Pokémon Black and White: Truth and Ideals 8. Rész: A Dreamyard Titka 1. Rész: Veszélyes Musharna?

Az éjszakai kalandok után hőseink végül elértek az első nagyobb város határára, Striation City bevezető útjára, ők fáradtak voltak, miközben az égen a nap mosolyogva nézett le rájuk.
- Hamarosan meglesz az első jelvényünk, nem király? - kérdezte mosolyogva Blake.
- Ne légy ostoba, előbb meg kell nyerni, majd utána örülj. - Amúgy sincs sok kedvem ebben a városban tartózkodni.
- Mi a baj? - kérdezte barátja, aki nem állt, inkább otthagyta, mint hogy válaszoljon. - Hé, várj már! - valami furcsa zajt hallottak. - M-mi a franc ez?
- FIAAAM! - kiáltotta hangosan a közelgő porfelhő.

Mikor odaért az a bizonyos „hang”, lehetett látni a gazdáját, átölelte Seant, és a „fiának” nevezte.
- Az apád Striaton City Don Georgea? - kérdezte Blake döbbenten. - Nahát, nagyszerű! Hiszen, akkor a nagy csatamester fia vagy! Striaton Don Georgea az egyik legnagyobb trainer, részt vett a Kanto Battle Frontieren is, és legyőzött minden bajnokot!
- Hagyj! - mondta Sean, aztán elindult a városba. Édesapja szomorúan fordult Blakehez. - A barátja vagy? - elmosolyodott. - Örülök, hogy végre vannak barátai.
- Miért haragszik magára? - nem volt túl diszkrét a kérdése, Don George mégis válaszolt.
- Tudod, mivel Don George vagyok, mindig itt kell lennem Striaton Cityben, ők pedig az édesanyjával Nuvema Townban maradtak inkább, végül is, jobb mindenkinek.
- Kivétel Seannak… - jegyezte meg halkan Blake. - Akkor sem értem, miért nem örül magának. - próbált megtudni még ezt-azt, de Don George valahogy gondterhelt volt.
Bementek a Poké-Centerbe, ahol ott ült Sean, mellette pedig Hisako.
- Újra te vagy az? - kérdezte mérgesen a lánytól, miközben az Sean agyát bombázta a hülyeségeivel. - Wow, jelvény!
- Pontosan! Én már elnyertem a csodálatos Trió Jelvény! - elindult kifele. - Csodálatos volt a harc, két tűz pokémon között, viszont most, mennem kell. - hívása érkezett, kiment. - Értem, nagyuram. Rögtön ott leszek.
Egy nő figyelte a távolból, tudós lehetett, fehér ruhában volt.
- Mit akarhat a Dreamyardnál? - kérdezte aggodalmasan. - Ugye nincs köze Musharnához?
Apa és fiú egymással szemben farkasszemet nézve. Igen feszült helyzet volt, hiszen Sean egy szót sem szólt.
- Fiam, tudom, hogy megvan az okod, nem fontos beszélned velem, de van egy probléma, amelyben segítenetek kellene.
- Probléma? - kérdezte Sean, felkeltette az érdeklődését ez a szó. Joy nővér lassacskán készen volt a kivizsgálással. - Mi az a probléma?
- Elviszlek benneteket Fennelhez. Ő majd elmagyarázza nektek pontosabban. A pokémonjaitokra vigyáz Joy nővér.
- Gyere Blake, érdekel mi ez a dolog. - nem volt sok beleszólása a másik fiúnak.
- Nincs itthon? - kérdezte döbbenten Don George. - Anna, mikor fog visszajönni Professzor Fennel? - cipőkopogás hallatszott.
- Ő-ő az? - kérdezte Blake elpirulva. - Azt hittem, egy férfi. - gondolta döbbenten.
- Csak nem? - boldog lett Fennel, odafutott Seanhoz. - Te vagy a kicsi Sean, ugye?
- Honnan ismer? - nem emlékezett Fennelre így hirtelenjében. - Ó, már emlékszem! Kiskoromban együtt tanultunk a pokémonokról. A kedvenced Munna volt.
- Még mindig ő a kedvencem. - beinvitálta őket. - Don George, minek köszönhetem a látogatásukat? Talán van valami probléma?
- Talán a fiúk segíthetnek a problémánkban. - Fennel lehorgasztotta a fejét.
- Mi a baj? - kérdezték egyszerre.
- Megbízom bennetek, elmondom. - egy gyárról kezdett beszélni, ahol Álomköd nevű dolgot felhasználva, mindenki egy álomvilágba menekülhetett a problémái elől.
- Munna és Musharna speciális képessége, hogy ilyen Álomködöt termel. - főzte hozzá Don George. - Történt valami pár hete…
- Musharna, egy alkalommal elvesztette a kontrollját, senki sem tudja miért, végül egy nagy robbanás lett belőle, és megsemmisült a laboratórium, ekkor találtam ezt. - egy tojásra mutatott. - Nem tudom, mi lesz belőle, de talán valakinek az álmából született.
- Ez nagy baj, de miben tudnánk segíteni? - tért a lényegre Blake.
- Musharna azóta is visszatér minden pénteken, ez nem lenne gond, azonban mindig robbanást okoz, egyre közelebb a városhoz. Hogyha így folytatódik, a városnak vége!
- Értjük. - Sean furcsállta, hogy csak úgy felrobban az Álomköd. - Biztos, hogy nem látott senki semmit? - teát hozott az asszisztens, furcsa volt nagyon.
- Az asszisztensem volt csak akkor a laboratóriumban, annyit tud csak, hogy magától kezdett el növekedni az Álomköd szintje.
Hisako egy rom előtt járkált, amikor megjelent előtte egy furcsa maskarás alak: Egy Team Plasmás!
- Jó napot, Hisako Parancsnok! - meghajolt előtte. - Erre. - egy lépcső felé vezette.
- Ez a létesítmény, az Álomhadművelet itt kap teret? - csattogó vén léptek, egyetlen ember lehetett, Ghetsis. - Nagyuram, üdvözlöm.
- Hisako, a pokémonokon segítenünk kell. Amint a fiam csődöt mond, számítok rád. Ne feledd, benned bízom meg a legjobban. - suttogta oda neki.
- Ki ez a lány? - kérdezte N, mikor betoppant. - Nem tudok róla, hogy ő is csatlakozott.
- Ugyan fiam, nem kell mindenről tudnod. - mondta mosolyogva Ghetsis. - Menj, aludj kicsit. Amint a tervünk beteljesül, mindenki boldogan fog élni.
- Ez az alak. - gondolta Hisako vörös arccal. - Szóval ilyen egy hős.
- Rendben Ghetsis, holnap szeretném látni, hogyan alakul ez a terv, hiszen, még nem voltam a laboratórium azon részén.
- Fiam, nem kell emiatt aggódnod.
- Magamon viselem az „alattvalóim” terhét, ez egy király dolga nemde?
- Persze fiam, persze. Hisako. - fordult a lány felé. - Senki nem zavarhat meg minket, beteljesítjük a sorsunk. Megmentjük az összes pokémont.
- Igenis, mesterem. - Ghetsis egy sötét szobába lépett, Hisako pedig elindult kifelé.
- Nemsokára, készen állnak a hősök, és a világ! A világ, amely újjá fog születni! - elmosolyodott, de nem volt megnyugtató ez a gesztus.
Fennel nagyon aggódott, hiszen csütörtök este volt. A következő napon érkezik Musharna, újra közelebb fog kerülni a városhoz, de valamit titkolt.
- Mit titkolsz Fennel? - kérdezte Sean, a többiek már aludtak.
- Nem tudom, miről beszélsz. - próbálta leplezni, hogy kamuzik, de ez nehezebb volt, mint gondolná. Sean közelebb jött.
- Tudsz valamit, amit még nem mondtál el, ha jól sejtem.
- Igaz, van valami, amit nem említettem. - becsukta a szemét, könnyezni kezdett. - Musharna miattam jön ide. Valami akadályozza, hogy ideérjen, és emiatt robban be az Álomköd.
- Egyfajta akadály? Mi lehet az? Nem értem.
- Még egy dolog, amely feltűnt, de nem tudom bizonyítani.
- Az asszisztensed, tudom. Már nekem is gyanús volt, ha jól sejtem psziho-pokémonjai vannak.
- Honnan tudtad? - kikerekedtek a szemei. - Az nem lehet! Igaz, hogy furcsa, de…
- Psziho-pokémonok képesek akadályt emelni dolgok köré, nem furcsa ez kicsit?
- Megbízom benne! Anna nem olyas valaki, aki elárulna! Higgy nekem! - nem győzte meg barátját. - Kérlek, adjunk neki egy esélyt, hogy bizonyítson!
- Hát rendben! Holnap minden eldől. Jó éjt, Fennel.
- Neked is, Sean. - Nem tudok aludni, hogyan is tehetném, aggódom Musharnáért, és itt ez a tojás is. Mikor kelhet ki?
Hamar reggel lett, Fennel alig aludt valamennyit. Anna ébresztett mindenkit.
- Anna, mi történt Musharnával szerinted? - kérdezte Sean.
- Tudom, hogy nem kedvelsz. Nem kell akkor sem gyanúsítgatnod. Hallottam, amiről beszéltetek Fennel professzorral.
- Szóval hallgatóztál, mégsem mentél el. Bízom benned, innentől.
- A kérdésedre annyit válaszolhatok: nem tudom, mi történt Musharnával, lehet, rosszat álmodott.
- Sosem álmodnak. Ennyit sem tudsz? - Anna ideges arcot vágott. - A Munnák és felmenőik csak Álomködöt tudnak létrehozni, álmodni, soha!
- Anna, indulnunk kell, nem sokára itt lesz Musharna!
- Igen is, professzor asszony. - elővette a pokélabdáit, csak öt volt a kezében.
- Öt? - döbbent rá Blake, szólt Seannak. - Látod? Szólnunk kell a professzornak, nincs itt minden rendben.
- Fennel, állj meg! - a lány nem akart rá hallgatni, összezavarás hatása alatt volt.
- Mi a baj? - kérdezte Don George a fiát. -  Követem, ti menjetek Anna után.
- Rendben! Gyerünk Blake, meg kell állítanunk! - miközben futottak, egy akadálynak mentek neki. - Hogyan törjük át?
- Tudom! Használd Pidoveot, a Légvágó biztosan áttöri!
- Pidove, indulj! Pusztítsd el az akadályt Légvágóval! - Fennel és Don George a városban körbe-körbejárkáltak.
- Itt vagyunk! - kiáltotta Fennel, odafutott Musharnához, vagyis, azt hitte hozzá fut.
- Fennel, ébredj fel! - Don George hangja eljutott végre hozzá. - Rendben ven? Professzor!
- Mi történt? - megfordult, mögötte nem Anna, hanem egy Sigilyph volt. - Szóval átvert?
- Sigi! - hipnózissal elaltatta őket, megindult a gyár felé ő is.
A fiúk nem tudták merre keressék egy ekkora helyen azt a Musharnát. Pidove felülről kémlelt, már amennyit bírt repülni, aztán visszament hozzájuk.
- Találtál valamit? - Pidove helyeslő mozdulatokat csinált. - Kövessük! - egy csillogó órához vezette őket. - Ez most komoly?
- Nézd! - Blake a Sigilyphre mutatott. - Kövessük! Ez is egy psziho-pokémon, nem?
- Rendben, utána! - visszahívta Pidoveot, üldözőbe vették a madarat.
Ghetsis elégedett volt, mindaddig, míg meg nem pillantotta a fiúkat.
- Újra ők? Nem állíthatják meg Anna! - a lány tudta már, hogy ott vannak, nem válaszolt.
- Tudom, de Musharnát betörni nem olyan könnyű ám!
- Meg kell állítani a kölyköket, indulj Hisako! - nem volt ott. - Hol a francban lehet?
N az árnyékban rejtőzött, figyelte alattvalói mozgását, valami furcsaságot vélt felfedezni.
- Mi ez az izgatottság? - nem értette, miért mozognak így az emberei. - Ghetsis, mit tervezel tenni? Olyan furcsa minden.
Lépések zaja csapták meg füleit, hátra tekintett, Hisako volt az.
- Királyom, üdvözöllek! - mondta mosolyogva. - Én…
- Királyod? Nem is ismersz, miért vagy velem ilyen kedves? - Nem értem mások érzéseit. - szomorú lett. - Most meg mi ez az arc?
- Igaz, nem te kértél meg a csatlakozáshoz, de minden erőmmel segíteni fogok neked!
- Köszönöm, el is várom mindenkitől, aki a Team Plasma tagja, a világ, amelyet én teremtek, mindenkinek elhozza a boldogságot. - Talán magamnak is.
A fiúk Sigilyphet követve megpillantották Annat.
- Szóval itt vagytok? Nem lehet bennetek átverni? Milyen kár! Úgy tűnik, itt a játék vége, de lényegtelen, ez az utolsó Álom Robbanás, amelyre szükségünk van!
- Team Plasma! Nemde?
- Beletrafáltatok! - lerántotta a köpenyt, ott volt alatta a Team Plasma ruha. Mellette Musharna reszketett, Solosisok vették körbe.
- Meg fogunk állítani! Snivy, betakarást nekik!
- Oshawott! Támadj vízi sporttal! - a Solosisok közül kettő előre ugrott.
- Támadjatok! Jel sugár! - Oshawottékat kiütötték egyszerűen. - Nem állíthatjátok meg a csodálatos Team Plasmát!
- Jenny járőr miért nem jön? - kérdezték mérgesen.
- Nem tűnt fel? Sigilyph nincs itt. - meglepődtek, mert így volt igaz. - Elaltatott mindenkit a városban. A tervünkbe, nem avatkozhat be senki, még ti sem!
- Gondolod? - kérdezték mérgesen, nekimentek a Solosisoknak, ám azok pszihikkel visszaverték őket. - Nem menthetjük meg Musharnát?
Musharna szenvedett, hiszen az akadály, mely körbevette, egyre szűkölt, az Álomköd pedig csak termelődött.
- Miért teszed ezt? Anna, miért árulod el Fennelt? - Sean felállt. - Nem kell ezt tenned, állj le!
- Nem fog menni, ez már megállíthatatlan, az utolsó robbanás ideje eljött! Erősebben!
Ám 5 titkos erő megjelent, egy Audino volt az. Elmosolyodtak a fiúk.
- Hogyan? De hát, mindenkit elaltattam. - Audino speciális képessége az álmatlanság?
- Szerencsénk van, úgy látom! - odament Audino a Musharnához, majd a fiúk is. - Nyugodj meg, Musharna. - nem ment neki, egyre több Álom Köd gyűlt. Visszahívták a pokémonjaikat.
- Fussatok inkább, nincs esély arra, hogy lenyugodjon!
- Nem! Többet nem használhatjátok az önző céljaitokra! - próbálta tovább nyugtatni.
- Solosis, utolsó táncra! - egy óriási auróra sugár érkezett az égből. - Tévedtem, használjatok protektet, Sigilyph, miért támadtál?
- NE! - Audino elrepült Musharna pedig a riadalom miatt berobbant.
- Áááh! - kiáltották a fiúk, illetve Anna is, miközben lezuhantak egy alagútba.
- Sikerült hát, az utolsó robbanás? - kérdezte Ghetsis nevetve. Ott volt egy tojás az alagútban, amely beomlott. - Kezdődhet, az Álomhadművelet!