolygott, de szikr�zott k�z�tt�k a leveg�. - Mit keres itt?
- Kifejlesztettem egy kis regener�l� olajt, amellyel rendbe lehet hozni ezeket az �reg csontokat! �s ezzel nem egy h�t alatt, hanem egy pillanat alatt rendbe j�hetnek… ugye Unohana-taichou, nem haragszik, hogyha kider�l, hogy �n sokkal szakk�pzettebb vagyok?
- Nem nem baj, mert nem az! - majd felrobbant a leveg� k�r�l�tt�k, v�g�l a negyedik osztaghoz elsz�ll�tott�k Mizugochit, Yamamoto pedig kapott Mayuri orvoss�g�b�l.
Ek�zben Ukitake�k nem tal�ltak v�g�l semmit sem, de meg akartak bizonyosodni.
- Hogyan puszt�thatn�k el a Seireteit? - k�rdezte d�bbenten Hagesii, mik�zben mentek el�re.
- Van egy �gynevezett Puszt�t�sok Oszlopa nev� dolog a f�ld alatt, amely ha felemelkedik, m�r csak a „hatodik elem”re vagy m�s n�ven a „v�gs� elem”re van sz�ks�g�k, �gy…
- De ez csak egy mese, sz�val nem tudni, hogy igaz-e! - mondta Kyouraku, k�zbesz�lva Ukitake mes�j�be. - Am�gy is, mennyi az es�lye, hogy m�g mindig gy�l�lik a Seireteit?
- A Seiretei z�rta el �ket nem? - k�rdezte Kodoku, majd v�g�l is ez el�g j� oknak bizonyult arra, hogy megsemmis�ts�k m�g mindig a Seireteit. - No de akkor majd mit tesz�nk?
- Nem tudom, pontosan nem tudni, hogyan lehet �ket legy�zni, Urahara elz�rta �ket, de azt mondta, hogy t�bbet nem lehet �ket ilyen m�don lez�rni, sz�val, lehetetlen meg�ll�tani �ket, hogyha nem j�v�nk r�, hogyan semmis�ts�k meg �ket! - b�lintottak, Teru meg�llt. - Mi…
- �rzek valamit! Azaz a Raimaru �rez valamit. - mondta Teru aggodalmasan. - Mi ez az er�?
- Erre vannak elz�rva, akkor t�nyleg elszabadultak? - k�rdezte d�bbenten Ukitake. - Mi volt pontosan a pokollepke �zenet�ben? - k�rdezte Kyourakut. - Micsoda? Mi�rt nem mondtad eddig, hogy ez nem csak spekul�ci�, hanem t�ny? - egy szikla elkezdett repedezni. - Az…
- V�rjunk… nekik akkora erej�k, hogy egy hegyet is sz�trombolnak? - megd�bbent Teru.
- Igen… - mondta Kyouraku, nem volt r� jellemz�, azonban most agg�dott, nagyon. - Mi fog j�nni vajon? Mi nyerhet�nk ebben a csat�ban? - v�g�l a hegy �sszeomlott, s �t p�nc�los ember l�pett ki onnan, amikor a felh�ket megl�tt�k, elmosolyodtak, r�gt�n Kyouraku fel� fordultak. - H� haver! Hali! - mondta a sz�rk�s-k�k p�nc�l�nak. Az elfordult. - Bunk�…
- A Seiretei hamarosan elpusztul! - mondta a v�r�s p�nc�l�, azt�n elindult fel�j�k lassan.
- Mi�rt pusztulna? Mi legy�z�nk majd! - ki�ltotta Kodoku, s meg�ll�totta Tenno Kamival, azonban ellenfele puszta k�zzel megfogta a kardot. - Hogyan? Puszta k�zzel meg�ll�t…
- Hmph! Milyen sz�nalmas! Mutasd meg mi a kardod eleme, hogyha t�z, hasznomra lehetsz!
- T�z? - k�rdezte Kodoku, megjelent el�tte �ll� kez�ben egy t�zkard, amellyel megv�gta. - Sz�val t�z elem� vagy? - k�rdezte aggodalmasan. - Hm… A sz�llel elfojthatom a t�zet!
Ukitake �s Kyouraku a bar�tjuk el� ugrott, vele akartak mindketten harcolni, �m Kyourakut ell�kte onnan egy s�rga p�nc�los, amelyet vill�mok vett�k k�rbe, Raimaru f�lt t�le, nagyon!
- Sz�val te leszel az ellenfelem? - k�rdezte Kyouraku, el�h�zta a kardjait. - Rendben van!
- Hmph! Te nem vagy vill�m haszn�l�, �gy nincs es�lyed sem ellenem! - v�laszolt a p�nc�los.
- Hallod-e… a bar�tod nagyon szerencs�tlen�l j�rt! - mondta a barna p�nc�l� Hagesii m�g�tt. - A v�r�s p�nc�los bar�tunk a vezet�nk, az a k�ly�k, halott! - Hagesii nekiment m�rgesen.
- Nem kell minket lebecs�ln�t�k, csak az�rt, mert kiss� nem vagyunk 200 �vesn�l m�g t�bbek! - meglep�dtek a p�nc�losok, azon a kijelent�sen, hogy k�tsz�z �vesn�l is t�bb…
- Mit mondt�l? - k�rdezte mindegyik p�nc�los. - Mi… a Denchigo, m�r k�tsz�z �vesek?
Yamamoto meg�rezte, hogy elszabadultak m�ris, meglep�d�tt nagyon. Azt�n odament a testv�r�hez. - Mizugochi… a Denchigo elszabadult, azt hiszem sz�ks�g lesz r�d is. - beleegyezett a testv�re.