Pokémon Black and White: Truth and Ideals 2. Rész: Egy Nehéz Ébresztés, a Team Sparkler!

A nap felkelőben épp, mikor az első fénysugár megcsillan a harmatos zöldellő leveleken, a szellem pokémonok mint elbújnak, és az élet lép a helyükbe. A Deerlingek felébrednek, és ételért indulnak, miközben a Pidoveok és Tranquillek is elindultak kukacokért, épp ezért is, a Sewaddlek elbújtak hamarjában.
- Kelj fel, elaludtál eléggé! - kiáltott Blake arcába Sean.
- Mi van? He? Hol vagyok? Ja, tényleg, a Center, amit találtunk. - ébredezett nagy nehezen. - Mennyi az idő? - mikor az órára nézett, ideges lett. - NÉGY ÓRA? Normális vagy?
- Mi a probléma? Induljunk időben, hogy találjunk még éjszakázó pokémonokat.
- Menj magad, te megőrültél! Még hogy négy órakor menjek ki pokékat fogni!
- Te akartál velem jönni nem? Amúgy is, láttál már valaha igazi napfelkeltét? Nézz oda!
A felkelő nap szétszóródott sugarai, visszatükröződtek a harmatcseppekről, mintha szivárvány lett volna, Blake szeme csillogott.
- Ez csodálatos! Amúgy honnan tudsz, erről a csodálatos időpontról?
- Mesélte nekem egyszer… valaki! - elfordult, majd vissza. - Nos, mehetünk?
- Maradjatok még itt! - mondta az ásítozó Joy nővér, miközben a szemét törölgette. - Szükség lenne a segítségetekre!
- Hogy a segítségünkre? - kérdezte a két fiú döbbenten.
Joy miután összeszedte magát, leültek egy asztalhoz, miközben Audino odahozott egy csomagot, és átadta a fiúknak.
- Ez meg micsoda? - kérdezte Blake.
- Egy csomag, nem látod? - Sean átvette.
- Nem az, hanem ez a pokémon! Amúgy, hogy így említed, mi ez a csomag?
- Professzor Juniper küldte, egy Unfezant postással, azt írta, hogy adjam át nektek mindenképp! Ami meg a pokémonomat illeti, az ő neve Audino.
- Wow! Pokédex, várjunk, ezt nem Nuvema Townban kellett volna megkapnunk?
- Ezt is elfelejtette ideadni. - gondolta Sean. - XTransceivered van már?
- Persze hogy van! - belegondolt jobban. - Várjunk csak, otthon hagytam! Neee!
- Jajj tényleg, itt van még egy csomag! - benne az XTransceiver. - Majdnem elfelejtettem.
- Mostanában mintha mindenki csak feledékeny lenne. - gondolta gúnyosan Sean. - Miben lehetünk segítségére, Joy nővér?
- Utóbbi időben, a Centerekbe próbálnak betörni, azonban nem sikerült még sosem, de legutóbb egy levelet küldtek, hogy hamarosan kirabolnak!
- Micsoda? El akarják lopni a pokémonokat? - kikelt magából Blake. - Azt nem hagyom!
Eközben nem túl távol ásott - vagy ásított? - két fiú, miközben egy lány mellettük csak nevetett.
- Rose, ez nem vicces! Végre szereznünk kell valamit, vagy éhen halunk!
- Mi lenne, ha nem jelentenétek be, hogy betörtök, ti ostobák? - kérdezte a kislány.
- Hé, hugi! Légy nagyobb tisztelettel felénk, hiszen a bátyáid vagyunk.
- Tudom, tudom, de inkább ássatok! Minél hamarabb vesztünk, annál előbb ehetek.
- Miből gondolod, hogy most is fogunk veszteni? - végül elástak a Poké Center csatornahálózatához. - Tökéletes, ezt átütjük, és mehetünk befele.
Őket is figyelte az a baseball sapkás idegen, aki korábban a fiúkat.
- Milyen alávaló emberek, akik megpróbálnak pokémont lopni! Purrloin, készülj fel, lehet, hogy szükség lesz rád is…
- Purr! - vállára ugrott a macska-szerű pokémon. - Purr! - hozzádörgölőzött.
Joyék épp gondolkodtak, hogyan is szerezhetik meg a pokémonokat a tolvajok.
- Lehetetlen, hogy fényes nappal törjenek be, kivétel, ha úgy teszik, hogy nem vesszük észre!
- Az hogyan lehetne? Hiszen itt vagyunk, hallunk mindent! Joy nővér, szerinted?
- Csak egyetlen ilyen útvonalat ismerek! - Seanék ránéztek. - A csatorna, amely idevezet!
- Csatorna? Egy ilyen csőcseléknek szerintem nem elég mocskos ahhoz, hogy ne próbálják meg. Menjünk gyorsan a labdákhoz!
A három személy már a csatornából próbált kijutni a Pokémon Centerbe.
- Hogy a fenébe nyissuk fel ezt a csatorna fedelet? - kérdezte mérgesen a magasabbik fiú.
- Hagyd Ivan, majd én felmegyek, beférek könnyedén! - mondta a kislány mosolyogva.
- Rose, biztosan be tudsz menni oda, és ki is? Nem szeretném, hogy bajod essen!
- Tudom, Axel ne aggódj annyit! - a kövérebb testvére is belement végül, bejutott, aztán elkezdte a labdákat pakolni. - Ez meg micsoda? Hehe… Szóval ilyenek is vannak? - egy zsákot vett elő, és bezsákolt valamit. - Ezt is vigyétek!
- Ez meg micsoda? - kérdezte Ivan. Rose csak annyit mondott, hogy ne kérdezősködjenek, hanem siessenek, mert bejött valaki.
Igen, épp akkor nyitottak be Joyék, amikor végeztek a gaztevők, a nővér el is ájult, mikor meglátta az üres helyeket.
- Lehetetlen! Joy itt rendben lesz… - a falhoz ültették. -… mi menjünk a pokémonokat megmenteni, nem lehetnek messze. - Blake bólintott.
Megláttak egy nagy, a Center felé emelkedő árnyékot. Mikor felnéztek az égre, egy léghajó volt ott, rajta: Team Sparkler!
- Nocsak, valaki minket néz! - hívta fel testvérei figyelmét Rose, mikor megpillantotta a fiúkat. - Menjetek aludni, de gyorsan kisfiúk! - nevetett.
- Kisfiú? - kérdezte mérgesen Blake. - Te vagy inkább egy kislány, csak nem elraboltak?
- Ostoba! - gondolta Sean. - Ő is velük van, nem látod?
- Mondjuk akkor el a hivatalos szövegünket! - csillogott a szeme Ivannek. - Mehet?
- A Team Sparkler csak száll és száll mindenkinek haja áll! - Axel előtt megjelent Rose.
- Készüljetek, elcsaklizunk mindent, mindenki kérdezi, ez ki lehet?
- Axel, Rose és Ivan, kik, elrabolnak minden pokét, ne készüljetek ki! - Team Sparkler-fan pólókat dobáltak ki a léghajóból. - Na most nyugi legyen, és menjetek innen!
- Hát ez csak szerintem volt gáz, vagy mindenki más szerint is? - kérdezte Blake.
- Adjátok vissza a pokélabdákat! - kiáltotta hangosan Sean, Oshawott labdájához nyúlt, és eldobta, ám üres volt. - Hé, elraboltátok Oshawottot is?
- Hogy őt? - kérdezte Rose, mikor Oshawott kibújt a zsákból.
- Mi a francot keresel ott Oshawott? - kérdezte mérgesen Sean.
- Oshaaa… - kissé zavarba jött. - Osha-osha… - Oshawott visszaemlékezett: Mivel éhes volt, kijött a labdából, aztán elindult ételt keresni, de nem tudott kijutni a pokélabdák terméből, aztán jött Rose, és a zsákba tuszkolta.
- Ez így nem lesz jó, nagyon nem… - gondolta Sean. - Gyerünk, ugorj le!
- Osha! - ordított, ám mikor eljött volna az ugrás időpontja, lenézett, és visszaugrott ijedten.
- Milyen vicces kis Oshawott vagy. - mondta mosolyogva Rose, és ölelgette, ám aztán: - Ostoba kis fajankó, hogy mersz arcon köpni? - ledobta Seannak. - Nesze vidd!
- Oshawott! - épp hogy elkapta, ám ki volt ütve. - Blake, itt az idő! Audino pedig, addig felébreszti Joy nővért! Gyerünk!
- Igen! Snivy indulj! - megjelent az elegáns fű kezdő.
- Nocsak, nocsak, egy Snivy mi? Induljatok! Axel, Ivan, támadjatok!
- Ne kezelj minket úgy, mint egy pokémont. - mondták, nem épp mosolyogva a testvérei. - Induljatok!
- Trubbish, lepd el őket szeméttel! - nevetett Ivan, mikor megjelent a szemét-szerű pokémonja. - Nézzétek csak a pokédexben a szépségem!
- Lássuk, mit mond a dex. - vette elő Blake. - „Ez a pokémon összetett, a szemetes zsákok és ipari hulladék között létrejött kémiai reakció eredménye.” - Ez gusztustalan!
- Sni! - egyetértett partnerével.
- Gyerünk, Lillipup! Harcolj! - Axel pokémonja annál cukibb és szebb volt. Tiszta volt a szőre, látszott, hogy törődnek vele, meglepődött ezen Sean.
- Lillipup… - „A hosszú szőr az arca körül egy radar, amellyel bármit megérez maga körül.”
- Snivy, vigyázzunk, túlerőben vannak! Szőlő Ostorral kezdjünk! - megindult a támadás.
- Milyen ostobaság! Egy méreg pokémon ellen fű-támadás… Trubbish, Mérges Gáz! - így megmérgezte Snivyt. - Most testvérem, te jössz!
- Lillipup fuss, fuss mögé! - így Snivy mögé került egyszerűen. - Most pedig, Ökleld fel!
- Jajj ne, meg van mérgezve Snivy… - Snivy, vigyázz! Sav Permetet használnak!
- Sni! - Szőlő Ostorral megfogta Lillipupot, és maga elé rántotta, így őt találta el Trubbish.
- Snivy, remek ötlet! Dobd neki Lillipupot Trubbishnak! - azonban, ekkor elgyengült a méreg miatt, így könnyedén kiszabadult a szorításból.
- Fejezzük be ezt a gyerekes küzdelmet, Trubbish, újabb Sav Permetet nekik!
- Neeem! - kiáltott fel Joy, miközben mellette volt Audino. - Megmutatjuk, mit tud egy Joy nővér! Gyógyító Pulzus! - ezzel összecsapott a Sav Permet és ez a pulzus, így Snivy meggyógyult a fényétől, és ki is védték a támadást.
- Joy, együtt győzzük le őket! - a lány bólintott. - Snivy, használj Betakarást, majd hajítsd el!
- Audino, légy erős! Villámcsapást nekik! - Audino megsokkolta mindkét pokét, majd Snivy nekihajította Trubbisht Lillipupnak, és beleestek a léghajóba.
- Hehehe! - nevetett gúnyosan Rose. - Akkor az én időm, eljött! Jöjj elő, Minccino! Hiper Hangot nekik! - a fülsüketítő zaj elterelte a figyelmüket, miközben elmenekültek.
- Ne, ez a hang, szörnyű! - mondta Sean, Oshawott épp felébredt volna, mikor visszaájult.
- Így nem tud koncentrálni sem Snivy, sem Audino! - mondta hangosan Joy.
A fák között még mindig ott volt Purrloin, és barátja, aki most bólintott.
- Eljött a mi időnk, Purrloin, meg kell mentenünk azokat a pokémonokat! - menekültek tovább a léghajóval, a Team Sparkler. - NEM! - zengte be a környéket a hangja.
- Puurr! Loin! - megjelent a léghajón, a karmait akarta fényezni a ballon részén.
- Hoppá, problémák lesznek. - mondta Rose ijedten. - Né… nézzetek oda fel!
- Jajj ne! Jó cicus, ne pukkaszd ki, neee! - mikor kilyukasztotta, rögtön csend lett.
- Hogyan bírta el a Purrloin ezeket a labdákat? Hiszen olyan sok van benne… - elfutott gyorsan a macska pokémon. - Segítetek fiúk?
- Purrloin, honnan kerülhetett elő? Az a támadás, a Tolvajlás volt, ezért tudta lehozni a labdákat… mintha képzett lenne, és nem vad. - gondolta Sean. - Elnézést Joy, megnézné Oshawottot? - kérdezte mosolyogva, egy kicsit később.
- Snivynak is szüksége lenne rá, azt hiszem. - mondta aggodalmasan Blake, Snivy egyetértett.
Egy picit vártak, míg vizsgálaton voltak a pokémonjaik, majd kijött Joy.
- Köszönöm a segítségetek, a pokémonjaitok még kicsit pihennek, és rendben is lesznek.
- Ezek a Sparkler alakok, kicsit aggasztanak, remélem nem fognak ránk szállni. - mondta Sean. - Oshawott akkor nem sérült meg zuhanás közben?
- Én inkább azt mondom, hogy hajóra ne vidd egy ideig, léghajóra meg ehh, főleg ne!
- Meglesz! - válaszolt, aztán kinézett az ablakon. - Az a Purrloin, akkor is aggaszt, hogy csak úgy megjelent. Mit jelenthet ez?
- Min gondolkodsz annyit? - kérdezte Blake, Sean rázta a fejét, sikoltást hallottak. - Mi…
- Mi történt Joy nővér? - kérdezte ijedten Sean, mikor beértek, meglátták: Oshawott felfalt egy csomó pokékaját. - Látom már rendben vagy…
- Oshawott nagyon egy falánk pokémon. - mondta nevetve Joy. - Nem baj, ma jön a rendelés úgyis, és sok étel volt felhalmozva - na jó, azért nem ennyire sok. - gondolta.
Megjelent Audino, és elkezdte pofozni Oshawottot, aki kissé felkapta a vizet.
- Ehh… Audino Dupla-Pofonja elég halálos. - nevetett Blake. Oshawott elájult a második roham után nem sokkal.
- Megint vesztettetek, ostobák! - ostorozta testvéreit Rose.
- De hát, nem csak mi vesztettünk, hiszen a Minccinod nem állította meg Purrloint.
- Bocs, hogy csak egy felé tud Hiper Hangot használni. - jegyezte meg gúnyosan.
- Amit nem értek… - kezdte Axel. - Hogy került oda, az a Purrloin? Vad lenne? Neeem… Kétlem!
Pár óra múlva, már útra készen álltak a fiúk, visszakapták pokémonjaikat, Audino lenyugodott, miután Oshawott századjára bocsánatot kért.
- Köszönöm még egyszer a segítséget! - integetett mosolyogva Joy, mellette Audino.
- Mi is köszönjük, amit értünk tett! - kiáltotta vissza mosolyogva Blake.
- Ez egy jó kaland volt, és élveztem, még így is, hogy mellettem volt Blake, talán tényleg, újra lesz… - meglökte Blake. - Nem, csakis tévedhettem. - Mi van már?
- Nézz oda, milyen szép az a pokémon! - csillogott a szeme. - Várjunk csak, ez az Unfezant…
- Szia, kicsim! - mondta mosolyogva Blake édesanyja. - Én vagyok Mrs. Gray.